Makkay József

2020. január 09., 22:09

A jövő elkezdődött

Évfordulók táján az emberek igyekeznek számba venni az eltelt év eseményeit, mérleget készítenek és terveket szövögetve szemrevételezik az új esztendő lehetőségeit. Látszólag ez utóbbi a nehezebb feladat, hiszen az ember jövőbe látó képessége korlátozott, és rendszerint csak sejtései vannak arról, hogy mi várható.
A politikában, a közéletben és a gazdaságban azonban vannak jól bejáratott trendek, irányzatok, amelyek több éven keresztül is szinte állandónak bizonyulnak. Ezek ismeretében például nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy Romániát egyhamar nem fogja keresztülszelni autópálya észak-dél és kelet-nyugat irányban. Ennek kimondásához nem kell jóstehetség. Elegendő számba venni az elmúlt harminc év történéseit, a politikai színezettől függetlenül egymást váltó politikai erőket, amelyek képtelennek bizonyultak tartós európai szintre emelni az országot. Minden bizonnyal itt a következő években sem lesz áttörő változás.
A rendszerváltásban kulcsszerepet játszó egykori kommunista diplomata, Silviu Brucan sem volt jóstehetség, amikor 1990-ben megjövendölte, hogy húsz évbe is beletelhet, amíg Románia felzárkózik a demokratikus világhoz. Brucan jól ismerte a valós román történelmet, tisztában volt a román néplélekkel, így jól látta, hogy az ország még nagyon sokáig fog vergődni a senki földjén.
Ahhoz sem kell jóstehetség, hogy kimondjuk: az erdélyi magyar autonómiatörekvések terén sem számíthatunk gyors áttörésre. Ebben természetesen nemcsak a folyamatos elutasítást megtestesítő román politikum és államapparátus a hibás, hanem a bizonytalan, beletörődő, az erdélyi magyar érdekérvényesítés külföldi lehetőségeit alábecsülő vagy felszínesen kezelő magyar politikai elit is.
És ha a nemzetközi porondon mozgunk, el lehet gondolkozni az Amerikai Egyesült Államok hadserege által elkövetett friss iraki légitámadás lehetséges következményein. Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka ellen végrehajtott célzott amerikai támadás ismét puskaporos hordóvá változtatta a Közel-Kelet térségét. A világcsendőr szerepét eljátszó Egyesült Államok döntései mögött sokszor nehéz észérveket és pragmatizmust keresni. A birodalmi logika érvényesül mindannyiszor, amikor a központtól távol követnek el a világ többi része által komolyan megkérdőjelezhető katonai csapásokat. Ha történelmi léptékkel nézzük az amerikai beavatkozásokat – legalábbis a Közel-Keleten és Észak-Afrikában –, egy-egy diktatórikusnak kikiáltott rendszer megdöntése után tíz- vagy százezrek haltak meg és milliók váltak földönfutókká. Ezt történt Irakban Szaddám Huszein rendszerének megdöntése után, és nagyjából ugyanaz a forgatókönyv ismétlődött meg Moammer Kadhafi líbiai vezető katonai eltávolításával. Azóta sem talált magára egyik ország sem: a katonai beavatkozásokat követő több éves káosz alapján elképzelhető, hogy ugyanez a sors vár Iránra is.
Mindez az Egyesült Államoknak sem jó. A gond csak az, hogy a korábban meghozott téves döntésekből a világhatalmi politika soha nem tanul. Vagyis a történelem folyamatosan ismétli önmagát.
Ezért nem kell különösebb jóslásokba bocsátkoznunk, amikor bizonyos előzmények alapján megérezzük, mit hoz a közeljövő számunkra.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. december 20., péntek

Szabadulásunk harmincéves története

Igazi hősök mindazok, akik az elnyomó gépezet pribékjeivel szembe menve nemcsak szabadságukat kockáztatták, hanem életüket áldozták. Ne legyenek illúzióink: hősiességük nélkül nem lehetett volna megbuktatni Európa legutolsó sztálinista rendszerét.

Makkay József 2019. december 13., péntek

Macska-egér játék Bukarestben

A kormányzó Nemzeti Liberális Párt miniszterelnöke szélmalomharcot folytat, hiszen beharangozott reformelképzeléseit parlamenti támogatottság nélkül képtelen megvalósítani. Már a kiemelt, speciális nyugdíjak ügye is kemény diónak bizonyult. 

Nánó Csaba 2019. december 11., szerda

A fiúból lett Júlia és a kínai fehér ember

A politikai korrektség jegyében átestünk a ló túlsó oldalára, és egyre gyakrabban adódnak olyan helyzetek, amikor a normálist utasítják el és a magamutogató másságot emelik piedesztálra.

Somogyi Botond 2019. december 09., hétfő

Mitokondriumok. De minek és kinek?

A gyerekek meg vannak terhelve: egyrészt a régi tantervek alapján óriási mennyiségű tananyagot kell elsajátítaniuk. Ezért inkább a gondolkodásra, a logikára, a kísérletekre kellene összpontosítani. Másrészt rengeteg időt kell iskolában tölteniük.

Makkay József 2019. december 05., csütörtök

Ha a medve az úr

Se szeri, se száma a székelyföldi medvetámadásoknak. Már ott tartunk, hogy a gazda fellélegzik, ha a nagyvad nem embert, hanem „csak” haszonállatot veszélyeztet.

Sütő Éva 2019. november 29., péntek

Európa számkivetettjei

A történelem során nem egyszer bebizonyosodott, hogy a választópolgár, ezen belül egy bizonyos társadalmi kategória mindig eszközként szolgál a hatalom, illetve a politikusok kezében, ha konszolidálni kell valamilyen politikai felállást.

Makkay József 2019. november 28., csütörtök

Távolmaradó magyarok

A hatalmas magyar közönynek egy magyarázata van:betelt a pohár. A magyar közösségi öntudat eljutott egy olyan szintre, hogy határozott nemet kell mondani az összromán színjátékra, amely lassan minden reménytől meg akarja fosztani az erdélyi magyarságot.

Pataky István 2019. november 26., kedd

Menthetők-e a Mentsétek meg Romániát Szövetség magyar szavazói?

A Szerbiában és Szlovákiában már évek óta létező „probléma”, a kisebbségi magyarok „átszavazása” különböző ideológiák mentén szerveződő országos pártokra, mifelénk is megjelent. A romániai „áttörést” a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) érte el.

Makkay József 2019. november 21., csütörtök

A románság államfőjelöltjei – „Egy brancs maguk, ne is tagadja!”

Nehéz eldönteni, hogy a magyarsággal szemben ki volt elutasítóbb a rendszerváltás utáni államfők közül. A Tanú című film gátőrének, Pelikán elvtársnak mondotta börtönőre: „Egy brancs maguk, ne is tagadja!” Tökéletesen érvényes ez mindkét mai jelöltre.

Borbély Zsolt Attila 2019. november 20., szerda

Magyarországi politikusok magyarellenes erők mellett

Az erdélyi magyarok számára egyik román elnökjelölt sem kínált semmiféle sorsrendezési lehetőséget. Mindegyik ugyanazt a román etnokrata programot képviseli. Ennek lényege az 1923-ban alkotmányszinten rögzített homogén román nemzetállam megteremtése.

Vélemény
Makkay József: Szabadulásunk harmincéves története

Igazi hősök mindazok, akik az elnyomó gépezet pribékjeivel szembe menve nemcsak szabadságukat kockáztatták, ...

Makkay József: Macska-egér játék Bukarestben

A kormányzó Nemzeti Liberális Párt miniszterelnöke szélmalomharcot folytat, hiszen beharangozott reformelképzeléseit ...

Nánó Csaba: A fiúból lett Júlia és a kínai fehér ember

A politikai korrektség jegyében átestünk a ló túlsó oldalára, és egyre gyakrabban adódnak ...