Korrupció és válság: választásokra készül Brazília

Brazíliában október 2-án tartják az elnökválasztást, valamint a parlamenti és a regionális választásokat. A világ tizedik legnagyobb gazdaságában 156 millió választásra jogosult polgár dönt az ország jövőjéről.

A regnáló elnök, Jair Bolsonaro a felmérések szerint nem áll túl jól. A négy éve hatalomra került konzervatív politikus a korábbi vezetés korrupciós botrányainak hatására, korrupcióellenes fellépésével nyerte el a választók bizalmát.

Azonban a brazil gazdaság stagnálása, a szegénység terjedése és az elhibázott koronavírus-politika kapcsán csökkent a népszerűsége. Legfőbb ellenfele, Luiz Inácio Lula da Silva 10–12 százalékkal vezet előtte. A különbség hétről hétre csökken, de az első fordulóban Lulának jóval több esélye van a győzelemre. A többi jelölt 5–10 százalékra számíthat.
Lula da Silva baloldali jelölt elsősorban a szegényebb rétegekre támaszkodhat, akikből a mostani válságos időszakban egyre több lett. Bolsonaro támogatói inkább a felsőbb osztályokból kerülnek ki, de az elnök a közelmúltban szegénységellenes programot indított. A várt támogatottságnövekedés azonban egyelőre várat magára.

Bolsonaro kiváló kapcsolatot ápolt Donald Trumppal és más jobboldali vezetőkkel, így Orbán Viktorral is. Ennek egyik eredménye, hogy hazánk KC-390-es brazil katonai szállító repülőgépeket vásárol,

és a brazil cég kutatás-fejlesztési programokat is támogat majd Magyarországon. Brazília a magyar családtámogatási politikát figyeli, és vesz át abból elemeket. Bolsonaro Trumpon és Orbánon kívül Vlagyimir Pu­tyinnal, valamint a nemzetközi politikában középhatalmi státuszú más államokkal is kiváló kapcsolatokat ápol, így Kínával, Indiával és Dél-Afrikával is.
A várakozások szerint Lula győzelme esetén sem változnának lényegesen Brazília külföldi kapcsolatai. A nemzetközi konzervatív-populista vonallal talán kissé gyengülnének a viszonyok, de a harmadikutas, baloldali táborban erősödés várható. Lula da Silva két cikluson át volt már Brazília elnöke, és elsősorban infrastrukturális beruházásokban, valamint a szegényebbek támogatásában volt sikeres. Lula baloldali politikusként azonban privatizációba is kezdett, amelyet korábban ellenzett. Másik botránya, hogy megtagadta egy olasz baloldali terrorista kiadatását, aki Brazíliában bujkált. Lula börtönben is ült mintegy másfél évig, korrupciós ügyek miatt ítélték el. Az állami olajvállalat korrupciós botránya, valamint építőipari cégek helyzetbe hozása miatt került az igazságszolgáltatás figyelmébe.

A vádak szerint a volt elnök tengerparti házát is olyan cégek építették, amelyeknek pályázati sikereihez Lula is hozzájárult.

Egyes elemzők szerint Bolsonaro a választások előtt szükségállapotot vezethet be, amivel még nagyobb támogatást tud nyújtani a szegényeknek. A válságra való hivatkozással elrendelte az üzemanyagárak befagyasztását és adócsökkentést. Dél-Amerikában az ilyen „trükkök” nem szokatlanok, és az sem, ha az elnök valamilyen okra hivatkozva megtartja hatalmát. Az ellenzék Bolsonarót is ezzel vádolja. Ennek ellenére Brazíliában működik a demokrácia:

Bolsonaro pártjának nem túl népes frakciója van a törvényhozásban, ezért mindig komoly alkukat kell kötnie, ha akaratát át akarja vinni.

Az alsóházat jelenleg 23 párt alkotja, ezek nagy része regionális erő, és vannak országos pártok is alacsonyabb támogatottsággal. Most sem várható érdemben a pártok és frakciók csökkenése: akárhogy is alakul az elnökválasztás, az új brazil vezető alkudozásra kényszerül a kormányzáshoz a nép által megválasztott pártok sokaságával.