HIRDETÉS

Rostás Szabolcs

2018. június 11., 15:16

Alkotmányos harapófogó

Bizonyára sokan ismerik a politikai vicc kategóriába tartozó találós kérdést, miszerint mi a különbség a szovjet és az amerikai alkotmány között. Válasz: a szovjet garantálja a szólásszabadságot, az amerikai pedig a szólás utáni szabadságot is.

Amennyiben hazai viszonyokra ültetjük át a hidegháborús poént, az elmúlt időszak bukaresti fejleményei, mindenekelőtt az alkotmánybíróság ítélete alapján kijelenthetjük, hogy a román alkotmány éppenséggel a belpolitikai válságokat garantálja. Mivel a hatályos alaptörvény szerint Románia sem nem tisztán elnöki, sem nem parlamentáris rendszer, gyakorlatilag kódolva vannak a hatalmi ágak közötti menetrendszerű politikai konfliktusok. Újabban például az, amelyet a bukaresti taláros testület döntése robbantott ki, amellyel arra kötelezte Klaus Johannis államfőt, hogy tegyen eleget az igazságügy-miniszter felkérésének, és váltsa le tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét. De mielőtt felvázolnánk az alkotmánybíróság ítéletének várható következményeit, álljunk meg egy pillanatra ennél a kérdésnél.

A napnál is világosabb, hogy a román balliberális kormánykoalíció elsősorban nem Laura Kövesi személye ellen indított támadást, amikor arra hivatkozva kezdeményezte a DNA vezető ügyészét, hogy önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezeti a nyomozó hatóságot.

Mindamellett, hogy Kövesitől is szabadulna, Liviu Dragnea szociáldemokrata és Călin Popescu-Tăriceanu liberális pártelnök elsődleges célja magának a korrupcióellenes ügyészségnek a gyengítése, a jelenséggel szemben immár több mint egy évtizede zajló küzdelem megakasztása. A kétkamarás román parlament házelnöki tisztségét is betöltő politikusok elsősorban személyes érintettségük okán, az ellenük zajló büntetőperek miatt ügyködnek a vádhatóság kiherélésén – ha megengedhető ez a plasztikus kifejezés egy ügyészség esetében. A Dragnea és Tăriceanu alkotta páros a párhuzamos állam, a legitimitás nélküli, a demokratikusan választott intézmények döntéseit „eltérítő” hatalmi szervek visszaéléseivel szembeni fellépés ürügyén tulajdonképpen azt szeretné megvalósítani, hogy jogelődjének, a még 2002-ben, az Adrian Năstase vezette kormány idején létrehozott korrupcióellenes ügyészségnek (PNA) a mintájára a DNA kirakatintézmény legyen csupán. Olyan, amely soha még eljárást sem indított volna az egykori szociáldemokrata miniszterelnök ellen, amely így elkerülte volna a börtönt.

Egyértelműek hát a PSD–ALDE-koalíció szándékai, amelyekhez kiváló jogi aláfestést kölcsönöz az alkotmánybíróság ítélete. Ebben ugyanis a taláros testület tulajdonképpen lefaragott az államelnök alkotmány biztosította hatásköréből: miközben eddig a főügyészeket az államfő nevezte ki és váltotta le, az alkotmánybírák mostani döntésükkel mindössze „díszpinty-szerepet” hagynak a köztársasági elnöknek, megszabva, hogy köteles jóváhagyni az igazságügy-miniszter által kinevezésre vagy menesztésre jelölt személyeket. Ez az alkotmányértelmezés azért is meglepő, mivel éppen a talárosok korábbi ítéleteinek mond ellent. Mindazonáltal szertefoszlatja az 1989-es rendszerváltás után bevezetett alkotmányjogi berendezkedést, miszerint Romániában – átmenetként az elnöki köztársaság és a parlamenti demokrácia között – amolyan félelnöki rendszer működik. Amely Traian Băsescu mandátumai idején alapvetően kifejtette hatását. Nos,

az alkotmánybíróság mostani állásfoglalása nem sok mozgásteret biztosít Johannis számára, aki adott esetben Románia nemzetközi partnerei előtt sem tudná megindokolni, miért nem hajlandó eleget tenni a talárosok akaratának.

Ezek a nyugati szövetségesek ugyanis – akárcsak Băsescu felfüggesztésekor – szent és sérthetetlen fórumként tartják nyilván az alkotmánybíróságot, fel sem tételezve a testületről azt, amit történetesen annak egyik volt tagja ismert el a napokban, mégpedig hogy politikai szimpátiák befolyásolják az alkotmánybírákat.

A politikai alapon hozott döntések, valamint a mostani alkotmányos természetű jogi konfliktus is azt bizonyítja, hogy Romániában roppant sürgetővé vált az alaptörvény átírása, az alkotmányjogi berendezkedés tisztázása, no és persze az alkotmánybírák kinevezésének politikamentesítése. E nélkül további mély és hosszú válságok várnak a hevenyészve összetákolt alkotmány, valamint az alaptörvényt politikai meggyőződésük alapján értelmező talárosok kénye-kedvének kitett országra.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Nánó Csaba 2018. június 11., hétfő

Régen volt Trianon

Az úton-útfélen hangoztatott centenárium évében Romániában kevés ok van az ünneplésre. Ám továbbra is csodálatosan működik a xenofóbia, sokaknak okoz mérhetetlen kielégülést, ha gyalázhatják az „ősellenséget”.

Somogyi Botond 2018. június 02., szombat

Zidane, a király(i)

Zidane élt a lehetőséggel, új lendületet adott a gárdának, a bajnokságban nagy hajrába kezdett. Ronaldóék végül az utolsó fordulóban lemaradtak a bajnoki címről, azonban a Bajnokok Ligája serleget elhódították

HIRDETÉS
Kádár Hanga 2018. június 01., péntek

Elég a hetes is

Könny szökött a fiú szemébe, de nem a fájdalomtól, hanem inkább a csalódástól és meglepetéstől: nem értette a tasli okát, hiszen csak azt mondta szüleinek, elég neki a hetes is biológiából.

Makkay József 2018. június 01., péntek

Jövőtervezés Trianon örökségéből

Trianon évfordulójának közeledtével immár hosszú évek óta elkeseredett hangú bejegyzések és levelek tömkelege lepi el a világhálót.

HIRDETÉS
Borbély Zsolt Attila 2018. május 26., szombat

Évtizedre szóló nemzeti kormányprogram

Székfoglaló beszédében a miniszterelnök világosan megfogalmazta: Magyarország nyíltan szembeszáll azokkal az erőkkel, amelyek lebontanák a nemzetállamokat és megszüntetnék a nemzeteket.

Makkay József 2018. május 24., csütörtök

Önkormányzatok helyett meghozott bukaresti döntések

A hosszú évek óta megoldatlan medveügy talán a legjobb példa arra, hogy Romániában mennyire nincs hatalma a helyi és a megyei önkormányzatoknak.

HIRDETÉS
Somogyi Botond 2018. május 18., péntek

Egymásért küzdve: győri címvédés

A Győr történelmet írt, hiszen negyedszer nyerte meg a legrangosabb európai kupát, a Bajnokok Ligáját – ezt mindenki tudja. De hogy miért és hogyan, azt talán kevesebben.

Somogyi Botond 2018. május 17., csütörtök

A hóembertől a melles istenig

A svéd lutheránus egyház arra ösztönzi papságát, hogy amikor Istenre hivatkozik, kerülje „Úrként” vagy „férfiként” emlegetni. A washingtoni episzkopális egyház támogatja a transzgenderizmust, ugyanakkor semleges neművé nyilvánítja az Atyát és a Fiút. 

Makkay József 2018. május 17., csütörtök

Pünkösd hozománya

Kétezer év távlatából könnyebb a dolgunk, mert a Szentírás számos arcát megmutatta. Immár egyértelmű, hogy pünkösd három fontos eseményt jelent: a Szentlélek eljövetelét, az egyház alapítását, illetve az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetét. 

Rostás Szabolcs 2018. május 16., szerda

Hacsek és Sajó a Dâmboviţa partján

A másfél éve hatalmon lévő balliberálisok jóformán semmit nem valósítottak meg választási programjukból. Több száz kilométernyi új autópályával kecsegtették az embereket, ehhez képest Romániában legutóbb 2016-ban adtak át sztrádaszakaszt a forgalomnak. 

HIRDETÉS
Vélemény
Nánó Csaba: Régen volt Trianon

Az úton-útfélen hangoztatott centenárium évében Romániában kevés ok van az ünneplésre. ...

Somogyi Botond: Zidane, a király(i)

Zidane élt a lehetőséggel, új lendületet adott a gárdának, a bajnokságban nagy hajrába kezdett. ...

Kádár Hanga: Elég a hetes is

Könny szökött a fiú szemébe, de nem a fájdalomtól, hanem inkább a csalódástól ...

HIRDETÉS