Miközben az Ukrajnának nyújtandó európai uniós és amerikai segélyek milliárdjairól röpködnek bejelentések Brüsszelben és Washingtonban, a hivatalos nyugati álláspont az, hogy Ukrajnának minden áron meg kell nyernie a háborút. Feltételezések szintjén sem hangzik el ezzel kapcsolatban hivatalos kétely, mert az megbocsájthatatlan bűnnek számít a nyugati érdekszférában.
Az Európai Unió tagállamainak többsége ma az ukrán vezetés hivatalos álláspontját osztja, ami nagyjából úgy néz ki, hogy az ukrán hadsereg kiűzi a megszálló orosz csapatokat Ukrajna területéről
– felszabadítja a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is –, és a nagy győzelem végén Oroszország megadja magát, majd az általa fizetett jóvátétel hozzájárul Ukrajna újjáépítéséhez. Ez az elképzelés azonban túlságosan szép, hogy igaz legyen, ezért a józanul gondolkodó európai politikusok – közöttük Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter – azonnali tűzszünetet, és mélyreható orosz–ukrán béketárgyalásokat sürgetnek.
Egyértelmű, hogy az egyre tovább tartó háború napról napra több emberáldozatot, gazdaságilag pedig Európa meggyengülését vonja maga után. Az merő illúzió, hogy a béketárgyalásoktól elzárkózó és végsőkig harcolni akaró Ukrajna konoksága jobb belátásra bírja a moszkvai vezetést. E hozzáállás inkább a háború elhúzódásához vezet. Egyes becslések szerint akár évekig is eltarthat a háború. Amelynek akkor is beláthatatlan gazdasági következményei lesznek a térség országaira nézve, ha a hadviselés megmarad Ukrajna területén a két háborúban álló ország hadserege között.
A béketárgyalások sürgetése nem ördögtől való elképzelés. A legtöbb uniós országban megfogalmazódtak már ilyen hangok, de különféle okokból nem lett belőle közös stratégia, mert a fegyveres konfliktus folytatásában érdekelt erők lobbija sokkal erősebb. Romániában éppen a volt védelmi miniszter, Vasile Dîncu pedzegette egy televíziós interjúban, hogy a háborúnak csak a béketárgyalások vethetnek véget. Meglátása szerint Ukrajna helyett az Egyesült Államoknak, a NATO-nak, a világ országainak kell lefolytatniuk ezt a tárgyalást Oroszországgal. Dîncu szerint a béketárgyalás mindenképpen jobb lenne, mint a jelenlegi – emberéleteket és anyagi javakat megsemmisítő – pusztítás, még akkor is, ha csupán egy befagyott konfliktust eredményezne. A józan megközelítés a román miniszter lemondásába került, mert az uniós nyájszellemtől vezérelt román kormányban semmiféle eltérő véleményt nem viselnek el az ukrajnai helyzet rendezése kapcsán.
Holott nyilvánvaló, hogy
a háború folytatásával és az Oroszország elleni szankciók fenntartásával lehetetlen az egyre súlyosabb energetikai és az ebből fakadó gazdasági válságot orvosolni,
amely rövid idő alatt az európai emberek millióit fogja elszegényíteni.
A legkiszolgáltatottabb régió ezúttal is Kelet-Európa, amelynek hosszabb távon nincsenek olyan tartalékai, hogy ellensúlyozni tudja az energiaárak elszabadulását. Amíg Németország a román bruttó hazai termék éves értékét megközelítő, 200 milliárd eurót fordít az energiaár-robbanás hatásának mérséklésére, e bőkezűség csak kevés uniós országra jellemző. Van, ahol a kormány csak a legszegényebb rétegeket hajlandó támogatni, ezzel szemben Magyarországon és Romániában az országos költségvetés hatalmas kiadások árán próbálja ellensúlyozni a lakossági és az ipari felhasználású villanyáram és földgáz árnövekedését. Kérdés, hogy egy elhúzódó háború körülményei között a szegényebb kelet-európai államok meddig bírják a hatalmas pluszkiadást, amely az országok gyors iramú eladósodásához vezet.
Bárhogy is nézzük,
egyetlen európai országnak sem fűződhet érdeke az ukrajnai háború elhúzódásához.
Ez Ukrajnának sem lehet érdeke, de a pénzügyi lélegeztetőgépen tartott kijevi vezetés úgy gondolja, hogy az országba pumpált havi több milliárd euró fenntartható a végtelenségig.
Egy átlagosnál hidegebb tél és az eldurvuló utcai megmozdulások bírhatják rá az uniós országok vezetőit, hogy végre lépjenek a fegyverszünet ügyében, a béketárgyalások elkezdéséért. Más út ugyanis nem létezik.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.