Az országot és vele együtt az egész világot mintegy fél éve sújtó koronavírus-járvány közepette mérsékelt figyelem hárult a román kormány grandiózus gazdaságfejlesztési tervére. Pedig a hangzatos címmel ellátott Újjáépítjük Romániát elnevezésű tervnek több szempontból sem lenne szabad elsikkadnia. Egyrészt a több mint százmilliárd eurós csomaggal a bukaresti liberális kabinet nem csupán a pandémia által okozott gazdasági válságot igyekszik kezelni, hanem az ország középtávú fejlesztésére is vállalkozik. Mindazonáltal ezeknek az ígéreteknek azért sem szabad feledésbe merülniük, mert nekünk, választópolgároknak szólnak, és ha mi nem tartjuk napirenden, nem próbáljuk majd „behajtani” őket, megérdemeljük, ha a mindenkori hatalom folyamatosan palimadárnak tekint bennünket.
Mintegy 3400 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út, rengeteg kórház, több száz óvoda, iskola és bentlakás megépítése, vállalkozókat célzó vissza nem térítendő támogatáscsomag szerepel Ludovic Orbanék tíz évre szóló gazdasági programjában. A költségvetését és vállalásait tekintve enyhén szólva is merész gazdaságfellendítési és -fejlesztési csomag jelentős része az infrastruktúra bővítését és korszerűsítését, emellett egészségügyi, tanügyi és energiaügyi fejlesztéseket céloz meg. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásokra, a digitalizációra, a munkavállalók támogatására is jelentős összegeket különít el.
Vegyük csak az egyik legfontosabb és a lakosság jelentős része által is kíváncsisággal szemlélt fejezetet, az infrastruktúra-fejlesztést. A horribilis költségvetésűre szabott csomagban 60 milliárd eurót szánnak közlekedésfejlesztésre. A már folyamatban lévő autópálya-projektekre – 407,3 km autósztráda és gyorsforgalmi út megépítésére – 4,3 milliárd eurót, 3000 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út kiépítésére pedig 2020–2030 között 31 milliárdot különítenek el, ezen túlmenően 3000 kilométer vasútvonalon terveznek fejlesztéseket 18 milliárd euróból.
Szemet gyönyörködtető számok. A baj csak az, hogy a romániai lakosság torkig van az ilyen adatokkal. Természetesen joggal merül fel a kérdés mindenkiben: miként sikerül majd megépíteni több ezer kilométernyi sztrádát Romániában, amikor alig 860 kilométer autópályát adtak át a forgalomnak az elmúlt 40 év alatt? Hogyan adhat hitelt bárki e kampánycélokat szolgáló propagandának, amikor az anyagi fedezet tekintetében egyetlen konkrétum lelhető fel a tervben? Mégpedig az Európai Unió által Romániának szánt 33 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet azonban még nem véglegesítettek Brüsszelben. E tekintetben az Orban vezette liberálisok semmiben sem különböznek legnagyobb riválisuktól, a szociáldemokratáktól, akik Liviu Dragnea vezérletével úgy vágtak neki a 2016-os parlamenti választásoknak, hogy többek között 8 regionális kórház, 2500 óvoda és bölcsőde, továbbá több száz kilométer autópálya megépítését ígérték 2020-ig. Ez az év elérkezett, az elmúlt több mint három év alatt azonban alig valamivel több mint száz kilométer új szakasszal bővült a hazai sztrádahálózat. (Ami nem azzal áll összefüggésben, hogy Dragnea azóta börtönben ül).
Csínján kellene bánni tehát az ígéretekkel, elvégre a választó nem hülye. Megedződött, kiismeri már magát a politikusok ígérgetése között, és teljesen tisztában van azzal, mi a realitása annak, hogy ezek megvalósuljanak. És ennek megfelelően fog dönteni a szavazófülkében – vagy attól távol.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.