A slamlegendárium szerint egy verselés iránt érdeklődő mérnök, bizonyos Marc Smith a nyolcvanas évek közepén ráunt Chicago költészeti rendezvényeinek tespedtségére. Arra gondolt hát: versengést visz a levegőtlen, álmos felolvasóterekbe – áll Vass Norbert Kis hazai slamtörténet című tanulmányában. Az első összegző írás így jellemzi a műfajt: „A slam poetry elsődleges befogadói közege a közösség, egyik legfontosabb ismérve pedig a közvetlenség. Noha az esteken jellemzően előre megírt költeményekkel találkozik a verseny kimenetelét legtöbbször aktív részvételével, tetszésnyilvánításával befolyásoló publikum, a stiláris sokszínűségen és a kompetitív lebonyolításon túl a műfaj fő jellemzője, hogy a jelenlét varázsát kínálja. A slam poetry a pillanat művészete, amely az amerikai alapítók egyike, Bob Holman szerint a vers demokratizálódását hozta el.”
Az angolul ütést, csapást, bírálatot jelentő slam a poetryvel, vagyis a költészettel társulva azt jelenti, hogy a szerzők – akik nem feltétlenül költők, tehát gyakorlatilag bármilyen szakmai háttérrel rendelkezhetnek – közönség előtt olyan költeményeket adnak elő, amelyet kifejezetten előadásra szántak, s amelyeket bizonyos szabályok szerint a közönség helyben értékel is. Az „alapítóatya” Marc Smith szerint egyébként a slam poetry egyszerűen líra és előadó-művészet keveréke. Amerikában az egyszerre ritmus, rím-és szövegcentrikus műfaj ma is óriási sikert arat, Magyarországon 2006-ban jelent meg először, Romániában tavaly „ütötte fel a fejét” románul és magyarul egyaránt.
Lackfi János költő a Heti Válasz cikkében így fogalmaz: „Nagyon fontosnak tartom a slamet, mert a vers visszatér a hangtesthez, a rapszerű élő szövegmondás közeledik a költészethez, vagyis igazi határátlépés történik. Ráadásul a nagyközönség is betekintést nyer a költészet zárt világába.”
A felolvasóest-rockoncert hangulatú slam poetry estek, vagy – az eredeti szabályokhoz híven– versenyek irodalmi újdonsága hihetetlen népszerű. A tolongáson túl növeli a koncertjelleget a lassan kötelezőnek látszó késve kezdés is, de legfőképpen az azonnali tetszésnyilvánítás: egy-egy jól eltalált szófordulat, poén vagy kritika a felolvasott vers közben is tapsot, füttyöt, nevetést fakaszthat, a slam után pedig természetesen mindenkit megillet az előadás minőségét tükröző tapsvihar vagy csend.
Fél-szigeti éles és őszinte slamvillanások
„És olykor magával ragad az ármány / És én leszek az áldozati bárány / Aki húsz perc alatt firkantott szöveggel / Próbálja demotiválóan demonstrálni, / Hogy hogyan is kell pofát jártatni / Mert pofától pofáig terjed a slam / Asszem a szem Kányádinál / Nem lát már fától fáig.” Kocsis István – Sepsiszentgyörgy.„S ha addig lesznek rockerek, amíg ez a Föld kerek, / Már réges rég nincsenek, mert geoid, jó emberek” – Gábos Dezső, Marosvásárhely„S lenne egy-két jó szavam az isten adta rímnek, / Hogy mostanában miért nem dívik a hímnek / Nem csak szóban lenni hazafi nagyvezírnek” – Győrfi Kata, Sepsiszentgyörgy„Érdekel, mi szeretnék lenni? / Egy kicsit ügyefogyottan kurva jó, / Hogy a szemetekben többet érjen a slam / Mint egy luxus tour-hajó / A szólásszabadság egy személyben / A hang, a fülben megélt pillanat / Verbál vaszabi, ami kimarja a dobhártyát, / A színfalat, és csak a valóság marad” – Csinta Áron, Sepsiszentgyörgy.
És már az oly fiatal romániai magyar slam poetrynek is vannak sajátos tulajdonságai. A kultúrák keveredése mellett a nyelvek is összekapaszkodnak: egy-egy román szókapcsolat vagy kifejezés olykor jobban illik a szövegkörnyezetbe, mint bármilyen közéleti, politikai, vagy irodalmi finom vagy kevésbé óvatos utalás. Ez utóbbiak egyébként a slam poetry alapjellemzői közé tartoznak, mint ahogyan a kritikus és önreflexív hangvétel is. Az eszközök ehhez: a szabad szó és egy szál mikrofon. Segédeszközök: papírlap kézzel írott avagy nyomtatott szöveggel, netán valamilyen elektronikus mobileszköz, ami szintén a felolvasást szolgálja. A Félszigeten szervezett első erdélyi slam bajnokság döntőjén például volt olyan versenyző, aki előadás közben szándékosan leejtette kézzel írott szövegét, a meghökkentésen túl ezzel is nyomatékot adva gondolatai őszinteségének. Mert igen, a személyes hangú őszinteség szintén elvárás a slam poetryben. Ha valami nem hiteles, nem is működik a jellemzően hasonlóan fiatal közönség előtt. Napjainkban Erdélyben a huszonévesek jelentik a műfaj gerincét. A rajongók és körberajongottak ennek megfelelően az on-line világában szerveződnek csoporttá, így találkozhatnak aztán személyesen a versenyek és estek alkalmával.
Az első erdélyi slambajnokság nyertese a csíkszeredai André Ferenc lett, őt a sepiszentgyörgyi lányok, Müller Henrietta és Győrfi Kata, követték a dobogón. A győztes részt vesz a magyarországi bajnokságon is. Szurkolunk neki: mindent bele a rímbe!
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.