HIRDETÉS

Összeesküvés-elméletek: mi igaz és mi nem?

Nánó Csaba 2019. szeptember 24., 09:35 utolsó módosítás: 2019. szeptember 24., 09:44

Nemrégiben a szeptember 11-i New York-i terrortámadásokra emlékezett a világ. Az amerikai nép gyászát ma is beárnyékolja néhány olyan összeesküvés-elmélet, miszerint saját kormányuk van a tragédia hátterében.

Az egyik összeesküvés-elmélet szerint az amerikaiak egy földi stúdióban filmezték a Holdra szállást

Míg a világ, lesznek összeesküvés-elméletek, és az Egyesült Államokat ért terrortámadás hátterében álló elmélet csupán egy a sok közül. Az emberek egy része inkább hisz valami sötét erők munkájában, mint a saját szemének. Talán a valóság túlságosan egyszerűnek és megmagyarázhatónak tűnik, ezért születnek mindenféle elméletek egyes események mentén.
Az összeesküvés-elmélet olyan közéleti álláspont, amely azt feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport, ember áll. Amint az cikkünkből is kiderül, vannak olyan elméletek, amelyek idővel igaznak bizonyultak, ám nagyrészük pusztán a fantázia szüleménye. Kiváló feszültségkeltő szerepén túl arra is képes, hogy a valóságban komplex és gyakran követhetetlen eseményeket egyszerű morális kérdésekké változtasson, ahol a bajok oka a gonosztevők csoportja, és így a problémák megoldása (az összeesküvők megtalálása és legyőzése) is egyszerűvé és követhetővé válik. Könnyen belátható, hogy egy összeesküvés izgalmas és könnyen lezárt cselekményre ad lehetőséget.
Kezdhetnénk akár a dák-római kontinuitáselmélettel, ami ugyan nem tartalmaz összeesküvést, ám jó példája annak, hogy a semmiből hogyan lehet történelmet fabrikálni.

De maradjunk egyelőre a mindenki által ismert vagy olvasott elméleteknél, amelyek olykor szöges ellentétei annak, amit hivatalosan állítanak.

Kennedy és Gagarin

A John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök ellen elkövetett 1963-as merénylet háttere a mai napig foglalkoztatja az embereket. A múlt század egyik legmegrázóbb bűntényéhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek tárháza rendkívül bőségesnek mutatkozik, és ezek általában egy szélesebb körre kiterjedő összeesküvés eredményeként igyekeznek láttatni az Egyesült Államok 35. elnökének tragikus halálát. Talán azért is születhetett ebben az ügyben megszámlálhatatlan elmélet, mert a nyomozás aktáit 75 évre titkosították. Az Egyesült Államok levéltárának több tízezer oldalnyi aktája van a Kennedy-gyilkosságról, amiket részben már nyilvánosságra hoztak, de további titkos részletei is vannak. Tény, hogy az amerikaiak több mint fele ma is azt hiszi: Kennedy elnök összeesküvés áldozata lett.
Nem csoda, hogy

a szovjetek bármilyen – tudományos, gazdasági és egyéb – eredményét egy-egy összeesküvés-elmélet is követett. Ők szinte mindent titokban vittek véghez, az eredményekről a Föld többi lakója mindig utólag értesült.

Így aztán a „világraszóló” eredmények jogosan megkérdőjelezhetők…
Alig két és fél évvel a Kennedy elnök ellen elkövetett dallasi merényletet megelőzően a nagyvilág tudta nélkül nagy eseményre készültek a Szovjetunióban. Állítólag ekkor repült az első ember az űrben Jurij Gagarin személyében. Nos, a 108 perces űrutazásnál sokkal érdekesebb, amit ezzel kapcsolatban később híreszteltek. Az összeesküvés-elméletek hívei a mai napig azon gondolkodnak, hogy Gagarin egyáltalán keringett-e akár egy percet is a Föld körül. Sokaknak valószínűleg ostobának tűnik a kérdés, de ha belegondolunk, hogy Jurij Gagarint az ominózus napon senki (a szovjeteken kívül) nem látta felszállni a Földről, hangját senki sem hallotta a kozmoszból, ő maga semmilyen filmet vagy fényképet nem készített történelmi repülése közben, és Földet éréséről eleinte legalább három – ma már viccnek számító – verzió látott napvilágot, akkor talán van értelme a kétkedésnek. Valaki felszállhatott az űrbe – ezt senki sem tagadja –, de hogy ki, mikor és honnan, azt talán sosem tudjuk meg. Minden jel arra mutat, hogy a szovjetek már 1957-től végeztek űrrepülési kísérleteket emberekkel a fedélzeten.
Alex Bolokin csaknem harminc évet töltött el a szovjet űrkutatás felelős posztjain, majd az Egyesült Államokba menekült. 1991-ben megjelent könyvében több olyan űrhajósról tesz említést, aki jóval Gagarin előtt vesztette életét az űrben. A szovjetek letagadták e kísérleteket, a CIA viszont érdekes dolgokat derített ki: az ötvenes években sok rádióamatőr orosz nyelven zajló beszélgetést, sokszor segélykéréseket hallott az űrből. Állítólag 1961 áprilisában, pár nappal Gagarin állítólagos űrútja előtt, egy kollégája repült, de a szerencsétlen olyan állapotban került vissza a Földre, hogy nem lehetett a nagy nyilvánosság előtt mutogatni. Így kapta Gagarin az „űrből sikeresen visszatért űrhajós” szerepét.
Utólagos beszámolóiban rengeteg a hiba, az ellentmondás.

Ha Gagarin előre ki lett volna jelölve az űrutazásra, rengeteg fényképet kellett volna készíteni róla már az indulás előtt. Ilyen fotók azonban nem léteznek.

Gagarin saját repüléséről írt könyvét többször is átírták az idők során. Ebben az űrhajós a szovjet nép nagyságáról, a kommunizmus halhatatlanságáról értekezik, és alig említi az űrutazást. Az egyik kiadásban narancsszínű űrruhában repül, a másikban világoskéket visel. Az „imperialista” szakemberek akkor derültek a legnagyobbat, amikor megemlíti: az űrhajóban vette észre, hogy otthon felejtette a fényképezőgépet… Mégis inkább hihető az, hogy Gagarin csupán egy báb volt, akit a halott szovjet űrhajós helyett mutogattak, mint az, hogy a szeptember 11-i terrortámadást az amerikaiak rendezték volna meg.  

World Trade Center

Térjünk kicsit vissza a bevezetőben említett New York-i terrortámadásra. Ez esetben a legnagyobb gond az, hogy senki sem hiszi el, hogy az ikertornyok úgy dőlhettek össze a repülők becsapódásától, ahogyan az megtörtént. Valami másnak kellett lennie a háttérben, hiszen szemmel láthatóan a leomlásuk úgy történt, mintha a bázisuktól robbantották volna fel őket. Az elméletek terjesztői arra alapozzák véleményüket, hogy

az összedőlés előtt nem sokkal „robbanások” hangjait lehetett hallani, illetve alsóbb emeleteken látható volt, hogy a detonációk miatt kirobbannak egyes emeletek üvegablakai. Ez a legnépszerűbb elmélet.

Egy másik azt veti fel, hogyan lehetséges, hogy a világ legerősebb légiereje képtelen reagálni arra, hogy négy utasszállító gépet is eltérítenek, és amerikai földön lévő célpontokat támadnak meg velük? A válasz: ez csakis úgy lehetséges, hogy a NORAD (North American Aerospace Defense Agency) szándékosan nem avatkozott közbe. Mások állítják, hogy a Pentagon oldalában keletkezett 18 méteres lyukat nem okozhatta az American Airlines 77-es járata. Egy Boeing 757-es fesztávolsága 38 méter, a hossza pedig 47 méter, így a méretek nem passzolnak. Ezért valószínűleg egy rakétával robbantották fel a saját radar- és rakétavédelmi rendszerrel felszerelt Pentagont. (Ennek némiképpen ellentmond, hogy roncsdarabok és holttestek borították az épület környékét, és a járat két utasa, Renee May és Barbara Olson is felhívta a családját, hogy közölje velük, a gépet elrabolták.)

Ami igaznak bizonyult

Léteznek azonban olyan összeesküvés-elméletek is, amelyekről utólag bebizonyosodott, igazat mondanak. Ilyen volt például az, miszerint az amerikai kormány kísérleteket folytat abból a célból, hogy befolyásolja a polgárok gondolkodását. Az Egyesült Államokban még 1950-ben indították útjára az MK-ULTRA nevű programot, amely az emberek pszichikai manipulációjának kutatására irányult. A tesztalanyok egyebek mellett LSD-t és más drogokat kaptak, gyakran beleegyezésük nélkül, majd megkínozták őket. Olyan anyagot akartak kifejleszteni, amely befolyásolja a gondolkodást. Több mint negyedszázadig sikerült eltitkolni a kísérleteket, aztán 1977-ben robbant a bomba: törvény született az információk szabad hozzáféréséről, és a programról 20 ezer oldalas dokumentum került nyilvánosságra.

Ma már egyértelmű, hogy a maffia világszerte összedolgozik az éppen regnáló hatalommal.

Ám ez sem volt mindig így, jó fél évszázaddal ezelőtt még elkönyvelték azt, hogy ez is összeesküvés-elmélet. Aztán az 1960-as években Joe Valachi maffiózó elsőként tárta fel a működő szervezett bűnözést a társadalom részeként. Ekkor vált bizonyítottá, hogy milyen mértékben működik a CIA, a politikusok és a legnagyobb vállalkozások ellenőrzése alatt a maffia.
Általában az összeesküvés-elméletek csak úgy szárnyra kelnek, aztán évtizedeken át beszélünk róluk. Egyesek esetleg több-kevesebb sikerrel megpróbálják bebizonyítani azokat. De hogy sikerül-e lerántani valakiről a leplet, ritkán fordul elő. Sokunkat érint például a dohányzás, aminek káros hatásáról évtizedeken át állították a gyártók: pusztán kitaláció, összeesküvés-elmélet. Viszonylag későn, 1998-ban derült ki az igazság, amikor a Philip Morris dohányóriás elismerte: termékük negatív hatással van az emberek egészségére, és tüdőrákot, valamint más súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
Néha tehát érdemes odafigyelni az elméletek terjesztőire is, mert őrült beszédükben olykor lehet rendszer. Azért mondjuk a laposföld-hívők elméletei mellett jobb mosolyogva elmenni. Még a végén minket néznek bolondnak…

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

 
Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.