Ha minden jól halad, hamarosan megalakulhat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) új, átmeneti kormánya, amely a Szociáldemokrata Párt (PSD) megbuktatása után az előrehozott tavaszi vagy a rendes időben megtartandó jövő őszi parlamenti választásokig intézi az ország sorsát. Ludovic Orban liberális pártvezér leendő kormányáról és kormányprogramjáról sok a vita, különböző álláspontok ütköznek egymással, a romániai magyar közösségi jogérvényesítés szempontjából azonban aligha számíthatunk újdonságra. Azaz minden marad a régiben.
Mondhatnánk, hogy magyar szempontból nagy dolgokat úgysem lehet elvárni a jó esetben egy évig vegzáló liberális kormánytól, amelyről már most el lehet mondani, hogy elveszítette a jövő évi választásokat, mert képtelen lesz a délibábokat kergető román közvélemény gazdasági és egyéb elvárásainak eleget tenni. De vajon mi lesz velünk, erdélyi magyarokkal, akiknek tucatnyi gondját-baját – a beolvasztott MOGYE, a marosvásárhelyi Rákóczi-kollégium bizonytalan helyzete, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítása, a nyelvi jogaink elleni hajsza, az úzvölgyi hadi temető körüli botrány, hogy csak néhányat említsek a sok közül – az előző kormány nem oldotta meg. Mi több, ő maga szított újakat. A felvetésre tömören lehet válaszolni: az előttünk álló szűk esztendőben semmi jóra nem számíthatunk. Bizonyossággal állítható, hogy legégetőbb problémáink éppúgy nem kerülnek terítékre, mint a baloldali kormányok idején. Sőt, annyira sem, mint korábban, hiszen egymást követő választási kampányoknak nézünk elébe, amikor a „magyar kérdés” kizárólag csak ellenünk keltett hisztéria-hadjáratban kerülhet napirendre. Vagy úgy, ahogyan ízelítőt nyújtottak a „demokrácia bajnokaként” tetszelgő ultraliberális Mentsétek meg, Romániát nevű párt vezetői, akik számára magyar ügy nem létezik, következésképpen magyar képviselet sem kell, vagy olyan formán, mint a szekus besúgóként elhíresült volt román államfő, Traian Băsescu zsebpártja, a Népi Mozgalom Pártja (PMP), amelynek képviselői a klasszikus magyarellenes szöveget hangoztatják.
Adott a kérdés: jól tette-e az RMDSZ, hogy egy halovány és semmitmondó „paktumért” cserében vállalja az új kormány beiktatásához szükséges támogatást? Decemberben a Magyar Polgári Párttal (MPP) egyesülni akaró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a közös magyar ellenzék elutasítja az RMDSZ egyoldalú döntését, amivel „az átmeneti és a hatalomgyakorlásban erősen korlátozott román kormánynak ezúttal is biankó csekket állít ki”. A mai törvényhozói erőviszonyokból kikövetkeztethető, hogy amennyiben az RMDSZ szavazataival nem támogatná a parlamentben az új kabinet létrehozását, nem alakulhatna új kormány, így a PSD-nek több hónapos ügyvezetői kormányzása után előrehozott választásokkal lehetne pontot tenni a romániai politikai válságra. (Amúgy ez is megtörténhet, és más párt fogja bedobni ezt a forgatókönyvet, amivel a politikai válság hosszú hónapokig elhúzódhat).
Az MPP-nek és az EMNP-nek abban igaza van, hogy végre le kellene ülni közös asztalhoz és megbeszélni a közös erdélyi magyar stratégiát. Ha nem is a mostani kormánykoalíció támogatására, hanem a leendő, választások utáni, új felállásban. Az erdélyi magyarságnak már nincs türelme újabb és újabb négy esztendőket elvesztegetni puszta ígéretekre.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.