A keresztényüldözésről készült friss nigériai jelentés szerint átlagosan minden órában egy keresztényt gyilkolnak meg iszlamisták. Január 1. és augusztus 10. között 7087 keresztényt öltek meg és több mint 7800-at raboltak el. A fő elkövetők iszlamista fulani pásztorok. A gyilkosságok körülbelül 87 százalékát ez a csoport követte el, azonban terrorcsoportok – mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány – is támadásokat hajtanak végre, írja a V4 hírügynökség.
A legrosszabb helyzetben Benue állam van, ahol 1100 embert öltek meg. Különösen kegyetlen volt a mészárlás Yelwata településen – írja a V4 hírügynökség által idézett Apollo News hírportál:
június 12-ről 13-ra virradó éjjel fulani pásztorok körülbelül 280 keresztényt gyilkoltak meg, sokakat közülük élve elégették, miközben a tettesek „Allahu akbar” kiáltásokat hallattak. A Plateau államban is 806 keresztény halt meg az év eleje óta.
A civil szervezet szerint 2015 óta 22 iszlamista terrorista szervezet működik Nigériában. Az egyik keresztény segélyszervezet szerint az ország lakosságának 46 százaléka keresztény, a muszlim lakosság aránya körülbelül ugyanakkora. Különösen aggasztó, hogy Kaduna államban a kormány 2024-ben nyomást gyakorolt a papokra, hogy ne beszéljenek többé nyilvánosan a gyilkosságokról és emberrablásokról, és ne forduljanak a médiához.
Nigéria ma a keresztényüldözés globális epicentrumának számít: a segélyszervezetek szerint 2022 októberétől 2023 szeptemberéig a világ összes kereszténygyilkosságának 82 százaléka és az emberrablások 84 százaléka ott történt. Ennek ellenére a téma alig kerül napirendre a nyugati médiában, ha pedig mégis, akkor bagatellizálják az esetet. A yelwata-i mészárlásról szóló riportban az egyik német televízió is elmosta az iszlamista dimenziót, és helyette a klímaváltozást tette felelőssé a történtekért.
Világszerte a keresztényüldözés fokozódására az Egyesült Királyság vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja, David Smith figyelmeztetett, aki a V4 hírügynökség összefoglalója szerint Londonban úgy fogalmazott, hogy a kereszténység a világ egyes részein a fokozódó üldöztetés miatt a „kihalás” veszélyének van kitéve.
Felülvizsgált külpolitikája részeként a brit kormány most 10 országot céloz meg, hogy megvédje ezt az emberi jogot
– írja a The Christian Post hírportál. Smith elmondta, hogy a kormány ezen vizsgálata a vallás és meggyőződés szabadságát helyezi előtérbe azokban az országokban, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények, a bahái hit követői és az ahmadijja muszlimok elnyomással vagy erőszakkal szembesülnek.
David Smith tíz országot nevezett meg, ahol az Egyesült Királyság vizsgálatot folytat: Vietnám, Algéria, India, Nigéria, Pakisztán, Kína, Szíria, Afganisztán, Irak, és egyetlen európai országként Ukrajna. Hozzátette, hogy az üldöztetés, amelyet mind a kormányok, mind a társadalmi csoportok elkövetnek, magában foglalhatja a rendőrségi zaklatást, a társadalmi kiközösítést, az indok nélküli fogva tartást, az állampolgárság megtagadását, a kínzást, az istentiszteleti helyek elleni támadásokat és akár a gyilkosságokat is.
A legfrissebb adatokra hivatkozva kiemelte, hogy világszerte 380 millió keresztényt üldöznek, és figyelmeztetett:
Smith az Egyesült Királyság elkötelezettségét „új fejezetnek” nevezte a külpolitikában, és azt mondta, hogy a vallásszabadság összefügg más szabadságjogokkal, beleértve a szólás-, a lelkiismeret- és a gyülekezési szabadságot. Mint mondta, a vallás- és meggyőződés szabadsága, nem pusztán a vallási meggyőződésről szól, hanem a társadalmak egészségéről. „A vallási intolerancia és üldöztetés táplálhatja az instabilitást és a konfliktusokat” – fogalmazott.
Idén júniusban legalább 25 ember meghalt és több mint 60 ember megsérült, amikor egy öngyilkos merénylő tüzet nyitott, majd felrobbantotta magát a szíriai Dweilaaban található görög ortodox Szent Illés templomban.
„Éppen prédikáltam, amikor elkezdődött a lövöldözés” – emlékezett vissza Baselios atya, a Szent József templom papja, amely a Szent Illés templom közelében található. „Aztán jöttek a sikolyok. Mindenki ösztönösen a földre rogyott. A félelem kimondhatatlan volt. Mindannyian sokkos állapotban voltunk, megbénított minket a borzalom. Az a pillanat, ami igazán tehetetlenné tett, az volt, amikor egy gyerek, egyike azoknak, akik elvesztették a családjukat, odarohant hozzám, és azt mondta: »Rejts el, Atya, nem akarok meghalni«” – fogalmazott a pap az Open Doors beszámolója szerint.
– mondta egy fiatal rémült keresztény nő, aki a lövéseket és a robbanást hallotta. „Ez csak a vég kezdete” – fogalmazott egy másik nő.
Főleg a Szíria déli részén fokozódó feszültség a keresztény közösséget is egyre jobban fenyegeti, ugyanakkor üldöztetésük nem most kezdődött: az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukása óta felerősödtek a keresztényellenes támadások és mészárlások, különösen a HTS iszlamista csoport részéről. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) emberi jogi szervezet jelentése szerint a támadásokban legalább 1500 ember halt meg, és a halottak száma tovább emelkedhet.
A mészárlásokat részben a bosszúvágy táplálja, mivel a HTS harcosai az alavitákat a decemberben megbuktatott diktátor, Bassár el-Aszad híveinek tekintik.
A Global Christian Relief (GCR) segélyszervezet szerint azonban a támadások célja már nemcsak az alaviták likvidálása, hanem a keresztény kisebbségek megfélemlítése és elpusztítása is. A kétezer éves közösségek léte veszélyben van, templomokat rongálnak, keresztényeket ölnek meg, és sokan menekülnek.
Egyes emberek genetikailag hajlamosak lehetnek arra, hogy csak egyféle nemű gyermeket hozzanak világra – erre utalnak az Egyesült Államokban elvégzett új kutatási eredmények, amelyekről a Science News című tudományos portál számol be.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.