A nagyváros 1790. július 16-a óta az államok fővárosa, a kongresszus először 1800. november 17-én ülésezett a városban. Lakosainak száma a peremkerületekkel együtt napjainkban kb. 5 millió. Az amerikai polgárháború kezdetekor már 75 000 lakos élt a fővárosban, itt működött valamennyi közhivatal, közintézmény, minisztérium és itt volt a kongresszus székhelye is. Washington a háborús évek után vált igazán a politikai élet központjává. Az aranykor napjaiban ide áramlott a pénz és rohamosan nőtt a város. Lakóházak, középületek épültek és fellendült a nemzetközi forgalom is. Afejlődés a kultúrát is fellendítette, egyetemek, középiskolák nyíltak. A második világháborút követően gyökeres változás következett be a város életében. A fehér lakosság kiköltözött az elővárosokba.
A szövetségi főváros létrehozásáról az Alkotmány első cikkelyének nyolcadik szakasza rendelkezett, amely szerint bizonyos államok területéből kivágott, száz négyzetmérföldnél nem nagyobb területű kerület legyen a Kongresszus jóváhagyásával az Egyesült Államok kormányának székhelye.
A megegyezés értelmében 1790. július 16-án meghozták a „székhelytörvényt”. Eszerint az új állandó fővárost a Potomac folyó partján kell megalapítani, ott, ahol Washington elnök is szerette volna. A szövetségi kerület kezdetben négyzet alakú volt és ahogy az Alkotmány kimondta, száz négyzetmérföld területű. 1791 és 1792 folyamán Andrew Ellicott és számos munkatársa, köztük Benjamin Banneker felmérték Maryland és Virginia határvidékét és minden mérföldnél elhelyezték a szövetségi kerület határköveit, amelyek közül sok ma is áll. Az új „szövetségi várost” a Potomac északi partján építették fel. A négyszögön belülre került két korábbi község: az 1749-ben alapított Alexandria, és az 1751-ben alapított Georgetown.
1814. augusztus 24-én és 25-én a brit erők az 1812-es brit–amerikai háború legjelentősebb támadásában, York (a mai Toronto) felégetéséért bosszúból felégették Washingtont. A támadás során feldúlták és felégették a Capitoliumot, a Pénzügyminisztériumot és a Fehér Házat. A legtöbb kormányépületet gyorsan kijavították, az ekkor még építés alatt álló Capitoliumot azonban végül csak 1868-ban fejezték be.
Az 1830-as években a déli Alexandria megye gazdasága lehanyatlott, nem bírva a versenyt Georgetown kikötővel. Ebben az időben Alexandria az amerikai rabszolgakereskedelem egyik fontos piaca volt, de pletykák kaptak szárnyra, hogy a fővárosban az abolicionisták véget akarnak vetni a rabszolgaságnak. Hogy megtarthassák a jól jövedelmező rabszolga-kereskedelmet, 1846-ban az alexandriaiak a Columbia Kerületből való kiszakadásról szavaztak. Július 9-én a Kongresszus hozzájárult, hogy Columbiának a Potomactől délre eső területei visszatérjenek Virginiához. Négy évvel később az 1850-es kompromisszum törvényen kívül helyezte a rabszolga-kereskedelmet.
Washington az Egyesült Államok szövetségi kormányzata mindhárom hatalmi ágának székhelye. Itt van a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Államok Szervezete és más nemzeti és nemzetközi intézmények székhelye is. Washington – különösen a National Mall park – gyakran a színhelye nagy politikai tüntetéseknek. A városban számos nemzeti történelmi emlék, emlékmű és múzeum található, ezért népszerű turistacélpont.
Washington, D.C. tervezett város. A terv jórészt Pierre (Peter) Charles L’Enfant francia születésű építész, mérnök és várostervező munkája.
Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerűbb turistacélpont. A város közepén található a National Mall nevű nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetőnek állítottak emlékművet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington-emlékmű.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.