Rostás Szabolcs

2018. június 11., 15:16

Alkotmányos harapófogó

Bizonyára sokan ismerik a politikai vicc kategóriába tartozó találós kérdést, miszerint mi a különbség a szovjet és az amerikai alkotmány között. Válasz: a szovjet garantálja a szólásszabadságot, az amerikai pedig a szólás utáni szabadságot is.

Amennyiben hazai viszonyokra ültetjük át a hidegháborús poént, az elmúlt időszak bukaresti fejleményei, mindenekelőtt az alkotmánybíróság ítélete alapján kijelenthetjük, hogy a román alkotmány éppenséggel a belpolitikai válságokat garantálja. Mivel a hatályos alaptörvény szerint Románia sem nem tisztán elnöki, sem nem parlamentáris rendszer, gyakorlatilag kódolva vannak a hatalmi ágak közötti menetrendszerű politikai konfliktusok. Újabban például az, amelyet a bukaresti taláros testület döntése robbantott ki, amellyel arra kötelezte Klaus Johannis államfőt, hogy tegyen eleget az igazságügy-miniszter felkérésének, és váltsa le tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét. De mielőtt felvázolnánk az alkotmánybíróság ítéletének várható következményeit, álljunk meg egy pillanatra ennél a kérdésnél.

A napnál is világosabb, hogy a román balliberális kormánykoalíció elsősorban nem Laura Kövesi személye ellen indított támadást, amikor arra hivatkozva kezdeményezte a DNA vezető ügyészét, hogy önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezeti a nyomozó hatóságot.

Mindamellett, hogy Kövesitől is szabadulna, Liviu Dragnea szociáldemokrata és Călin Popescu-Tăriceanu liberális pártelnök elsődleges célja magának a korrupcióellenes ügyészségnek a gyengítése, a jelenséggel szemben immár több mint egy évtizede zajló küzdelem megakasztása. A kétkamarás román parlament házelnöki tisztségét is betöltő politikusok elsősorban személyes érintettségük okán, az ellenük zajló büntetőperek miatt ügyködnek a vádhatóság kiherélésén – ha megengedhető ez a plasztikus kifejezés egy ügyészség esetében. A Dragnea és Tăriceanu alkotta páros a párhuzamos állam, a legitimitás nélküli, a demokratikusan választott intézmények döntéseit „eltérítő” hatalmi szervek visszaéléseivel szembeni fellépés ürügyén tulajdonképpen azt szeretné megvalósítani, hogy jogelődjének, a még 2002-ben, az Adrian Năstase vezette kormány idején létrehozott korrupcióellenes ügyészségnek (PNA) a mintájára a DNA kirakatintézmény legyen csupán. Olyan, amely soha még eljárást sem indított volna az egykori szociáldemokrata miniszterelnök ellen, amely így elkerülte volna a börtönt.

Egyértelműek hát a PSD–ALDE-koalíció szándékai, amelyekhez kiváló jogi aláfestést kölcsönöz az alkotmánybíróság ítélete. Ebben ugyanis a taláros testület tulajdonképpen lefaragott az államelnök alkotmány biztosította hatásköréből: miközben eddig a főügyészeket az államfő nevezte ki és váltotta le, az alkotmánybírák mostani döntésükkel mindössze „díszpinty-szerepet” hagynak a köztársasági elnöknek, megszabva, hogy köteles jóváhagyni az igazságügy-miniszter által kinevezésre vagy menesztésre jelölt személyeket. Ez az alkotmányértelmezés azért is meglepő, mivel éppen a talárosok korábbi ítéleteinek mond ellent. Mindazonáltal szertefoszlatja az 1989-es rendszerváltás után bevezetett alkotmányjogi berendezkedést, miszerint Romániában – átmenetként az elnöki köztársaság és a parlamenti demokrácia között – amolyan félelnöki rendszer működik. Amely Traian Băsescu mandátumai idején alapvetően kifejtette hatását. Nos,

az alkotmánybíróság mostani állásfoglalása nem sok mozgásteret biztosít Johannis számára, aki adott esetben Románia nemzetközi partnerei előtt sem tudná megindokolni, miért nem hajlandó eleget tenni a talárosok akaratának.

Ezek a nyugati szövetségesek ugyanis – akárcsak Băsescu felfüggesztésekor – szent és sérthetetlen fórumként tartják nyilván az alkotmánybíróságot, fel sem tételezve a testületről azt, amit történetesen annak egyik volt tagja ismert el a napokban, mégpedig hogy politikai szimpátiák befolyásolják az alkotmánybírákat.

A politikai alapon hozott döntések, valamint a mostani alkotmányos természetű jogi konfliktus is azt bizonyítja, hogy Romániában roppant sürgetővé vált az alaptörvény átírása, az alkotmányjogi berendezkedés tisztázása, no és persze az alkotmánybírák kinevezésének politikamentesítése. E nélkül további mély és hosszú válságok várnak a hevenyészve összetákolt alkotmány, valamint az alaptörvényt politikai meggyőződésük alapján értelmező talárosok kénye-kedvének kitett országra.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. május 11., szombat

Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.

Makkay József 2019. május 11., szombat

Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.

Pataky István 2019. május 02., csütörtök

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. 

Nánó Csaba 2019. április 25., csütörtök

Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába. 

Makkay József 2019. április 25., csütörtök

Percemberkék igazságszolgáltatása

Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. 

Borbély Zsolt Attila 2019. április 17., szerda

Európa megmentése a tét

A globalisták minden erővel tüzelnek Orbánra és a Fideszre. Ennek tudható be az útszéli mocskolódásoktól sem mentes európai szintű rágalomkampány, ami elsősorban a fősodratú balliberális sajtóból zúdul a magyar kormányra, de a konzervatívnak mondott média is kiveszi belőle a részét.

Makkay József 2019. április 12., péntek

Brüsszel és Bukarest között, a senki földjén

A kirakatpernek számító székely terroristaügy két vádlottjával példát mutat a román állam, hogy a továbbiakban senkinek ne forduljon meg a fejében olyan „szélsőséges” szervezetekben tevékenykedni, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). 

Nánó Csaba 2019. április 11., csütörtök

Kardrántás helyett

Újabb „botrányt” szimatoltak ki a román lapok, mégpedig azt, hogy modern, hivatásos labdarúgó-akadémiát hoz létre Szatmárnémetiben a magyar kormány, amelynek előkészületi munkálataira már el is különítettek 216 millió forintot.

Makkay József 2019. április 05., péntek

Népszavazásdi

Több eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.

2019. április 05., péntek

Csillagot kapott Erdély

Új csillagos éttermünk a kézdivásárhelyi, sokat látott, sokat tanult séf-zseni, Veres István által fémjelzett Babel, amelynek már korábban is volt érintőlegesen köze a csillaghoz.

Vélemény
Rostás Szabolcs: Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és ...

Makkay József: Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak ...

Pataky István: Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. ...

Legnézettebb