Minden adat és körülmény arról árulkodik, hogy a koronavírus-járvány most zajló, harmadik hulláma súlyosabb, mint az előző kettő. Bár az újonnan diagnosztizált napi fertőzöttek száma nem tekinthető ugyan rekordnak, a kórházban ápoltaké, de főleg az intenzív terápiára szoruló pácienseké annál inkább. Különösen aggodalomra ad okot, hogy utóbbiak száma 1500 fölé hágott, ami a romániai intenzív osztályok jelenlegi kapacitását jelenti. Mégis mi az oka az egyébként nem kiugró fertőzésszám közepette is akutnak nevezhető járványhelyzet súlyosbodásának? Miért kritikusabb most az egészségügyi rendszer állapota, mint tavaly?
A válasz nem túl bonyolult. Először is
a járvány berobbanása óta eltelt több mint egy év alatt – némileg érthető módon – lazult a fegyelem, az emberek már nem tartanak annyira a fertőzés, a megbetegedés veszélyétől, mint korábban.
Sokan a nyilvánvaló tünetek ellenére sem teszteltetik magukat, vagy ha mégis – és az pozitív eredménnyel jár –, akkor sem jelentkeznek orvosnál. Ezzel magyarázható, hogy a lábon kihordani próbált betegség rendkívül legyengíti a szervezetet, és a kórházi ellátásra szorulók súlyos állapotban kerülnek az orvosok keze közé, itt pedig nagyon sokan egyenesen intenzív ellátásra, lélegeztetőgépre szorulnak. A járvány idején az emberek azt a kevés bizodalmukat is elveszítették, amit eddig tápláltak az egészségügyi rendszer iránt, ami a romániai kórházak, az itteni ellátás hiányosságai ismeretében nem csoda.
A nagy fokú bizalomvesztést ugyanakkor mesterségesen is gerjesztik. Amikor „csodadoktornak” kikiáltott orvosok nevezik gyilkosnak a koronavírus-fertőzöttek esetében alkalmazott ellátást és protokollt, vagy hasonlóképpen halált okozó terápiának a súlyos állapotba kerültek számára életmentő oxigént, érthető, hogy sokan elbizonytalanodnak. És
miután ezeket a saját pályatársaik által jóformán kiközösített egészségügyi dolgozókat magukat újságíróknak tartó propagandisták és összeesküvés-elmélet terjesztők piedesztálra emelik, az emberek jelentős része megzavarodik.
Oda jutottunk, hogy az erdélyi magyar sajtónak is van sötét oldala, amelyik gúnyosan „covid-médiaként” emlegeti a járványt a maga valójában bemutató, a helyzet súlyosságát belátó fősodratú sajtót, és amelyik ugyanígy plandémiának, azaz tervezett pandémiának állítja be a koronavírusvészt. Ők azok – összenő, ami összetartozik –, akik hitelt adnak a járvány kirobbantását Bill Gates és Soros György aknamunkájának tulajdonító egyházi vezetőnek, vagy bedőlnek a saját módszerük, a hagymázas manipulációk gyakorlati terepének számító közösségi médiának. Sem köpni, sem nyelni nem tudtunk, amikor bizonyos román médiaorgánumokhoz hasonlóan magyar felületen is öles betűkkel jött szembe velünk a „hír”, miszerint egy brassói rendőr felmondott, mert nem volt hajlandó bírságolni a polgárokat a maszkviselet hiányáért. Ugyanez az exrendőr azt is állította, hogy feleségét halála után Covid-fertőzöttnek akarták nyilvánítani az orvosok, beleegyezéséért pedig 3500 lejt ajánlottak. Mondani sem kell, kis kutakodással ki lehetett deríteni, hogy a hajmeresztő állításokat sorjázó bejegyzést tartalmazó Facebook-profil kamu, a megyei rendőr-főkapitányság pedig közleményben volt kénytelen cáfolni a lavinaként görgetett álhírt: ilyen nevű személy nem szolgál az állományban, nem létezik, tehát ki sem léphetett.
Még a konteóhívőktől és hisztériakeltőktől is több intelligenciát várna az ember. Nekünk elég, ha megőrizzük a józanságunkat. Jót tesz az egészségnek...
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.