Területekért jogokat követelünk. Ha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban, közös országunkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserébe – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a sepsiszentgyörgyi centenáriumi székely nagygyűlésen.
Az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács (SZNT) centenáriumán elhangzott beszédében a volt református püspök – a többi felszólalóhoz hasonlóan – határozottan síkra szállt Székelyföld területi autonómiája mellett. Izsák Balázs, az SZNT elnöke párbeszédet sürgetett Bukaresttel, amely a száz évvel ezelőtt elfogadott gyulafehérvári határozatok fényében és a jövő évi román uniós elnökség alkalmával kiemelt aktualitással bírna.
A megfogalmazott kérésekkel és elvárásokkal minden rendben, „csupán” az a kérdés, miként lehet a román hatalmat tárgyalásokra bírni. Az eddigi próbálkozások kivétel nélkül sikertelenül végződtek. Akár igaza is lehetne Mezei Jánosnak, a Magyar Polgári Párt választmányi elnökének, aki beszédében úgy fogalmazott: az időhúzó román politikum és a nemzetközi emberjogi szervezetek a felelősek azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia. Valójában azonban ennél sokkal többről van szó. Amit az is jelez, hogy a mintegy ötezerre becsült nagygyűlés közönsége messze elmarad attól a tömegtől, ami elvárható lenne egy ilyen horderejű téma megvitatásához.
Jól látható, hogy az eddig megszokott módon és jelszavakkal az üzenet nemcsak a bukaresti román vezetőkhöz, hanem a székelyföldi magyarok többségéhez sem jut el. E nagygyűléseknek ugyanis nem az volna a szerepük, hogy a szervezők egy előre eltervezett rendezvényt kipipáljanak a határidőnaplóban, hanem olyan egységfrontot alakítsanak ki az ügy mögé, amely túlmutat politikusokon és politikai pártokon. Ami igazi Kárpát-medencei magyar üggyé válik.
A magyar miniszterelnöki megbízott, Szili Katalin erdélyi útjain rendszeresen találkozik valamennyi erdélyi magyar párt és az autonómia iránt elkötelezett civilszervezet képviselőivel. Legutóbbi négynapos erdélyi útján többek között a három székely megye önkormányzati elnökeivel is tárgyalt. Így a közvélemény számára természetesnek tűnik, hogy a székely autonómia körül végre létezik erdélyi magyar egység. De ez csak a látszat, hiszen a sepsiszentgyörgyi rendezvényről (is) hiányzott az RMDSZ, vagy legalábbis a szónokok listáján senki nem képviselte. Ha az emberek nem az egységet látják, akkor sokukban ez úgy csapódik le, hogy megint hangoskodik az „ellenzék”. Ilyen előzmények után ne csodálkozzunk, hogy az autonómiatüntetések üzenete csak szólamok szintjén jut el pár ezer emberhez a több százezerből.
Eszembe jut a gagauz autonómia atyjának, Mihail Kenigeljannak a véleménye, akivel Gaguzia fővárosában, Komrátban készítettem pár éve interjút. Úgy fogalmazott, az autonómiaküzdelem egyik alapfeltétele az, hogy legyenek elkötelezett vezetők, karizmatikus személyek, akik mögé felsorakozik a nép. Legalább ezen a területen kellene konszenzusnak lennie.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Ilyenkor tudatosítom magamban, mennyire igaz, hogy a felnőttek megjelenésükkel, viselkedésükkel, cselekedetükkel példaképek tudnak lenni a gyermekek, fiatalok számára. Számomra keresztapám az volt.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
Az erdélyi magyar temetőkről soha nem készült részletes értékleltár. Nem tudni pontosan, hol vannak és melyek azok a hagyatékok, amelyek a magyar kulturális örökség számára fontosak. Egy dolog biztos: ezek jelentős része gyorsuló ütemben pusztul.
Csak nehogy megbetegedj, és kórházba kerülj! – hallottam gyermekkoromban nagyszüleimtől, idős emberektől. Akkor nem tudtam, mit jelent, de majd’ egy fél évszázad után bizony saját bőrömön érzékelem, mennyire igaz és valós a félelem.
Megosztott társadalomban élünk, legalábbis Magyarországon és Szlovákiában biztosan. Megosztott, ugyanakkor ellentétes, sőt sokszor gyűlölködő. Jóformán ugyanazt a színű tárgyat is képesek egyik térfélen zöldnek, másikon sárgának beállítani.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire ...
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk ...
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.