HIRDETÉS
Sokan vagyunk úgy vele, hogy legszebb egyházi ünnepeink gyerekkorban rögzültek bennünk, és az egykori élmények, tapasztalatok szűrőjén, hangulatán keresztül keressük a mai ünneplés fogódzóit. Múltjától ugyanis az ember nem szabadulhat: a tudatalattinkba beépült iránytű tudatos és kevésbé tudatos lépteinket egyaránt egyengeti.
Akinek gyerek- és ifjúkori élményei későbbi életében is meghatározóak, felnőtt fejjel is őszintén rácsodálkozva tud örülni az ünnep apró részleteinek.
Láthatatlanul töltődik fel, és ragadja magával a család és az őt körülvevő kisebb közösség ünnepélménye.
Amikor hosszú évekkel ezelőtt kislányom akkorácska lett, hogy a templomi istentiszteleten megértette a pálmaágak között Jeruzsálembe bevonuló Jézus ünneplését, megütközve kérdezte tőlem: ha az emberek annyira szerették, akkor miért feszítették meg? A magától adódó kérdés túl magas labda volt számomra, a kézenfekvő választ nem éreztem igazinak. A Messiást, a királyt ünneplő ujjongó tömeg hirtelen átváltozása halált követelő nagypénteki sokasággá a teológia egyik nagy rejtélye, amelynek magyarázatába a tömegpszichózist kutató szakemberek is bekapcsolódhatnak. Mai szemmel nézve (is) megdöbbentőnek tűnhet, hogy a betegeket meggyógyító vagy Lázárt a sírból feltámasztó Messiás csodatevéseit közelről megtapasztalt tömeg empátiája és elfogadása miként csap át vérszomjas bosszúvá?
Megdöbbentő? Talán annak tűnik, de ha az embernek a történelem folyamán feljegyzett vagy kikövetkeztethető tetteit vesszük górcső alá, rájövünk: nincs új a nap alatt!
Jézust azóta is napi rendszerességgel megfeszítik valahol a nagyvilágban,
talán éppen azok, akik képmutató módon az ő követőinek tartják magukat, de tanításait megtagadják, és minden lehetőséget kihasználva ellene fordulnak.
Jézus ezt már kétezer évvel ezelőtt is tudta: nem véletlen, hogy önként vállalta a kereszthalált. Isteni nagysága köszön vissza Megváltóként mindazok számára, akik a gyakori keresztre feszítést mégis képesek megbánni. Akik szembe tudnak nézni bűneikkel és esendő életükkel. Az ebből eredő kegyelem teszi igazán erőssé a keresztre feszítés utáni feltámadásban hívő embert és mutat neki utat göröngyös hétköznapjaiban is. Ez a hit ereje, amit húsvét egyedülálló misztériuma tud bennünk megerősíteni.
Sok ember nem hisz a csodákban. A Jézus-korabeli emberek többsége sem hitt benne, pedig saját szemével látta és saját fülével hallotta mindazt, amit ember addig és azóta sem tapasztalt meg földi létében.
A keresztény hit eleve nem csodaszer, nem varázslat, hatása mégis azzá válhat, ha az ember beengedi életébe Jézust és mindazt, amit ő követőinek ajánl. A hívő hétköznapjaiban a gondviselés hozományaként megtapasztalt „csodák” valójában a jézusi tanítás elfogadását jelentik. Azt, hogy a gyarló és bűnös ember is részese lehet a megváltás misztériumának. Ezt hirdetik nagypénteken a megfeszített Jézus szenvedései, és ezt teszi igazából teljessé a feltámadás, az újjászületés üdvtörténete.
Ehhez a felismeréshez szeretnék minden kedves olvasónknak áldott húsvétot kívánni!
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
