Túlélőcsomagok minden mennyiségben – Nem csitul a háborús pszichózis Európában

Az EU közlekedési biztosa, Apostolos Tzitzikostas kijelentette, hogy Európa útjai, hídjai és vasútjai alkalmatlanok a tankok, katonák és katonai felszerelések gyors kontinens-szerte történő szállítására egy esetleges európai–orosz háború esetén. Az uniós biztos a Financial Timesnak elmondta, hogy ha a NATO tankjait be kellene hívni Moszkva EU keleti határán történő inváziójára, azok alagutakban ragadnának, hidak omlanának össze, és a határprotokollok is akadályoznák őket.

Tzitzikostas 17 milliárd eurót kíván költeni a kontinens infrastruktúrájának korszerűsítésére a katonai mobilitás fokozása érdekében.

„Vannak régi hídjaink, amelyeket fel kell újítani. Vannak keskeny hídjaink, amelyeket ki kell szélesíteni, és vannak hídjaink, amelyeket meg kell építeni” – mondta Tzitzikostas. A görög biztos szerint lehetetlen megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnak gyorsan mozogni. Szerinte a mai valóság az, hogy ,,ha katonai felszerelést és csapatokat akarunk Nyugat-Európából Kelet-Európába mozgatni, az hetekig, sőt egyes esetekben hónapokig is eltarthat.”

Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztette a szövetséges tagokat, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat valamelyik tagállama ellen. Az Európai Bizottság a blokk 2028-34-es költségvetésére vonatkozó javaslatában jelezte, hogy 17 milliárd eurót kíván befektetni a katonai mobilitásba. Tzitzikostas elmondta, hogy a katonai mobilitási terv kiegészítené a NATO-szövetségesek azon döntését, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára emelik, amelynek 1,5%-át a biztonsági és védelmi infrastruktúrára fordítják. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek vagy függőek legyünk” – mondta Tzitzikostas.

Bár a védelmi kiadások növelése, az erős hadseregek építési nyilvánvalóan fontos és kiemelt cél,

a háborúval való riogatás és a háborús pszichózis eluralkodása a brüsszeli kommunikáción már korántsem csupán arról szól, hogy erőt mutasson fel a kontinens.

Sokkal inkább egy kommunikációs stratégia része annak ellenére, hogy a szakértők nagy része egyetért abban, hogy Oroszország nem akarja megtámadni a Európát, így a NATO-t, írja a V4 hírügynökség.

A legtöbb cseh nincs felkészülve a vészhelyzetekre, hiányoznak az alapvető ellátmányok – mondta Vít Rakusan cseh belügyminiszter a napokban, amikor bemutatta az új vészhelyzeti felkészültségi útmutatót. „Tudjuk, hogy a lakosság 73 százaléka nem készül fel válsághelyzetekre. Nincsen készenlétben semmilyen vészhelyzeti ellátmányuk vagy egyéb alapvető szükségleti cikkük” – fogalmazott. Az adatok a cseh belügyminisztérium megbízásából készült közvélemény-kutatásból származnak. Míg a polgárok 97 százaléka bízik a tűzoltókban, 76 százaléka a rendőrségben, 74 százaléka pedig a hadseregben, hogy a vészhelyzetek esetén segítséget nyújtanak, sokan azt is szeretnék tudni, hogyan gondoskodjanak magukról – derült ki a tanulmányból.

Az új, „72 óra” című útmutató gyakorlati tanácsokat kínál a vészhelyzet első három napjára, és olyan helyzeteket fed le, mint az árvizek, tűzvészek vagy az alapvető szolgáltatások kiesése.

Ez az EU 2025 márciusától indult Felkészültségi Unió stratégiáját követi, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább 72 órán át támogassák az önellátást. A cseh kezdeményezés olyan északi országokból is merít ihletet, mint Svédország és Finnország, ahol hasonló irányelveket biztosítanak a háztartásoknak.

• Európa-szerte egyre több országban készítik fel háborús vagy más vészhelyzetekre a lakosságot, hangsúlyozva a polgárok önellátásának fontosságát legalább 72 órán át – derül ki a kormányzati kezdeményezésekből.
• Finnországban már tavaly novemberben frissítették az online útmutatókat incidensek kezelésére, beleértve az áramkimaradások elleni felkészülést, míg Svédország millióknak küldött füzetet túlélési tanácsokkal.
• Németországban bunkerkereső app segíti a lakosságot, Hollandia pedig a hidegháborús mentalitás felélesztését sürgeti.

David van Weel holland igazságügyi és biztonsági miniszter márciusban arról beszélt, hogy

a polgároknak fel kell készülniük arra, hogy „a központi kormányzat nélkül” boldoguljanak egy „valódi konfliktus” esetén, és a hidegháború alatti gondolkodásmóddal hasonlította össze a helyzetet.

„Akkoriban tudtuk, mit kell tennünk abban a pillanatban, amikor megszólal a riadó” – nyilatkozta a helyi De Telegraaf újságnak.

Csehországban a 72 órás kampány többnyelvű (angol és ukrán nyelvű) útmutatókat kínál áramszünetekre és egyéb katasztrófákra. Lengyelországban és Franciaországban márciusban indítottak háborús krízisútmutatókat és túlélőcsomag-ajánlásokat, Norvégia, Dánia pedig augusztusban frissítette tanácsait az orosz fenyegetés árnyékában. Belgiumban tavaly december óta javasolnak otthoni vészhelyzeti készleteket, akár gázmaszkokkal kiegészítve, írja a V4 hírügynökség.