Keresztényüldözés: Nigériában óránként egy embert meggyilkolnak, a brit kormány vizsgálata tíz országot vett górcső alá

EN-összeállítás 2025. augusztus 24., 17:11 utolsó módosítás: 2025. augusztus 24., 17:30

Az év eleje óta több mint 7000 hívő halt meg, több mint 7800-at raboltak el iszlamista csoportok tagjai: Nigéria mára a keresztényüldözés globális epicentrumává vált. A brit kormány vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja tíz országot nevezett meg, ahol a keresztényüldözésről érkező panaszok alapján súlyos megtorlások érik lelkiismereti szabadságuk miatt az embereket. Európából egyetlen ország szerepel az Egyesült Királyság feketelistáján: Ukrajna.

keresztényüldözés
galéria
Keresztényüldözés. Afrikában és Ázsiában egyre több veszély leselkedik a hitüket megvalló keresztényekre Fotó: V4 Agency

A keresztényüldözésről készült friss nigériai jelentés szerint átlagosan minden órában egy keresztényt gyilkolnak meg iszlamisták. Január 1. és augusztus 10. között 7087 keresztényt öltek meg és több mint 7800-at raboltak el. A fő elkövetők iszlamista fulani pásztorok. A gyilkosságok körülbelül 87 százalékát ez a csoport követte el, azonban terrorcsoportok – mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány – is támadásokat hajtanak végre, írja a V4 hírügynökség.

A legrosszabb helyzetben Benue állam van, ahol 1100 embert öltek meg. Különösen kegyetlen volt a mészárlás Yelwata településen – írja a V4 hírügynökség által idézett Apollo News hírportál:

június 12-ről 13-ra virradó éjjel fulani pásztorok körülbelül 280 keresztényt gyilkoltak meg, sokakat közülük élve elégették, miközben a tettesek „Allahu akbar” kiáltásokat hallattak. A Plateau államban is 806 keresztény halt meg az év eleje óta.

A civil szervezet szerint 2015 óta 22 iszlamista terrorista szervezet működik Nigériában. Az egyik keresztény segélyszervezet szerint az ország lakosságának 46 százaléka keresztény, a muszlim lakosság aránya körülbelül ugyanakkora. Különösen aggasztó, hogy Kaduna államban a kormány 2024-ben nyomást gyakorolt a papokra, hogy ne beszéljenek többé nyilvánosan a gyilkosságokról és emberrablásokról, és ne forduljanak a médiához.

Nigéria ma a keresztényüldözés globális epicentrumának számít: a segélyszervezetek szerint 2022 októberétől 2023 szeptemberéig a világ összes kereszténygyilkosságának 82 százaléka és az emberrablások 84 százaléka ott történt. Ennek ellenére a téma alig kerül napirendre a nyugati médiában, ha pedig mégis, akkor bagatellizálják az esetet. A yelwata-i mészárlásról szóló riportban az egyik német televízió is elmosta az iszlamista dimenziót, és helyette a klímaváltozást tette felelőssé a történtekért.

A brit kormány fellép a keresztényüldözés ellen

Világszerte a keresztényüldözés fokozódására az Egyesült Királyság vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja, David Smith figyelmeztetett, aki a V4 hírügynökség összefoglalója szerint Londonban úgy fogalmazott, hogy a kereszténység a világ egyes részein a fokozódó üldöztetés miatt a „kihalás” veszélyének van kitéve.

Felülvizsgált külpolitikája részeként a brit kormány most 10 országot céloz meg, hogy megvédje ezt az emberi jogot

– írja a The Christian Post hírportál. Smith elmondta, hogy a kormány ezen vizsgálata a vallás és meggyőződés szabadságát helyezi előtérbe azokban az országokban, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények, a bahái hit követői és az ahmadijja muszlimok elnyomással vagy erőszakkal szembesülnek.

David Smith tíz országot nevezett meg, ahol az Egyesült Királyság vizsgálatot folytat: Vietnám, Algéria, India, Nigéria, Pakisztán, Kína, Szíria, Afganisztán, Irak, és egyetlen európai országként Ukrajna. Hozzátette, hogy az üldöztetés, amelyet mind a kormányok, mind a társadalmi csoportok elkövetnek, magában foglalhatja a rendőrségi zaklatást, a társadalmi kiközösítést, az indok nélküli fogva tartást, az állampolgárság megtagadását, a kínzást, az istentiszteleti helyek elleni támadásokat és akár a gyilkosságokat is.

A legfrissebb adatokra hivatkozva kiemelte, hogy világszerte 380 millió keresztényt üldöznek, és figyelmeztetett:

a valláson vagy meggyőződésen alapuló üldöztetés, amelyet maguk az államok és társadalmi csoportok követnek el, a világ minden kontinensén zajlik.”

Smith az Egyesült Királyság elkötelezettségét „új fejezetnek” nevezte a külpolitikában, és azt mondta, hogy a vallásszabadság összefügg más szabadságjogokkal, beleértve a szólás-, a lelkiismeret- és a gyülekezési szabadságot. Mint mondta, a vallás- és meggyőződés szabadsága, nem pusztán a vallási meggyőződésről szól, hanem a társadalmak egészségéről. „A vallási intolerancia és üldöztetés táplálhatja az instabilitást és a konfliktusokat” – fogalmazott.

Fokozódik a félelem Szíriában

Idén júniusban legalább 25 ember meghalt és több mint 60 ember megsérült, amikor egy öngyilkos merénylő tüzet nyitott, majd felrobbantotta magát a szíriai Dweilaaban található görög ortodox Szent Illés templomban.

„Éppen prédikáltam, amikor elkezdődött a lövöldözés” – emlékezett vissza Baselios atya, a Szent József templom papja, amely a Szent Illés templom közelében található. „Aztán jöttek a sikolyok. Mindenki ösztönösen a földre rogyott. A félelem kimondhatatlan volt. Mindannyian sokkos állapotban voltunk, megbénított minket a borzalom. Az a pillanat, ami igazán tehetetlenné tett, az volt, amikor egy gyerek, egyike azoknak, akik elvesztették a családjukat, odarohant hozzám, és azt mondta: »Rejts el, Atya, nem akarok meghalni«” – fogalmazott a pap az Open Doors beszámolója szerint.

Elvesztettem minden reményemet, hogy van még itt élet számunkra”

– mondta egy fiatal rémült keresztény nő, aki a lövéseket és a robbanást hallotta. „Ez csak a vég kezdete” – fogalmazott egy másik nő.

Főleg a Szíria déli részén fokozódó feszültség a keresztény közösséget is egyre jobban fenyegeti, ugyanakkor üldöztetésük nem most kezdődött: az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukása óta felerősödtek a keresztényellenes támadások és mészárlások, különösen a HTS iszlamista csoport részéről. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) emberi jogi szervezet jelentése szerint a támadásokban legalább 1500 ember halt meg, és a halottak száma tovább emelkedhet.

A mészárlásokat részben a bosszúvágy táplálja, mivel a HTS harcosai az alavitákat a decemberben megbuktatott diktátor, Bassár el-Aszad híveinek tekintik.

A Global Christian Relief (GCR) segélyszervezet szerint azonban a támadások célja már nemcsak az alaviták likvidálása, hanem a keresztény kisebbségek megfélemlítése és elpusztítása is. A kétezer éves közösségek léte veszélyben van, templomokat rongálnak, keresztényeket ölnek meg, és sokan menekülnek.

  • Az új kormány ígéretei a vallási kisebbségek védelméről nem valósultak meg, a nemzetközi közösség pedig nem lép fel hatékonyan.
  • A keresztények száma drasztikusan csökkent, míg 14 évvel ezelőtt a lakosság 10 százalékát adták, addigra ma már alig 2 százalékát teszik ki.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.