HIRDETÉS
Miután több éven át nem volt érdemi párbeszéd az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt között, úgy tűnik, az idei Tusványoson megtört a jég, és a két erdélyi magyar párt ügyvezető elnökei közös asztalhoz ültek. A politikusok faggatását elvállaló háromtagú újságírócsapat tagjaként arra saccoltam, hogy a kerekasztal végére kemény egymásnak feszülés várható, hiszen a sérelmeket aligha lehet nagyvonalúan szőnyeg alá seperni. Az apróbb csipkelődésektől nem mentes, de mégis jó hangulatú beszélgetés végül arról győzte meg a szépszámú hallgatóságot, hogy a hasonló tárgyalásokat nem az erdélyi magyar politikai protokoll részeként, hanem létszükségletként kell kezelni. Rengeteg olyan közös dolog van – hogy „csak” a legfontosabbra, az autonómia kérdésére gondoljunk – amelyeket külön-külön esélytelen kezelni.
Egyértelmű, hogy az RMDSZ-nek jót tett az ügyvezető elnöki csere.
Elődje, Kovács Péter néppárti berkekben akkora elutasítottságnak „örvendett”, hogy vele talán akkor sem ültek volna közös asztalhoz, ha azt az RMDSZ vezérkara kéri. Porcsalmi Bálint eleve nyitottabb, és minden bizonnyal nemcsak a csúcsvezetőség szintjén létező késztetés az oka a mostani egyezkedésnek, hanem e mögött az ügyvezető elnök személyes döntése is áll. De bármi is legyen a párbeszéd újraindulásának mozgatórugója, az mindkét párt számára világos, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája. Első látszatra, a párbeszédre a Néppártnak van nagyobb szüksége, hiszen egyetlen erdélyi magyar ellenzéki tömörülésként kevés esélye van a magyar közösség számára fontos ügyeket tematizálni. Valójában azonban az RMDSZ épp úgy rászorul az együttműködésre, hiszen az erdélyi magyarság folyamos fogyása és a politikából kiábrándultak táborának növekedése miatt az ötszázalékos parlamenti küszöb eléréséhez, illetve átlépéséhez a következő választásokon összefogásra van szükség. Ha ismét lesz érdemi párbeszéd – ahogyan az Tőkés László közös EP-listára történő korábbi felkerülése idején volt – sok mindenre, többek között a választási megmérettetésekre is választ lehet találni.
A sokadszorra nekilendülő párbeszéd nyilván nem könnyű dolog. Szinte közhely, de mégis fontos eleme ennek a történetnek az a régi mondás, hogy azt kell nézni, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt. Mert
lehet ugyan szidni a Néppártot, hogy megosztja a magyarságot, és fordítva, lehet árulózni az RMDSZ-t, de ez az alaphelyzeten nem változtat.
Egyre kevesebben vagyunk, és több pártnak külön-külön akkor sincs esélye, ha mindenik a csodával határos módon egyik napról a másikra képes lenne megváltoztatni az erdélyi magyarság nem túl rózsás helyzetét.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
