Zsebkendő a koponyában

Kiss Csaba, Budapest 2013. június 14., 10:04

Számadás a tálentomról címmel látogatható az év végéig nyitva tartó időszakos kiállítás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban: a tárlat új szemszögből mutatja be Karinthy Frigyes életművét.

•  Fotó: Kiss Csaba
galéria
Fotó: Kiss Csaba

A két háború közötti kávéháznak berendezett apró kiállítótér egyik falára korabeli telefon-készüléket szereltek, amely időközönként megcsörren – a vonal túlsó végén pedig nem más köszönt ránk, mint a magyar irodalom egyik legnagyobb és legkedveltebb alakja. „Halló, itt Karinthy Frigyes, költő a 20. századból” – hallható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által beszerzett eredeti felvételen, amely csak egyike az év végéig nyitva tartó, Számadás a tálentomról című tárlat érdekességeinek. Egy másikkal szintén itt, a „kávéházban” időzve szembesülhetünk: az asztalokon található fülhallgatókban az író, költő, műfordító, publicista szavalását élvezhetjük, ahogy a korra jellemző hanglejtéssel mond verset.

A Kovács Ida irodalmi muzeológus által összeállított kiállítás új szemszögből igyekszik bemutatni Karinthy életét és életművét, amelyet szerinte végigkísért a számadás szükségességének gondolata. A tárlat ebből a szempontból tekinti át az alkotásait, életének eseményeit, a középpontban pedig az önmagával számot vető és a teljesítményét folyamatosan mérlegelő író áll. Mivel az 1887-ben született Karinthy csupán 15 éves volt, amikor már folytatásokban közölték az első regényét, a diákévek felelevenítése nemcsak a későbbi, óriási sikert aratott Tanár úr kérem karcolatfüzér miatt fontos. A kiállítás hangulatát egy tipikus századfordulós budapesti tanterem alapozza meg, benne a híres csontvázzal, és egyéb taneszközökkel, illetve a diák Karinthy fotóival, füzeteivel és tankönyveivel.

Az iskola után életének fő színterévé a már említett kávéházak váltak – többek között a múzeumtól mintegy száz méterre lévő, ma is működő Centrál –, de az íráson kívül számos egyéb érdeklődési köre is volt. Kiskamaszként mohón falta Verne, Swift és Jókai regényeit, így maradt meg felnőttként is a technika világa iránti szenvedélyes érdeklődése. Egy álma valósult meg, amikor 1913-ban barátja, a fiatalon elhunyt Wittman Viktor fedeles repülőgépén a levegőbe emelkedhetett. A gép makettje mellett olyan filmhíradós rövidfilmet is megnézhetünk, amely az 1931-ben Friedrichshafenből Csepelre érkező zeppelin landolását mutatja be – a 12 utas között ott volt az elsőként kiszálló Karinthy, aki a kamerának a következő szavakkal jellemezte az élményt: „Új bolygója született a Földnek, ez az új bolygó a zeppelin.”

A tárlat külön részt szentel Karinthy nőkhöz fűződő viszonyának, de több fotón láthatjuk azt is, ahogy a magyar Amatőr Mágusok Társulatának tagjaként bűvészkedik. „Akik közelről ismerték, azt mondják: amit leírt, amin nevetünk, csak töredéke annak, mint amennyire szórakoztató volt maga az ember. A kiállítás keretében kitérünk az Így irtok ti című paródia-kötetre, hiszen ez is a számadás terepe. Kipróbálja magát, meg tud-e szólalni más hangján” – mondta a tárlatról Kovács Ida. A muzeológus Karinthy életének egy másik fontos aspektusára is felhívta a figyelmet: „Mindenki ismerte, előre köszöntek neki, ha hazafelé tartott, az autóbusz megállt és felvette őt. Azt lehet mondani, hogy a korszak sztárja volt.”

Ezt csak megerősítette, hogy az írón 1936 tavaszán agyműtétet hajtottak végre, az Est-lapokban az olvasóközönség pedig folyamatosan olvashatott a svédországi orvosi beavatkozás történetéről. A tárlat ezzel az eseménnyel is részletesen foglalkozik, Karinthy korlapja, röntgenfelvételei és a stockholmi fotók mellett még korabeli agyműtétekhez használt orvosi eszközöket is láthatunk. A legendás agyat természetesen leginkább szállóigévé lett mondatai tették mindenki számára ismertté, mint a műtét után fiához írt sorai: „Cini, jól vagyok, csak egy nagy lyuk van a fejemben, hátul, ott szoktam tartani a zsebkendőmet.”


0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.