Németh László, a fogorvos-író

Nánó Csaba 2016. április 17., 11:02

A fogorvosi diplomával rendelkező Németh László író 115 éve született. Kevésbé köztudott, hogy a magyar rádiózás hajnalán az első rádiós-szerkesztők sorába tartozott.

galéria

Bár a rádiózás nem vált hivatássá Németh László számára, jelentősége abban rejlik, hogy viszonylag rövidnek mondható rádiós működése során, a múlt század 30-as éveinek elején, igyekezett az akkori kortárs magyar irodalom egészét felölelni. Műsorában a kor nagy vagy később naggyá vált, vagy akkoriban felkapott, de azóta elfeledett írói, költői maguk olvasták fel műveiket vagy azok egy-egy részletét, majd beszélgettek róluk Némethtel.

Az író, aki a rádió irodalmi műsorainak alapjait lefektette, Nagybányán született 1901. április 18-án. Édesapja a nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban földrajzot és testnevelést oktatott. Kevés időt töltöttek az észak-erdélyi városban, a Németh család 1904-ben Szolnokra, majd 1905-ben Budapestre költözött, iskoláit itt járta ki László.

A befuccsolt pisztoly

Érdekesen alakult Németh László kapcsolata későbbi feleségével, Démusz Gabriellával. Az akkor tizenhét esztendős fiatal gimnazista 1918 nyarán ellátogatott Nagybányára, majd Gödöllőn folytatta a nyarat rokonainál. Itt ismerkedett meg az alig 13 éves Gabriellával, akinek apja a helybéli vasúti vendéglőt vezette, és jóban volt Németh rokonaival. László pillanatok alatt lángra lobbant, Ella iránti szerelmében volt azonban jó adag idealizmus. Édesapja ugyanis éppen hadifogságban sínylődött, a kamasz László pedig akkoriban döbbent rá, hogy anyja fiatal szeretőt tart, így apját tulajdonképpen nem is nagyon várja haza. Ennek a nem mindennapi felismerésnek a hatására döntött úgy a fiú, hogy író, költő lesz, aki az igazi, tiszta szerelmet fogja hirdetni. És mindjárt ott volt a szerelem tárgyának első alanya, a kis Ella. Igen ám, de véget ért a nyár, László visszatért Budapestre, a kapcsolat szárnyaló képzelettel megírt levelekben merült ki. És persze Ella még igen fiatal volt egy kapcsolathoz, a szép lány inkább a népszerűségnek örvendett, amivel a fiúk körberajongták. László a következő nyáron láthatta újra szerelmét, de ekkor érte a csapás is: a kislány egy másik legény társaságában jelent meg egy bálon, és ettől az érzékeny László lelkivilága összeomlott. A kamaszok, bár rendesen megszenvedik a csalódásokat, viszonylag hamar túl is lépnek rajta. Nem így Németh László, aki nagyon komolyan gondolta, hogy számára vége mindennek: fegyvert szerzett, főbe akarta lőni magát, de a maga és az utókor szerencséjére a pisztoly nem sült el. Négy évig minden kapcsolatot megszakított Ellával, de szívében a szerelem nem szűnt meg.

A húszas évek közepe vízválasztónak bizonyult Németh László életében: miután elvégezte az egyetemet, fogorvosi rendelőt nyitott, a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert, és végül – szülei tiltakozása ellenére – feleségül vette élete nagy szerelmét, Démusz Gabriellát, vagyis az egykori kis Ellát. Hat lányuk született, közülük kettő korán elhunyt, Magda pedagógus, Ágnes vegyészmérnök, Judit hírneves fizikus, Csilla orvos lett.

Irodalmi pályán

A Nyugatnál megnyert pályázat Németh László életében is gyökeres változásokat hozott. Saját bevallása szerint elmeorvos szeretett volna lenni, de házassága és a pályázat megnyerése „író-fogorvossá zökkentett” – írta Áprily Lajosnak egy levélben. Noha legszívesebben novellákat és verseket írt volna, a körülmények úgy hozták, hogy többnyire pályatársairól – Ady, Móricz, Reményik, Babits, Szerb Antal és mások – írt kritikákat, tanulmányokat. Huszonhét éves korára megírta első regényét, az Emberi színjátékot, hamarosan Babits elcsábította a Nyugathoz társszerkesztőnek. Babitssal támadt konfliktusa után megalapította a Tanú című lapot, amelynek első száma 1932 végén jelent meg, és amelyet egyedül írt és szerkesztett. 1937-ben hétkötetesre tervezett regényciklusba kezdett Utolsó kísérlet címen, amelyből végül csak négy készült el: Kocsik szeptemberben, Alsóvárosi búcsú, Szerdai fogadónap, A másik mester. 1940-ben Móricz Zsigmondhoz csatlakozott a Kelet Népe szerkesztésében, igazi szellemi nemzetvédő lett. A német megszállás után bujdosni kényszerült, a háború után óraadó tanár lett. 1947-ben jelent meg talán leghíresebb regénye, az Iszony.

Kritikusan viszonyult az új rendszer építéséhez: „A szocializmusnak kétségtelenül legnagyobb gyengéje, mondhatnám, Achilles-sarka, hogy az irányítók, azzal, hogy szocialistának vallják magukat, de nem azok vagy egyszerűen nem alkalmasak a betöltött szerepre, óriási hatalmat kapnak mások tönkretételére” – írta.

Németh László 1975. március 3-án hunyt el Budapesten.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.