Az országot és vele együtt az egész világot mintegy fél éve sújtó koronavírus-járvány közepette mérsékelt figyelem hárult a román kormány grandiózus gazdaságfejlesztési tervére. Pedig a hangzatos címmel ellátott Újjáépítjük Romániát elnevezésű tervnek több szempontból sem lenne szabad elsikkadnia. Egyrészt a több mint százmilliárd eurós csomaggal a bukaresti liberális kabinet nem csupán a pandémia által okozott gazdasági válságot igyekszik kezelni, hanem az ország középtávú fejlesztésére is vállalkozik. Mindazonáltal ezeknek az ígéreteknek azért sem szabad feledésbe merülniük, mert nekünk, választópolgároknak szólnak, és ha mi nem tartjuk napirenden, nem próbáljuk majd „behajtani” őket, megérdemeljük, ha a mindenkori hatalom folyamatosan palimadárnak tekint bennünket.
Mintegy 3400 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út, rengeteg kórház, több száz óvoda, iskola és bentlakás megépítése, vállalkozókat célzó vissza nem térítendő támogatáscsomag szerepel Ludovic Orbanék tíz évre szóló gazdasági programjában. A költségvetését és vállalásait tekintve enyhén szólva is merész gazdaságfellendítési és -fejlesztési csomag jelentős része az infrastruktúra bővítését és korszerűsítését, emellett egészségügyi, tanügyi és energiaügyi fejlesztéseket céloz meg. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásokra, a digitalizációra, a munkavállalók támogatására is jelentős összegeket különít el.
Vegyük csak az egyik legfontosabb és a lakosság jelentős része által is kíváncsisággal szemlélt fejezetet, az infrastruktúra-fejlesztést. A horribilis költségvetésűre szabott csomagban 60 milliárd eurót szánnak közlekedésfejlesztésre. A már folyamatban lévő autópálya-projektekre – 407,3 km autósztráda és gyorsforgalmi út megépítésére – 4,3 milliárd eurót, 3000 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út kiépítésére pedig 2020–2030 között 31 milliárdot különítenek el, ezen túlmenően 3000 kilométer vasútvonalon terveznek fejlesztéseket 18 milliárd euróból.
Szemet gyönyörködtető számok. A baj csak az, hogy a romániai lakosság torkig van az ilyen adatokkal. Természetesen joggal merül fel a kérdés mindenkiben: miként sikerül majd megépíteni több ezer kilométernyi sztrádát Romániában, amikor alig 860 kilométer autópályát adtak át a forgalomnak az elmúlt 40 év alatt? Hogyan adhat hitelt bárki e kampánycélokat szolgáló propagandának, amikor az anyagi fedezet tekintetében egyetlen konkrétum lelhető fel a tervben? Mégpedig az Európai Unió által Romániának szánt 33 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet azonban még nem véglegesítettek Brüsszelben. E tekintetben az Orban vezette liberálisok semmiben sem különböznek legnagyobb riválisuktól, a szociáldemokratáktól, akik Liviu Dragnea vezérletével úgy vágtak neki a 2016-os parlamenti választásoknak, hogy többek között 8 regionális kórház, 2500 óvoda és bölcsőde, továbbá több száz kilométer autópálya megépítését ígérték 2020-ig. Ez az év elérkezett, az elmúlt több mint három év alatt azonban alig valamivel több mint száz kilométer új szakasszal bővült a hazai sztrádahálózat. (Ami nem azzal áll összefüggésben, hogy Dragnea azóta börtönben ül).
Csínján kellene bánni tehát az ígéretekkel, elvégre a választó nem hülye. Megedződött, kiismeri már magát a politikusok ígérgetése között, és teljesen tisztában van azzal, mi a realitása annak, hogy ezek megvalósuljanak. És ennek megfelelően fog dönteni a szavazófülkében – vagy attól távol.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.