HIRDETÉS

Rostás Szabolcs

2018. június 11., 15:16

Alkotmányos harapófogó

Bizonyára sokan ismerik a politikai vicc kategóriába tartozó találós kérdést, miszerint mi a különbség a szovjet és az amerikai alkotmány között. Válasz: a szovjet garantálja a szólásszabadságot, az amerikai pedig a szólás utáni szabadságot is.

Amennyiben hazai viszonyokra ültetjük át a hidegháborús poént, az elmúlt időszak bukaresti fejleményei, mindenekelőtt az alkotmánybíróság ítélete alapján kijelenthetjük, hogy a román alkotmány éppenséggel a belpolitikai válságokat garantálja. Mivel a hatályos alaptörvény szerint Románia sem nem tisztán elnöki, sem nem parlamentáris rendszer, gyakorlatilag kódolva vannak a hatalmi ágak közötti menetrendszerű politikai konfliktusok. Újabban például az, amelyet a bukaresti taláros testület döntése robbantott ki, amellyel arra kötelezte Klaus Johannis államfőt, hogy tegyen eleget az igazságügy-miniszter felkérésének, és váltsa le tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét. De mielőtt felvázolnánk az alkotmánybíróság ítéletének várható következményeit, álljunk meg egy pillanatra ennél a kérdésnél.

A napnál is világosabb, hogy a román balliberális kormánykoalíció elsősorban nem Laura Kövesi személye ellen indított támadást, amikor arra hivatkozva kezdeményezte a DNA vezető ügyészét, hogy önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezeti a nyomozó hatóságot.

Mindamellett, hogy Kövesitől is szabadulna, Liviu Dragnea szociáldemokrata és Călin Popescu-Tăriceanu liberális pártelnök elsődleges célja magának a korrupcióellenes ügyészségnek a gyengítése, a jelenséggel szemben immár több mint egy évtizede zajló küzdelem megakasztása. A kétkamarás román parlament házelnöki tisztségét is betöltő politikusok elsősorban személyes érintettségük okán, az ellenük zajló büntetőperek miatt ügyködnek a vádhatóság kiherélésén – ha megengedhető ez a plasztikus kifejezés egy ügyészség esetében. A Dragnea és Tăriceanu alkotta páros a párhuzamos állam, a legitimitás nélküli, a demokratikusan választott intézmények döntéseit „eltérítő” hatalmi szervek visszaéléseivel szembeni fellépés ürügyén tulajdonképpen azt szeretné megvalósítani, hogy jogelődjének, a még 2002-ben, az Adrian Năstase vezette kormány idején létrehozott korrupcióellenes ügyészségnek (PNA) a mintájára a DNA kirakatintézmény legyen csupán. Olyan, amely soha még eljárást sem indított volna az egykori szociáldemokrata miniszterelnök ellen, amely így elkerülte volna a börtönt.

Egyértelműek hát a PSD–ALDE-koalíció szándékai, amelyekhez kiváló jogi aláfestést kölcsönöz az alkotmánybíróság ítélete. Ebben ugyanis a taláros testület tulajdonképpen lefaragott az államelnök alkotmány biztosította hatásköréből: miközben eddig a főügyészeket az államfő nevezte ki és váltotta le, az alkotmánybírák mostani döntésükkel mindössze „díszpinty-szerepet” hagynak a köztársasági elnöknek, megszabva, hogy köteles jóváhagyni az igazságügy-miniszter által kinevezésre vagy menesztésre jelölt személyeket. Ez az alkotmányértelmezés azért is meglepő, mivel éppen a talárosok korábbi ítéleteinek mond ellent. Mindazonáltal szertefoszlatja az 1989-es rendszerváltás után bevezetett alkotmányjogi berendezkedést, miszerint Romániában – átmenetként az elnöki köztársaság és a parlamenti demokrácia között – amolyan félelnöki rendszer működik. Amely Traian Băsescu mandátumai idején alapvetően kifejtette hatását. Nos,

az alkotmánybíróság mostani állásfoglalása nem sok mozgásteret biztosít Johannis számára, aki adott esetben Románia nemzetközi partnerei előtt sem tudná megindokolni, miért nem hajlandó eleget tenni a talárosok akaratának.

Ezek a nyugati szövetségesek ugyanis – akárcsak Băsescu felfüggesztésekor – szent és sérthetetlen fórumként tartják nyilván az alkotmánybíróságot, fel sem tételezve a testületről azt, amit történetesen annak egyik volt tagja ismert el a napokban, mégpedig hogy politikai szimpátiák befolyásolják az alkotmánybírákat.

A politikai alapon hozott döntések, valamint a mostani alkotmányos természetű jogi konfliktus is azt bizonyítja, hogy Romániában roppant sürgetővé vált az alaptörvény átírása, az alkotmányjogi berendezkedés tisztázása, no és persze az alkotmánybírák kinevezésének politikamentesítése. E nélkül további mély és hosszú válságok várnak a hevenyészve összetákolt alkotmány, valamint az alaptörvényt politikai meggyőződésük alapján értelmező talárosok kénye-kedvének kitett országra.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
2018. július 29., vasárnap

Derűlátásra semmi okunk

A centenáriumi évben a felturbózott magyarellenesség nem használ azoknak, akik román-magyar vegyespárt létrehozásával próbálkoznának. 

2018. július 29., vasárnap

Btk-módosítás: romániai magyar szürkeség

A büntető törvénykönyv módosítása közösségünk szempontjából egy fekete–fehér történet lehetett volna, ebből mi mégis szürkén „jöttünk ki”. 

HIRDETÉS
Somogyi Botond 2018. július 28., szombat

Színes francia öröm

Világszerte pikáns újságcikkek, mémek és a közösségi oldalak hozzászólásának százezrei foglalkoznak a nemrég lezárult oroszországi labdarúgó világbajnokság győztesével, Franciaország nemzeti tizenegyével. Amelynek mintegy kétharmada színesbőrű játékos. 

Makkay József 2018. július 28., szombat

Jó és rossz román politikusok, avagy tévhitek fogságában

Johannis esete azért tragikus a magyarok számára, mert német identitását feladva úgy lett teljesen román érzelmű, hogy sok tekintetben túltesz a románokon. Állandó bizonyítási kényszerben szenved, emiatt nagy ívben tesz minden magyar ügyre. 

HIRDETÉS
Nánó Csaba 2018. július 20., péntek

Esőisten is megsiratta Horvátországot

Egy alig négymillió lakosú ország csapata készült „leigázni” a 66 milliós Franciaország nemzeti tizenegyét. Ami azonban a korabeli hódítóknak sikerült, a horvátoknak sajnos nem.

Makkay József 2018. július 20., péntek

Ami szabad a románoknak, miért nem szabad a magyaroknak?

Vajon miért marad egyedül a tömegek felvilágosítását sürgető székely politikus, aki jogosan hisz abban, hogy amíg az átlagember fejében nem tisztul le az autonómia fogalma, nem lesz tömegtámogatás és egységfront a kiharcolásához sem?

HIRDETÉS
Borbély Zsolt Attila 2018. július 12., csütörtök

Az értékőrzés és értékteremtés fóruma

Az idei EMI-tábor a 2017-es szellemi pászmáján halad tovább. A fő előadók akárcsak eddig, nem pártpolitikusok, hanem nemzetben gondolkodó értelmiségiek.

Makkay József 2018. július 12., csütörtök

Kirakatperek a centenárium évében

Amikor tavaly ősszel elkezdődtek az előkészületek az idei román centenáriumi ünnepségekre, többen megjósolták, hogy az erdélyi magyarság számára nehéz év lesz a 2018-as. Ma már mindez bizonyosság.

Péter Beáta 2018. július 05., csütörtök

A pincér

Tessék, kérem, egy pohár fehérbor és egy ásványvíz. Elnézést, kaphatnék egy tüzet? Ha nem bánják, csatlakozom. Elég gyenge menet van ma is. A bizalmaskodásnak is vége, amióta nem lehet bent cigizni.

Nánó Csaba 2018. július 05., csütörtök

Szubjektíven a világbajnokságról

Igazán nem panaszkodhatunk, hogy az oroszországi futball-világbajnokság unalomba fulladna. A meglepő eredmények mellett el kell ismernünk, hogy a foci – ahogyan az élet – egyáltalán nem igazságos

HIRDETÉS
Vélemény
Somogyi Botond: Színes francia öröm

Világszerte pikáns újságcikkek, mémek és a közösségi oldalak hozzászólásának ...

Makkay József: Jó és rossz román politikusok, avagy tévhitek fogságában

Johannis esete azért tragikus a magyarok számára, mert német identitását feladva úgy lett teljesen ...

Nánó Csaba: Esőisten is megsiratta Horvátországot

Egy alig négymillió lakosú ország csapata készült „leigázni” a 66 milliós Franciaország ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS