Makkay József

2019. június 13., 10:28

A magyar kártya

Szinte már közhely, hogy ha a mindenkori román hatalom valamilyen botrányos belpolitikai ügyről szeretné elterelni a figyelmet, vagy éppen a regnáló kormánypárt próbál megtépázott népszerűségén javítani, mindig a legjobb megoldás a magyar kártyát előrángatni. Ez a recept jól működött a két világháború között is, de igazából a Ceaușescu-éra nyolcvanas éveiben fejlesztették tökélyre a kolozsvári magyar főkonzul kiutasításával, illetve a köréje szőtt rablómesékkel. Amikor a folyamatos nadrágszíj-megszorítások miatt már teljesen üresek voltak az élelmiszerboltok, és állandóan korlátozták a villanyáram-szolgáltatást, a kommunista diktátornak kapóra jött a magyar kártya, mert „csatarendbe” állította az ország kiszolgáltatott, de az Erdély elszakításától tartó patrióta románságát.
A nyolcvanas évek óta eltelt három-négy évtized alatt a magyar kártya kijátszása sokat nem változott, csak a körülmények lettek másak. A román politikum kicserélte a kirakatot, miközben a háttér nagyjából ugyanazokból az emberekből áll. Hosszan lehetne sorolni az elmúlt harminc esztendő magyar kártyáinak kijátszását az 1990 véres marosvásárhelyi márciusi magyarellenes pogromtól a szintén kilencvenes évek eleji Har-Kov jelentésig, amikor a teljes székelyföldi magyarságot ültették szégyenpadra a románság „üldözése” miatt. Gyakorlatilag nem volt olyan év az 1989. decemberi rendszerváltás óta, amelyben ne jelent volna meg valamilyen formában a magyar kártya. Ennek külön háttérintézménye lehet, amiben a diverziókeltésre szakosodott román titkosszolgálatok mellett különböző szinten képviselteti magát a román állam megannyi más intézménye, attól függően, mikor milyen hatásfokú magyar veszélyt kell megjeleníteni a jól manipulálható román közvélemény előtt.
Ilyen megközelítésben az úzvölgyi magyar temető körül kialakult botrány nem lóg ki a sorból, legfentebb az intenzitása erősebb az utóbbi években megszokott forgatókönyvek hatásánál. De erre is találunk magyarázatot, ha figyelembe vesszük, hogy a két román kormányzó párt padlón van – akár idő előtt is kikerülhetnek a kormányzásból. Így nagy valószínűség szerint a mostani magyarellenes verbális pogrom népszerűségük visszahódításának szól. Nincs tehát min csodálkozni, amikor egy olténiai falu iskolájának titkárnőjéből belügyminiszteri rangig felemelt Carmen Dan összevissza beszél, és focimeccsek ultráinak ütközeteként mutatja be az úzvölgyi temetőgyalázást, ahol szerinte román és magyar szélsőségesek csaptak össze, és a rendfenntartó erők a helyzet magaslatán álltak.
Amúgy az internet tele van román haditemetőkről készült fényképekkel, ahol a román katonák sírjai nem látszanak ki a gazból, a keresztek egymásra dőlve várnak szebb időkre bizonyosságként arra, hogy ez az ország mennyire becsüli meg saját hőseit. Már itt kilóg a lóláb, amikor egy példásan gondozott magyar haditemetőre telepednek rá, hogy pár hónap múlva azt is belepje a gyom. Jól látszik, hogy akik hónapokkal ezelőtt kidolgozták az úzvölgyi temetőgyalázás forgatókönyvet, azok számára legkevésbé sem a Moldva és Erdély határán fekvő lakatlan település temetője volt a fontos. Ezt a magyar kegyhelyet találták legalkalmasabbnak arra, hogy a köréje felépíthető botrány megfelelő hatást gyakoroljon a közvéleményre, illetve jó politikai hozadéka legyen.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. június 10., hétfő

Ítélőszéket játszanak

A Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér ügyében született jogerős ítélet kihirdetése, majd az addig a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus bebörtönzése után a nagyobbik kormánypárt számos vezetőjére hirtelen megtisztulási roham tört rá. 

Sütő Éva 2019. június 07., péntek

Már majdnem jó szelek fújnak a Szent László-szobor körül

A Szent László-szobor főtéri kihelyezésének ügye olyan ügy, amely mellett minden magyarnak, minden jóérzésű váradinak kötelessége kiállni. Ennek tükrében csatlakoztak a városi önkormányzati képviselők a néppárt által szervezett élőlánchoz.

Pataky István 2019. június 05., szerda

Az USR és a magyarok

Nincsenek pontos adatok, de kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti (EP) választásokon az USR-Plus listájára. Kik és miért voksoltak Cioloşékra? – erre kell választ adnia rövid időn belül az RMDSZ-nek.

Borbély Zsolt Attila 2019. június 02., vasárnap

Az EP-választások nemzetpolitikai vetületei

A Fidesz győzelmének arányai, az ellenzéki pártok körében történt átcsoportosulás, az erdélyi és a felvidéki magyarság választási szereplése, európai szinten pedig a bevándorlásellenes erők növekedése bír jelentőséggel a magyar jövő szempontjából.

Makkay József 2019. május 24., péntek

Az európai parlamenti választások elé

A belpolitika mindent letaroló témájára Románia a legjobb példa, ahol a politikai pártok, az ügyészségek, a bíróságok, a rendőrség, mindenki az európai parlamenti választások kampányának a része lett.

Makkay József 2019. május 18., szombat

Választási lincshangulat

A kilencvenes évek eleji választási kampányokra emlékeztet a romániai európai parlamenti választások utolsó két hete. A pártok az őszi elnökválasztás és a jövő évi parlamenti választások főpróbájaként tekintenek a május 26-i EP-választások kimenetelére. 

Rostás Szabolcs 2019. május 11., szombat

Kétszínű Budapest-fóbia

Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.

Makkay József 2019. május 11., szombat

Nemzetközi szintre emelt magyar ügy

Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.

Pataky István 2019. május 02., csütörtök

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. 

Nánó Csaba 2019. április 25., csütörtök

Képmutatók álünnepe és kirakatgyásza

Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába. 

Vélemény
Rostás Szabolcs: Ítélőszéket játszanak

A Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér ügyében született jogerős ítélet kihirdetése, ...

Somogyi Botond: Légy jó mindhalálig! – elbúcsúzott a közönség kedvenc darabja a Kolozsvári Magyar Színháztól

A két és fél év alatt állítólag több mint húszezren tekintették meg a Móricz ...

Pataky István: Az USR és a magyarok

Nincsenek pontos adatok, de kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti ...