Megbocsáthatatlan dolgok történtek a rég- és közelmúltban Nagybányán. A Nagybányai Művésztelep alkotóinak kedvenc helyszínének számító Klastrom-réten 1960-ban labdarúgóstadiont építettek betonból. Engedély nélkül lerombolták a Ferenczy család egykori házát, amelyet Mikola András, a művésztelep utolsó vezetője vásárolt meg, és ahol Thorma János is gyakran megfordult. Ebben az épületben élt és dolgozott Ferenczy Károly, a neves nagybányai festőművész, a festőiskola jeles alkotója és vezetője. Ráadásul senki sem tiltakozott a rombolás ellen, sem magyar politikusok, sem a helyi sajtó, sem a nagybányai múzeum, de még a városvezetés sem. Ugyanakkor a közelmúltban a városháza elmulasztotta megvásárolni és emlékhellyé alakítani Vida Géza szobrászművész műtermét és egykori otthonát, holott.
A „vádbeszédet” Murádin Jenő művészettörténész tartotta a Thorma János és pályatársai, tanítványai című kiállítás
Az 1870-ben született, 1937-ben elhunyt Thorma János a nagybányai művésztelep alapítója és egyik mestere volt. Életművében több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.
A szeptember elsejéig megtekinthető nagyszabású tárlaton mintegy 140, Thorma János és pályatársai műveiből válogató alkotás tekinthető meg, 80 képet a Bánffy-palotában, 60 művet pedig a Quadro Galériában tekinthetnek meg az érdeklődők.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.