Képben marad Sepsiszentgyörgy

2016. február 06., 18:11

A kulturális tevékenységeiről híres Sepsiszentgyörgy önkormányzata 2016-ot a Kép éveként harangozta be. Az év kínálatáról Barta Mónikával, a Városimázs iroda vezetőjével beszélgetek egy otthonossá alakított kávézóban. A kulturális év nagyívű tervei mintegy negyven programot kínálnak: idéntől többek között ismét lesz filmszínháza a háromszéki megyeszékhelynek.

 

Képben marad Sepsiszentgyörgy
galéria


Fám Erika

A Városimázs iroda létrehozása összekapcsolódik Antal Árpád polgármesteri tevékenységének kezdetével. A korábban egyszemélyes tevékenységet felváltotta egy olyan intézmény, amely a város kulturális életéért felelős, illetve a város hírét-nevét őrzi, ápolja, öregbíti. Nemcsak az erdélyi városok körében számít ez egyedüli kezdeményezésnek, hanem országos viszonylatban is ritkának bizonyul. Sepsiszentgyörgy olyan székelyföldi megyeközpont, ahol a kultúra szerepét fontosnak tartják a helyi és a megyei vezetők, támogatják és erősítik a kulturális intézményeket, felkarolnak fesztiválokat, rendezvényeket. Az iroda három évvel ezelőtt kezdte el szervezni a tematikus kulturális évek sorozatát, így került sor 2013-ban a Hang és szó évére, 2014-ben a Játék-, 2015-ben a Hagyomány évére, ezt zárja idén a Kép éve. A Városimázs iroda évente két-három olyan nagyszabású rendezvényt szervezne, amelyek kiemelkednek a helyi átlagos kultúrkínálatból. Elsősorban azért, mert a nagy földrajzi távolság vagy a magas költségek miatt sok kulturális esemény nem vagy nehezen elérhető a helyi közönség számára. Persze nemcsak ezek a szempontok vezérelték a szervezőket, hanem a minőség és az igényesség is első helyen szerepel a programok kiválasztásában. Nálunk ismeretlen vagy egyáltalán nem gyakorolt műfajokkal is nyitni akarnak a nagyvilág felé, és a programok sokszínűségét elsősorban az újdonság határozza meg.

Székelyföld kulturális fővárosa

Bár alapos és gondos előkészületekkel próbált Sepsiszentgyörgy városa a 2021 Európa Kulturális fővárosi címére vizsgázni, a szoros verseny miatt nem jutott tovább. Barta Mónika, a Városimázs iroda vezetője munkatársai nevében is határozottan állítja, hogy hasznos tapasztalat volt és sokban segítette a kezdeményezés a székelyföldi városok összefogásának megteremtésében, illetve a közös cél összekovácsolta az amúgy nagyon külön utakon járó városok kulturális szemléletét. Lehetőség nyílt egy szélesebb körű kollaborációra, egymásra figyelésre és közös projektek kidolgozására.

A Székelyföld Kulturális Fővárosa program a Városimázs iroda kezdeményezése volt, amelyet Barta Mónika szerint néhány évvel ezelőtt azért indítottak el, mert úgy érezték, hogy a város valóban a kultúrára épít és ez nemcsak szóbeszéd, hanem reális háttere is van. Ennek az irányultságnak már az elmúlt években számos rendezvény bizonyította értékét és hatékonyságát. „Az a tény, hogy kikiáltottuk Sepsiszentgyörgyöt Székelyföld kulturális fővárosának, nem annyira minősítést jelent, hanem inkább a cél megfogalmazását akartuk hangsúlyozni” – vallja az iroda vezetője. Barta Mónika szerint az elején nagyon sok kritikát kaptak a többi székelyföldi város részéről, később viszont változott a vélekedés, amikor mások is konkrétan látták, hogy Sepsiszentgyörgy városvezetése nemcsak állít valamit a városról, hanem tesz is érte. A város pezsgő, kulturális élete a projekt ellenzőit is hamar meggyőzte. „Bár kisváros, Sepsiszentgyörgyöt valójában az viszi előre, hogy merünk nagyokat álmodni és ezért tenni is tudunk. A Kép évével is arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy képben akarunk maradni” – fogalmaz Barta Mónika.

A kulturális fővárosért folyó projekt keretében igyekeztek a nemzetközi trendekhez is igazodni. Elindították a kulturális nagykövetek projektet: ennek keretében helyi művészek, társulatok, kulturális csoportok külföldön való szereplését, bemutatkozását támogatják. Másrészt kulturális nagyköveteket is megpróbálnak Sepsiszentgyörgyre hívni, akik vagy a saját műfajukban példaértékűek, vagy éppen a műfaji határok átlépésében jeleskednek. Nemcsak a kultúra képviselőinek a meghívását tekintik fontosnak, hanem a közönség bevonását is elengedhetetlennek tartják, hiszen a workshopok, a közönségtalálkozók és a személyes találkozások is egyaránt fontosak. A kiemelkedő események mellett az iroda hatáskörébe tartozik az évente megrendezésre kerülő PulzArt összművészeti fesztivál, ez lett a központi rendezvénye a kulturális főváros kezdeményezésnek.

Sepsiszentgyörgy kivételes helyzetben van, hiszen az önkormányzat több színházi társulatot, múzeumot, kiállítóteret működtet. A közpénz mindenre azonban nem elégséges: fontos, hogy valamennyi kulturális intézmény pályázati úton külső anyagi forrásokat is bevonjon. A kultúrában dolgozók fizetése azonban így is nagyon alacsony.

2016, a kép éve

Februárban nagyszabású eseménnyel indítják a Kép évét: a világhírű magyar származású amerikai fotográfus, Sylvia Plachy exkluzív kiállításának ad otthont az EMÜK (Erdélyi Művészeti Központ). A kiállításon eddig még sehol be nem mutatott, és csak erre a célra előhívott fotókat láthat a közönség, amelyeket a szerző Romániában, Erdélyben készített. A szerző maga is részt vesz a kiállítás megnyitóján. A szervezők katalógus kiadását is tervezik, amely a kiállítás anyagát tartalmazza majd, hiszen a fotók visszakerülnek Amerikába. Az amerikai fotográfus új alkotásai mellé elhozzák a tavaly a Mai Manó Házban (a budapesti Magyar Fotográfusok Házában) kiállított fotóit is, így párhuzamosan két tárlat tekinthető meg Sepsiszentgyörgyön.

Ugyancsak februárban kerül sor a Saul fia című film werkfotóinak a kiállítására a Székely Nemzeti Múzeumban, amely szintén a Mai Manóból jut el Székelyföldre, és amelyeket Hermann Ildi fotográfus készített a film forgatása alatt. Tervek szerint a kiállítás Budapestről New Yorkba költözött volna, azonban sikerült megszervezni, hogy legyen egy állomása Sepsiszentgyörgyön is.

Az idei év nagy rendezvényei közé tartozik majd a Cikus Cirkör svéd társulat előadása. Velük jó ideje egyeztet a Városimázs iroda. A Cirque de Soleil nyomdokain haladva, a neves francia cirkusz tanítványaiként vált nemzetközileg ismertté a Cirkus Cirkör sajátos intermediális produkcióiknak köszönhetően. Filmes, színházi, képzőművészeti elemeket elegyítve működnek immár 12 éve. A nyugati országokban ennek már hagyománya van, nálunk még nem ismerik ezt a sajátos műfaji konglomerátumot. A svéd társulattal szeptember végén, október elején találkozik a székelyföldi közönség. Ez is egy nagy költségvetésű rendezvény lesz, amely nemcsak a helyi önkormányzat támogatásával valósul meg, hanem pályázatokból teremtik elő a különbözetet. Az év programjában szerepel a Grafikai Biennálé, illetve a tavaly első alkalommal megszervezett Design Hét is.

Intermedialitás, nyelvfelettiség

A szervezők úgy tartják, hogy a műfajok találkozása termékeny talaja lehet a közönség nyitottságának, ezért is igyekeznek minél több alkalmat teremteni az intermediális rendezvények számára. A műfaji találkozások és keveredések során izgalmas alkotások születnek. „A Kép évében olyan koncerteket szervezünk, ahol a projekciónak, a képi háttérnek is hangsúlyos szerepe van, illetve a zenei produkciók szerves része a vetítés és a mozgásszínház. Utcai rendezvényekben is gondolkodnak a Kép éve szervezői, abban a reményben, hogy minél nagyobb tömegeket tudnak megszólítani” – magyarázza vendéglátóm.

A Sepsiszentgyörgy a kultúrára épít programot arra találták ki, hogy amíg a főtéri felújítási munkálatok zajlanak, addig is legyen szabadtéri kulturális élet. Ez annyira jól sikerült, hogy idén is lesznek szabadtéri rendezvények márciustól októberig. „A tavalyi év nagyon szép zárása volt a renoválás alatt álló képtár ablakainak megnyitása a fúvósok akkordjai közepette, miközben a korcsolyapályán zajlott az élet” – idézi fel Barta Mónika az évforduló emlékezetes eseményét.

A Kép éve idén mintegy negyven programot tartalmaz. A szervezők a vizualitás hangsúlyozásával a nyelvfelettiségre is törekednek. Céljuk, hogy ne csak passzív befogadóként, hanem reflexív, kritikus hozzáállással viszonyuljunk a vizuális jelenségekhez. Fontosnak tartják, hogy a kulturális és a tanügyi intézmények között állandó, aktív kapcsolat alakuljon ki.

Lesz mozi Sepsiszentgyörgyön

2016 ígérete, hogy ismét lesz filmszínháza a székelyföldi városnak, ugyanis évtizedek óta nem működik mozi Sepsiszentgyörgyön. Korábban két filmszínháza is volt a háromszéki városnak, de ezek bezártak. A polgármesteri hivatal ezúttal az egykori Művész mozi épületét újította fel: a helyi és megyei önkormányzatok támogatásával egy fedél alá kerül majd a mozi és a helyi román Andrei Mureºanu színház állandó terme is. Azt szeretnék, hogy a Szentgyörgy Napok megnyitójára adják át a mozit: Nemes Jeles László Saul fia című filmjével avatnák.

Állandó filmszínház hiányában az utóbbi években háttérbe szorultak a mozgóképes rendezvények, bár a városban működik a Huszárik Zoltán filmklub, de alkalomadtán a múzeumkertben, illetve a főtéren is tartottak szabadtéri vetítéseket. Nem véletlen, hogy a város eddig kimaradt a magyar és az európai filmes vérkeringésből, így a közönséghez nem juthattak el a legfrissebb magyar és nemzetközi produkciók, illetve olyan alkotások, amelyek a kortárs időalapú művészet alappilléreit jelentik. A város azt reméli, hogy az állandó mozi beindításával fellendül a város filmes kínálata.

A kevesebb a több

A Városimázs iroda működtetéséhez Sepsiszentgyörgy önkormányzata évi 400 000 lejjel járul hozzá. A különbözetet pályázati forrásokból teremtik elő. Barta Mónika szerint alapelvük az, hogy inkább kevesebb, de minőségi rendezvényt szervezzenek. Az iroda nemcsak saját ötleteit valósítja meg, hanem koordinatív szerepet is betölt, azaz felkarolja a városban működő kulturális intézmények és civil kezdeményezések ötleteit. Ez a széleskörű együttműködés vezetett el oda, hogy ma Sepsiszentgyörgy kulturális élete Erdély viszonylatában is kiemelkedő.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.