HIRDETÉS
Területekért jogokat követelünk. Ha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban, közös országunkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserébe – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a sepsiszentgyörgyi centenáriumi székely nagygyűlésen.
Az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács (SZNT) centenáriumán elhangzott beszédében a volt református püspök – a többi felszólalóhoz hasonlóan – határozottan síkra szállt Székelyföld területi autonómiája mellett. Izsák Balázs, az SZNT elnöke párbeszédet sürgetett Bukaresttel, amely a száz évvel ezelőtt elfogadott gyulafehérvári határozatok fényében és a jövő évi román uniós elnökség alkalmával kiemelt aktualitással bírna.
A megfogalmazott kérésekkel és elvárásokkal minden rendben, „csupán” az a kérdés, miként lehet a román hatalmat tárgyalásokra bírni. Az eddigi próbálkozások kivétel nélkül sikertelenül végződtek. Akár igaza is lehetne Mezei Jánosnak, a Magyar Polgári Párt választmányi elnökének, aki beszédében úgy fogalmazott: az időhúzó román politikum és a nemzetközi emberjogi szervezetek a felelősek azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia. Valójában azonban ennél sokkal többről van szó. Amit az is jelez, hogy a mintegy ötezerre becsült nagygyűlés közönsége messze elmarad attól a tömegtől, ami elvárható lenne egy ilyen horderejű téma megvitatásához.
Jól látható, hogy az eddig megszokott módon és jelszavakkal az üzenet nemcsak a bukaresti román vezetőkhöz, hanem a székelyföldi magyarok többségéhez sem jut el. E nagygyűléseknek ugyanis nem az volna a szerepük, hogy a szervezők egy előre eltervezett rendezvényt kipipáljanak a határidőnaplóban, hanem olyan egységfrontot alakítsanak ki az ügy mögé, amely túlmutat politikusokon és politikai pártokon. Ami igazi Kárpát-medencei magyar üggyé válik.
A magyar miniszterelnöki megbízott, Szili Katalin erdélyi útjain rendszeresen találkozik valamennyi erdélyi magyar párt és az autonómia iránt elkötelezett civilszervezet képviselőivel. Legutóbbi négynapos erdélyi útján többek között a három székely megye önkormányzati elnökeivel is tárgyalt. Így a közvélemény számára természetesnek tűnik, hogy a székely autonómia körül végre létezik erdélyi magyar egység. De ez csak a látszat, hiszen a sepsiszentgyörgyi rendezvényről (is) hiányzott az RMDSZ, vagy legalábbis a szónokok listáján senki nem képviselte. Ha az emberek nem az egységet látják, akkor sokukban ez úgy csapódik le, hogy megint hangoskodik az „ellenzék”. Ilyen előzmények után ne csodálkozzunk, hogy az autonómiatüntetések üzenete csak szólamok szintjén jut el pár ezer emberhez a több százezerből.
Eszembe jut a gagauz autonómia atyjának, Mihail Kenigeljannak a véleménye, akivel Gaguzia fővárosában, Komrátban készítettem pár éve interjút. Úgy fogalmazott, az autonómiaküzdelem egyik alapfeltétele az, hogy legyenek elkötelezett vezetők, karizmatikus személyek, akik mögé felsorakozik a nép. Legalább ezen a területen kellene konszenzusnak lennie.
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
