Minden adat és körülmény arról árulkodik, hogy a koronavírus-járvány most zajló, harmadik hulláma súlyosabb, mint az előző kettő. Bár az újonnan diagnosztizált napi fertőzöttek száma nem tekinthető ugyan rekordnak, a kórházban ápoltaké, de főleg az intenzív terápiára szoruló pácienseké annál inkább. Különösen aggodalomra ad okot, hogy utóbbiak száma 1500 fölé hágott, ami a romániai intenzív osztályok jelenlegi kapacitását jelenti. Mégis mi az oka az egyébként nem kiugró fertőzésszám közepette is akutnak nevezhető járványhelyzet súlyosbodásának? Miért kritikusabb most az egészségügyi rendszer állapota, mint tavaly?
A válasz nem túl bonyolult. Először is
a járvány berobbanása óta eltelt több mint egy év alatt – némileg érthető módon – lazult a fegyelem, az emberek már nem tartanak annyira a fertőzés, a megbetegedés veszélyétől, mint korábban.
Sokan a nyilvánvaló tünetek ellenére sem teszteltetik magukat, vagy ha mégis – és az pozitív eredménnyel jár –, akkor sem jelentkeznek orvosnál. Ezzel magyarázható, hogy a lábon kihordani próbált betegség rendkívül legyengíti a szervezetet, és a kórházi ellátásra szorulók súlyos állapotban kerülnek az orvosok keze közé, itt pedig nagyon sokan egyenesen intenzív ellátásra, lélegeztetőgépre szorulnak. A járvány idején az emberek azt a kevés bizodalmukat is elveszítették, amit eddig tápláltak az egészségügyi rendszer iránt, ami a romániai kórházak, az itteni ellátás hiányosságai ismeretében nem csoda.
A nagy fokú bizalomvesztést ugyanakkor mesterségesen is gerjesztik. Amikor „csodadoktornak” kikiáltott orvosok nevezik gyilkosnak a koronavírus-fertőzöttek esetében alkalmazott ellátást és protokollt, vagy hasonlóképpen halált okozó terápiának a súlyos állapotba kerültek számára életmentő oxigént, érthető, hogy sokan elbizonytalanodnak. És
miután ezeket a saját pályatársaik által jóformán kiközösített egészségügyi dolgozókat magukat újságíróknak tartó propagandisták és összeesküvés-elmélet terjesztők piedesztálra emelik, az emberek jelentős része megzavarodik.
Oda jutottunk, hogy az erdélyi magyar sajtónak is van sötét oldala, amelyik gúnyosan „covid-médiaként” emlegeti a járványt a maga valójában bemutató, a helyzet súlyosságát belátó fősodratú sajtót, és amelyik ugyanígy plandémiának, azaz tervezett pandémiának állítja be a koronavírusvészt. Ők azok – összenő, ami összetartozik –, akik hitelt adnak a járvány kirobbantását Bill Gates és Soros György aknamunkájának tulajdonító egyházi vezetőnek, vagy bedőlnek a saját módszerük, a hagymázas manipulációk gyakorlati terepének számító közösségi médiának. Sem köpni, sem nyelni nem tudtunk, amikor bizonyos román médiaorgánumokhoz hasonlóan magyar felületen is öles betűkkel jött szembe velünk a „hír”, miszerint egy brassói rendőr felmondott, mert nem volt hajlandó bírságolni a polgárokat a maszkviselet hiányáért. Ugyanez az exrendőr azt is állította, hogy feleségét halála után Covid-fertőzöttnek akarták nyilvánítani az orvosok, beleegyezéséért pedig 3500 lejt ajánlottak. Mondani sem kell, kis kutakodással ki lehetett deríteni, hogy a hajmeresztő állításokat sorjázó bejegyzést tartalmazó Facebook-profil kamu, a megyei rendőr-főkapitányság pedig közleményben volt kénytelen cáfolni a lavinaként görgetett álhírt: ilyen nevű személy nem szolgál az állományban, nem létezik, tehát ki sem léphetett.
Még a konteóhívőktől és hisztériakeltőktől is több intelligenciát várna az ember. Nekünk elég, ha megőrizzük a józanságunkat. Jót tesz az egészségnek...
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Ilyenkor tudatosítom magamban, mennyire igaz, hogy a felnőttek megjelenésükkel, viselkedésükkel, cselekedetükkel példaképek tudnak lenni a gyermekek, fiatalok számára. Számomra keresztapám az volt.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.