HIRDETÉS
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártcsalád öt európai parlamenti képviselője – François Alfonsi korzikai, Piernicola Pedicini olasz, Diana Riba katalán, Jordi Solé Ferrando katalán és Tatjana Zdanoka lettországi orosz – írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a Benes-dekrétumok ügyében. Jordi Solé és Tatjana Zdanoka régóta támogatják az Európai Parlamentben a magyar kisebbségi ügyeket, illetve nyomon követik a Benes-dekrétumok körüli vitát. Az öt képviselő segítségét ezúttal a kassai székhelyű Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége kérte.
A szlovák parlament 2007-ben hozott határozatban erősítette meg a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét.
Mint ismeretes, az 1945 után elfogadott elnöki rendeletek intézményesítették a magyar és német identitású csehszlovák állampolgárok etnikai alapú diszkriminációját. A német és a magyar kisebbséghez tartozó személyeket megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. Kényszerintézkedésként kényszermunkára fogták őket.
Az öt EP-képviselő arra hívta fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy a szlovák állam által 2007-ben elfogadott határozat miatt továbbra is számos magyar földtulajdonos szenved hátrányt Szlovákiában. Ők nem juthatnak hozzá az Európai Unió pénzügyi és mezőgazdasági támogatási rendszeréhez. A dekrétumok ügyében az Európai Parlament Petíciós Bizottsága jelenleg az Európai Bizottság álláspontját várja annak a petíciónak a kapcsán, amelyet 2012-ben a németországi Alida Hahn-Seidl és a magyarországi Juhász Imre terjesztett be.
Íme, a nyugat-európai EP-képviselők beadványának szövege magyarul: „sajnálatos módon a szlovák hatóságok 15 évvel Szlovákia európai uniós csatlakozása után is alkalmazzák ezeket a diszkriminatív rendeleteket. Több esetben előfordult, hogy a szlovák hatóságok visszamenőleg érvényesítették ingatlantulajdon, földtulajdon kártalanítás nélküli kisajátítását a Benes-dekrétumokra hivatkozva (ahogy legutóbb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti Bosits c. Szlovákia ügyben is ez felmerült).
A tulajdonhoz való jog nem pusztán egy alapvető emberi jog, amelyet az EU Alapjogi Chartája 17. cikke is elismer, de a földtulajdonosok az Európai Unió pénzügyi-mezőgazdasági támogatásaiból is részesedhetnek. Ilyen esetben egy etnikai alapon diszkriminatív rendelkezés alkalmazása nemcsak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt emberi jogok értékeit sérti meg, de hatása lehet az uniós jogalkalmazásra is.
Az Európai Bizottság eddigi válasza a Benes-dekrétumok kérdésében a hosszú évek óta alkalmazott közhelyek gyűjteménye, hiszen ilyesmiket fogalmaz meg:
„A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unió egyik alapértéke, és ez az elv, amely kifejezetten szerepel az Európai Unióról szóló szerződésben.
Ezen kívül az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke kifejezetten tiltja az etnikai származáson vagy a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló bármilyen megkülönböztetést, míg a tulajdonhoz való jogot a 17. cikk rögzíti. A Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint azonban a Charta rendelkezéseit csak akkor kell a tagállamoknak címezni, amikor azok az uniós jogot alkalmazzák.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a „Beneš-rendeletek” történelmi jogi aktusok, amelyeket a volt Csehszlovákia hatóságai fogadtak el az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt, és anélkül, hogy az uniós joggal ellentétes joghatások lennének.
A Bizottság magatartása a csatlakozási folyamat idején kialakított retorika következetes bevetése, azaz a célirányosan feltett kérdésekre az érdembeli válasz elkerülése, ez a gyakorlat évtizedek óta ismétlődik. A jelenségnek neve is van EU-s körökben: fiókválaszok fedőnév alatt előregyártott válaszok tárházából szabadon csemegézhet az ügyeletes hivatalnok. Nemrégiben hasonlóan járt Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő is, aki szintén ebben az ügyben intézett kérdést az Európai Bizottsághoz, viszont megbotránkoztatóan kitérő választ kapott. Az ilyen kitérő válaszok miatt egyre többen szeretnének peres eljárást az Európai Bizottsággal szemben.
A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos petíciót a szlovák félnek az elmúlt kilenc év alatt sem sikerült lezáratnia. Igaz, öt éven keresztül éppen Csáky Pál volt EP-képviselő, az EP Petíciós Bizottságának egyik alelnökeként akadályozta meg a petíció napirendre tűzését. Magatartása még annak az egyezségnek volt az eredménye, amit egykor a szlovák kormánytagság fejében kötött a magyar politikai képviselete. Kérdés, hogy a most alakulgató új egységpárt mennyire meri vállalni a dekrétumok ügyének képviseletét.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
