A tánc világnapján zárult a Budapest Táncfesztivál, amelynek idei különlegessége az volt, hogy több magyar premiert is erre az alkalomra terveztek: a Közép-Európa Táncszínház Horda című előadását, és a Magyar Állami Népi Együttes Szarvasének című táncversét. Utóbbi alkotói mintha származásuk, sokféleségük miatt maguk is keretbe formálnák a szarvas jelképének széles körét is. A bodrogközi születésű Furik Rita koreográfus-jelmeztervező több erdélyi táncegyüttesnél is rendezett már maradandó érzésvilágú előadást. Az Udvarhely Táncműhelynél 2011-ben mutatták be Varázsének című folklórszínházi előadását, a Háromszék Táncegyüttes pedig a több díjat is besöpört, Böjttől böjtig című produkciót. Ebből az együttesből indult Orza Cãlin koreográfus is, aki akárcsak felvidéki társa, már több éve működik együtt a budapesti népi együttessel. A Szarvasének zeneszerzője, a gyergyóditrói születésű Kelemen László, a Budapesten működő Hagyományok Háza szakmai koncepciójának egyik kidolgozója, 2001 óta az intézmény főigazgatója.
A szarvas egyetemes ősi szimbólum: az elhullatott és újranövelt agancs maga az örök újrateremtés. Ő áll az aranyösvény kapujában, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. A csodafiú szarvast Krisztussal és Szent Istvánnal is azonosítják. A bartóki Cantata profana és a Szarvassá változott fiak színháztörténeti örökségében jelentős alkotások születtek korábban is magyarországi színpadon. Műfajuk, táncnyelvük és zenei világuk az adott korszellem hű tükrei. A Győri Balett és a Honvéd táncegyüttes 1985-ben készítette el közösen a Szarvassá változott fiak című táncjátékot, amelyben az első részt, a balladait Novák Ferenc koreografálta. A szegedi táncelőadáshoz nagyzenekari művet komponált Szabados György zeneszerző. A színpad világa ötvenhatos környezetbe helyezte a darabot, melyben három fiú elmegy a faluból, átlép a városba, különböző csalódásokat és bukásokat él meg, a harmadik fiú személye maga a forradalmár. Az utolsó képekben a fehér szarvasok fogadják a megtisztult fiút, és egy másik világba vezetik. Szarvashajnal címen Horváth Csaba koreográfus rendezett 2000-ben a Közép-Európa Táncszínházban táncelőadást. Az atyai házból kiszakadó és a vad természetben maradó fiúk története a fülledt-romlott civilizációból való menekülés, a szabadsággal való áldozat és teljes eggyé válás gondolatát hordozza magában. Ehhez Dresch Mihály komponált eredeti zenét, a sajátos szarusúlyú szoknyákban az átváltozó férfiak és nők táncéletének színpadi közepére helyezett zenész a mindenkori dudás, aki a világ más, új dalait hordozhatja magában, mint az élet örök változó ritmusát. Szintén Horváth Csaba volt a koreográfusa a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház és Gyulai Várszínház közös produkciójának, amelyet Vidnyánszky Attila rendezett. A Szarvassá változott fiúk, avagy kiáltozás a titkok kapujából című előadás a színház eszközeivel újraírta Juhász Ferenc versét, és az így létrejött, sokféle hangulatot egyesítő, de alapvetően mégiscsak lírai jellegű színpadi kompozíció a társulat szuverén világértelmezését fejezi ki, amelyben a felhasznált irodalmi alkotás legfeljebb ihletforrásként említhető. Az anya szerepében Törőcsik Mari játszott.
A Szarvasének rendezőjének víziójában az oratórium, a mise és a rítus formai és műfaji áthajlásai jelennek meg. A kezdőpontok feltérképezésekor az alkotói csapatban a magyar őstörténeti csodaszarvas-legenda, a bartóki Cantata Profana, kolindák és más irodalmi, színházi örökség kitágítására törekedtek: a „csudaféle szarvas ezer ága-bogán lévő ezer misegyertya” lehetőségeit kutatták. Az alapkérdések a mindenkori változás és a szarvas jelképe körül jártak. Miben rejlik a változás titka? Lehet-e ma érvényes módon szólni ennek szakrális oldaláról? Mire szomjazik, aki a szarvas után vadászik? Hová vezet a szarvas? És mire éhes a közösségben élő (?) magyar ember?
Az előadás kinyilatkozás: vallanak a mindenkor változó emberi állapotunkról, a keresésről, a vágyakról, a férfi és a nő metamorfózisairól, az elme és a szív fordulópontjairól. A Szarvasénekben táncképekbe járják, kórusműbe énekelik a mélyünkben szunnyadó, közös gyökerek táplálékát. A változás ajándék, magunk felfedezésének útja, a világban való elrendeződés esélye, táplálékaink felvétele. A kezdet és a vég egyidejű: folklórba kódolt múltunk megtartó erejét éppen e drámaiság teremti, szellemi megújulásunk egyedüli esélyeként. A táncköltészet teremtő erejével: a születő és elhaló mozdulat színpadi igazságával vall költeményünk a hitben való megerősödésről, József Attila örökségével a világgal összetartozó lélekről:
„Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol –
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége.”
A Szarvasének legközelebb június 18-án, a budapesti Művészetek Palotájában kerül műsorra, de az együttes amerikai turnéja után a tervek közt szerepel erdélyi bemutatkozás is.
Világnapi díjazottak
A Budapest Táncfesztivált második éve a Tánc Világnapja köré szervezi a Nemzeti Táncszínház a közel tíz éves Táncfórum folytatásaként. A fesztivál elsődleges célja az élénkebb beépülés a nemzetközi táncélet körforgásába. Az idei kínálat kulcsszavai a misztikum és megtisztulás, humor és tisztelgés voltak, a szervezők szerint a fogalmak átélésében a tánc univerzális formanyelve nyújt segítséget, amely életre kelti a testben élő tudást. A repertoár a néptánctól a klasszikus baletten át a kortárs táncig terjedt, brazil, német és cseh együttesek mellett gazdag magyarországi tánckínálattal. A fesztivál gálaestjén átadták a Magyar Táncművészek Szövetsége szakmai díjait. A Szarvasének alkotói közül, a Magyar Állami Népi Együttesből hárman is elismerésben részesültek: az évad legjobb alkotója díjat a Szarvasének rendezője, Mihályi Gábor, az együttes művészeti vezetője kapta. Az évad legjobb női táncművésze díjat Gera Anita vehette át, az évad legjobb pályakezdő táncművésze díjat Aranyos Norina kapta. A táncművészetért díjjal értékelte a szövetség a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatóját, András Mihály táncpedagógust, Posztumusz Életmű-díj járt Antal Miklós és Antal Anikónak, az egykori Hargita Táncegyüttes vezetőinek, táncoktatóinak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.