Gyenge vagy erős állam Magyarország?

Nézzük a területi kérdést. A világ majdnem 200 országa közül a területünket tekintve a 108. helyen áll Magyarország, tehát a középmezőnyben vagyunk. Amennyiben csak az európai országokat nézzük, akkor az 50 országból a 18. helyen állunk. A népességet tekintve a világon a 91. helyet foglaljuk el, Európában pedig a 19-et. Természetesen más tényezők is befolyásolják az országok „erősségét” és teljesítményét. Az International Strategic Analysis nevű elemzőcég 2017 óta minden évben kiadja az országok erősorrendjét. Az idei listát néhány hete közölték, de csak a 25 legerősebb ország szerepel rajta. A lista összeállításánál az alábbi szempontokat vették figyelembe: a gazdasági erőt, a demográfiai helyzetet, a katonai képességeket, a környezeti erőforrásokat, a politikai és kulturális erőt, valamint a technológiai viszonyokat.
Lehet vitatkozni azon, hogy melyik tényező milyen súllyal számít egy ilyen lista összeállításánál, de kétségtelen: a fenti szempontok valóban meghatározzák egy ország erejét. Véleményem szerint

a kulturális és politikai erő olyan tényező, amely a többihez képest sokkal szubjektívebben határozható meg. Azonban a többi szempont sokkal pontosabb eredményt mutat.

Nyilván az értékelésnél nem lehet száz százalékig pontos sorrendet felállítani, mert például a katonai erőt figyelve hiába vannak egy országnak jó vadászrepülői, ha pilótái kevésbé hatékonyak (vagy a hírszerzés miatt gyengébben harcolnak). Azonban a lista hozzávetőlegesen mégis megmutatja, hogy mi lehet az országok erősorrendje.
Ha a gazdasági erőt nézzük, akkor azt a GDP-mutató alapján írják le. E szerint Magyarország a világ 190 országa közül az 56. helyen áll, Románia pedig a 48. helyezett. Természetesen nem mindegy, hogy egy főre vetítve ez mit jelent, és azt is tudjuk, hogy a GDP-vel kapcsolatban vannak kritikák. Egy főre nézve Magyarország a 49. helyével már előzi Romániát, amely az 54. helyen áll. Látható, hogy mindkét ország előkelő helyet foglal el e listákon.
Nem állunk ilyen jól, ha a népesség növekedését (csökkenését) nézzük. Azért számít a demográfia egy ország erősségének megállapításában, mert a legtöbb családban olyan gyerekeket nevelnek, akik hasznosak lesznek az ország jövője szempontjából, ezzel pedig értéket teremtenek. Magyarország és Románia is sereghajtó ilyen tekintetben a CIA listáján, ahol 239 országot és területi egységet vizsgálnak. Magyarország a 209. helyen, míg Románia a 214. helyen áll. Fontos azonban tudni, hogy itt kizárólag országokat néznek, nem pedig nemzetet. Azonban valószínű, hogy az erdélyi magyar népesség csökkenése sem nagyon különbözik a magyarországi magyarokétól, és a moldovai románok száma sem növekszik, ellentétben a romániai románokéval. A magyar és román negatív számokat vélhetően valamelyest javítja a cigány népesség növekedése.

A haderőt tekintve Magyarország az 55. helyen áll 140 vizsgált ország közül, Románia pedig a 41. helyen található. Mint látható, Magyarország itt sem számít gyengének, amelyhez nyilván jelentősen hozzájárul az utóbbi évek haderőfejlesztése,

és várható, hogy a már lekötött megállapodások csak javítanak e helyzeten.
A természeti erőforrásokra vonatkozóan nem találtam átfogó statisztikát, és felmerül a kérdés, mi alapján lehetne rangsorolni. A bányászati kitermelés valamit mutat, ám korántsem biztos, hogy ennyivel a természeti erőforrások hatása kimerül. Valószínűleg ebbe a kategóriába tartozik a tengerpart és a fontosnak gondolt nyersanyagok mellett más erőforrások megléte. Kérdés, hogy csak a kitermelés mértéke számít, vagy a kitermelhető, már biztosan felkutatott tartalékok is. Nehéz ezt mérni, ám néhány mutatót érdemes megnézni. A földgázkitermelést mutató 98 ország közül Magyarország az 58. helyen áll, a kőolaj-kitermelésben pedig 97 országból a 67. helyen.

A politikai stabilitást nézve Magyarország 194 országból a 44. helyen áll, Románia pedig a 64-en.

A politikai erő fogalma biztosan nem csak ennyit jelent. Fontos, hogy az adott ország regionális szinten mennyire meghatározó. Ehhez nem mellékes, hogy mekkora a népessége és a területe. Meghatározó, hogy hány nemzetközi szervezetben van tagsága, milyen szövetségi rendszereknek a tagja. E tekintetben az uniós és a NATO-tagság biztosan erősíti Magyarország és Románia helyzetét. A V4-tagság és más nemzetközi szervezetekben meglévő tagsági vagy vezetői viszony szintén azt jelenti, hogy az adott ország erősebben tudja képviselni érdekeit nemzetközi szinten, mintha kimaradna az ilyen szervezetekből. Hiszen formális kapcsolati viszonyok alakulnak ki olyan országokkal, amelyekkel más esetben talán felszínes lenne a kapcsolat.
A kulturális erő megmutatja, hogy egy ország mennyire tud befolyásolni regionális vagy világszinten más szereplőket. Ilyen szempontból

szétszórattatásunkból előnyt kovácsolhatunk, hiszen milliós számban vagyunk jelen más országokban, ugyanakkor élő kapcsolatban állunk. Hátrányunk azonban, hogy kulturális és történelmi szempontból kevesebb a szövetségesünk,

hiszen például a szláv országok gyorsan megtalálják a közös hangot kulturális örökségük alapján. Ezért – a történelmi vitától elvonatkoztatva – nem mindegy, hogy a finnugor és türk népekkel milyen kapcsolatot ápolunk. A kulturális erő részét képezheti a soft power használata. Franciaország a francia – sok esetben gyarmati – múlt fedezésére és a kapcsolatok megtartására használja a frankofón államok szövetségét, de mások is élnek hasonló eszközökkel.
A technológiai hatalom jelentős mértékben összefügg a technológiai önrendelkezéssel, amely azt jelenti, mennyire képes egy ország saját maga kifejleszteni olyan technológiai újításokat, amellyel versenyelőnybe kerül másokhoz képest. Ez önmagában nem létezik, szoros összefüggésben áll a gazdasági helyzettel és a természeti erőforrásokkal. Az összes országot tekintve e területen az Egyesült Államok, Németország, Japán és Izrael állhat az élvonalban. Magyarország gazdasági fejlettsége miatt biztosan nem a sor végén kullog, hanem valószínű, hogy a lista első harmadában lenne. A hadiipari fejlesztések ezen a helyzeten biztosan nem rontanak.
Láthatjuk, hogy a közvéleményben sokszor berögzült kijelentésekkel szemben Magyarország igenis a világ fejlett és erős országai közé tartozik, akármelyik mutatót is nézzük a demográfiain kívül. Európai viszonylatban sincs okunk a szégyenkezésre, hiszen regionális szinten is a legtöbb mutató alapján legalább a középmezőnyben vagyunk.