HIRDETÉS
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően egész Európában megkongatták a vészharangot, a politika és a közvélemény egy kis csoportja azt követelte, hogy állítsák vissza a kötelező katonai szolgálatot. Attól féltek ugyanis, hogy a háború átterjed más országokra is, márpedig a legtöbb tagállam jócskán elhanyagolta saját védelmét és a hadseregét. Köztük van Németország is, ahol az előző kormányok és a mostani kabinet sem foglalkozott a védelmi képességek fejlesztésével, sőt a szinten tartásával sem, írja elemzésében a V4 hírügynökség.
Így fordulhatott elő, hogy mára több százezer katona hiányzik a Bundeswehrből, a német fegyveres erőkből. Az eszközökből történelmi mértékű hiányosságok vannak, ami pedig van, az is elavult. Az erről szóló jelentést tavaly és idén is nyilvánosságra hozták. A dolgok összefüggnek, hiszen az infrastruktúra is hanyatlik, éppen a személyzet és az anyag hiánya miatt.
Az Eva Högl parlamenti biztos által készített idei jelentés szerint a haderő tovább öregszik és zsugorodik. Hiányoznak a nagy méretű berendezések és a pótalkatrészek. Högl azt írja, hogy a csapatok a kapacitásuk határán vannak. A betöltetlen állományi létszám alig 18 százalékra emelkedett csupán.
A cél, hogy a jelenlegi 181 ezerről 2031-re 203 ezer katonára növeljék a létszámot, nehezen lesz elérhető.
Németország 2011-ben függesztette fel a sorkatonai szolgálatot.
Boris Pistorius védelmi miniszter azt szeretné, hogy a szakminisztérium tervezői április közepéig mutassák be a sorozási modellek listáját. Ezt követően a nyárig akarja elemezni és meghozni a döntést. A sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése azonban jogi és strukturális szempontból is nehezen kivitelezhető. Olaf Scholz szövetségi kancellár már a héten világossá tette, hogy nem lesz többé sorkatonai szolgálat, mint korábban és 400 ezer katonából álló sorkatonai hadsereg sem, mivel a Bundeswehr már nem rendelkezik megfelelő képzési struktúrákkal, és egy nagy létszámú sorkatonai hadsereg nagyon drága lenne a német költségvetés számára.
De más fenntartásai is vannak a kancellárnak.
Ha átlagosan mintegy 750 ezer férfi és nő lenne katonai vagy társadalmi szolgálatra kötelezve, a gazdaság súlyos munkaerőhiánnyal nézne szembe.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Németország a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb kihívásokkal nézne szembe, ráadásul a kancellár szerint az általános hadkötelezettség az alaptörvény módosítását igényelné, ami nem olyan egyszerű.
Pistorius védelmi miniszter nemrégiben Svédországba, Norvégiába és Finnországba látogatott, hogy többet megtudjon a katonai szolgálatról, a sorozási eljárásokról és a fiatal férfiak és nők bevetéséről. A védelmi minisztérium jelenleg is elemzi az észak-európai sorkötelezettségi modelleket, amelyek a részletekben különböznek egymástól.
Dániában például eddig több önkéntes jelentkezett, mint ahány kiképzőhely van. Ennek oka lehet az is, hogy a képzési program eddig rövid, négy hónapos volt. Ezt azonban meg fogják hosszabbítani, és 2026-tól bevezetik a nők számára a kötelező katonai szolgálatot. Ha önként már nem sikerül elérni a szükséges létszámot, akkor sorsolást tartanak majd.
Svédországban minden fiatalt nyilvántartásba vesznek. Két évvel a szolgálat megkezdése előtt kapnak egy kérdőívet magukról és olyan részletekről, mint például a betegségek, amit ki kell tölteniük, és egy első válogatás után csak néhányan kapnak meghívást a sorozásra, és kerülnek be a hadseregbe. Ez azt jelenti, hogy csak annyi férfi és nő szolgál, amennyire a hadseregnek szüksége van.
Ha túl kevés a sorköteles, akkor Svédországban is bevezethetik a kötelező sorkatonaságot.
Németországban az ,,északi modell” átemeléséhez azonban komoly strukturális és jogi kérdéseket kell tisztázni, aztán a védelmi miniszternek meg kell küzdenie a politikai többségért is. Még a koalíciós társak között is nagy viták lesznek, hiszen a liberálisok és a zöldek inkább az önkéntes szolgálat mellett érvelnek.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
