HIRDETÉS
A keresztényüldözésről készült friss nigériai jelentés szerint átlagosan minden órában egy keresztényt gyilkolnak meg iszlamisták. Január 1. és augusztus 10. között 7087 keresztényt öltek meg és több mint 7800-at raboltak el. A fő elkövetők iszlamista fulani pásztorok. A gyilkosságok körülbelül 87 százalékát ez a csoport követte el, azonban terrorcsoportok – mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány – is támadásokat hajtanak végre, írja a V4 hírügynökség.
A legrosszabb helyzetben Benue állam van, ahol 1100 embert öltek meg. Különösen kegyetlen volt a mészárlás Yelwata településen – írja a V4 hírügynökség által idézett Apollo News hírportál:
június 12-ről 13-ra virradó éjjel fulani pásztorok körülbelül 280 keresztényt gyilkoltak meg, sokakat közülük élve elégették, miközben a tettesek „Allahu akbar” kiáltásokat hallattak. A Plateau államban is 806 keresztény halt meg az év eleje óta.
A civil szervezet szerint 2015 óta 22 iszlamista terrorista szervezet működik Nigériában. Az egyik keresztény segélyszervezet szerint az ország lakosságának 46 százaléka keresztény, a muszlim lakosság aránya körülbelül ugyanakkora. Különösen aggasztó, hogy Kaduna államban a kormány 2024-ben nyomást gyakorolt a papokra, hogy ne beszéljenek többé nyilvánosan a gyilkosságokról és emberrablásokról, és ne forduljanak a médiához.
Nigéria ma a keresztényüldözés globális epicentrumának számít: a segélyszervezetek szerint 2022 októberétől 2023 szeptemberéig a világ összes kereszténygyilkosságának 82 százaléka és az emberrablások 84 százaléka ott történt. Ennek ellenére a téma alig kerül napirendre a nyugati médiában, ha pedig mégis, akkor bagatellizálják az esetet. A yelwata-i mészárlásról szóló riportban az egyik német televízió is elmosta az iszlamista dimenziót, és helyette a klímaváltozást tette felelőssé a történtekért.
Világszerte a keresztényüldözés fokozódására az Egyesült Királyság vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja, David Smith figyelmeztetett, aki a V4 hírügynökség összefoglalója szerint Londonban úgy fogalmazott, hogy a kereszténység a világ egyes részein a fokozódó üldöztetés miatt a „kihalás” veszélyének van kitéve.
Felülvizsgált külpolitikája részeként a brit kormány most 10 országot céloz meg, hogy megvédje ezt az emberi jogot
– írja a The Christian Post hírportál. Smith elmondta, hogy a kormány ezen vizsgálata a vallás és meggyőződés szabadságát helyezi előtérbe azokban az országokban, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények, a bahái hit követői és az ahmadijja muszlimok elnyomással vagy erőszakkal szembesülnek.
David Smith tíz országot nevezett meg, ahol az Egyesült Királyság vizsgálatot folytat: Vietnám, Algéria, India, Nigéria, Pakisztán, Kína, Szíria, Afganisztán, Irak, és egyetlen európai országként Ukrajna. Hozzátette, hogy az üldöztetés, amelyet mind a kormányok, mind a társadalmi csoportok elkövetnek, magában foglalhatja a rendőrségi zaklatást, a társadalmi kiközösítést, az indok nélküli fogva tartást, az állampolgárság megtagadását, a kínzást, az istentiszteleti helyek elleni támadásokat és akár a gyilkosságokat is.
A legfrissebb adatokra hivatkozva kiemelte, hogy világszerte 380 millió keresztényt üldöznek, és figyelmeztetett:
Smith az Egyesült Királyság elkötelezettségét „új fejezetnek” nevezte a külpolitikában, és azt mondta, hogy a vallásszabadság összefügg más szabadságjogokkal, beleértve a szólás-, a lelkiismeret- és a gyülekezési szabadságot. Mint mondta, a vallás- és meggyőződés szabadsága, nem pusztán a vallási meggyőződésről szól, hanem a társadalmak egészségéről. „A vallási intolerancia és üldöztetés táplálhatja az instabilitást és a konfliktusokat” – fogalmazott.
Idén júniusban legalább 25 ember meghalt és több mint 60 ember megsérült, amikor egy öngyilkos merénylő tüzet nyitott, majd felrobbantotta magát a szíriai Dweilaaban található görög ortodox Szent Illés templomban.
„Éppen prédikáltam, amikor elkezdődött a lövöldözés” – emlékezett vissza Baselios atya, a Szent József templom papja, amely a Szent Illés templom közelében található. „Aztán jöttek a sikolyok. Mindenki ösztönösen a földre rogyott. A félelem kimondhatatlan volt. Mindannyian sokkos állapotban voltunk, megbénított minket a borzalom. Az a pillanat, ami igazán tehetetlenné tett, az volt, amikor egy gyerek, egyike azoknak, akik elvesztették a családjukat, odarohant hozzám, és azt mondta: »Rejts el, Atya, nem akarok meghalni«” – fogalmazott a pap az Open Doors beszámolója szerint.
– mondta egy fiatal rémült keresztény nő, aki a lövéseket és a robbanást hallotta. „Ez csak a vég kezdete” – fogalmazott egy másik nő.
Főleg a Szíria déli részén fokozódó feszültség a keresztény közösséget is egyre jobban fenyegeti, ugyanakkor üldöztetésük nem most kezdődött: az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukása óta felerősödtek a keresztényellenes támadások és mészárlások, különösen a HTS iszlamista csoport részéről. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) emberi jogi szervezet jelentése szerint a támadásokban legalább 1500 ember halt meg, és a halottak száma tovább emelkedhet.
A mészárlásokat részben a bosszúvágy táplálja, mivel a HTS harcosai az alavitákat a decemberben megbuktatott diktátor, Bassár el-Aszad híveinek tekintik.
A Global Christian Relief (GCR) segélyszervezet szerint azonban a támadások célja már nemcsak az alaviták likvidálása, hanem a keresztény kisebbségek megfélemlítése és elpusztítása is. A kétezer éves közösségek léte veszélyben van, templomokat rongálnak, keresztényeket ölnek meg, és sokan menekülnek.
Az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Parlament és kisebbségvédelmi szervezetek részvételével szervezett konferenciát az EP Kisebbségi Intergroupja szeptember 24-én, az Európai Nyelvek Napján Brüsszelben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
