Csíkszeredai találkozás Csontváryval

Péter Beáta 2016. július 06., 23:28 utolsó módosítás: 2016. július 06., 23:29

A magyar művészet egyik legeredetibb és legjelentősebb alkotójának munkáit hozták el a csíkszeredai Mikó-várba: Csontváry Kosztka Tivadar alkotásai első alkalommal láthatók Erdélyben. A Csíki Székely Múzeumban május elejétől látogatható Csontváry-képek Erdélyben című tárlatot eddig több mint tízezren tekintették meg.

•  Fotó: Péter Beáta
galéria
Fotó: Péter Beáta

A nyolcadik nagyszabású kiállításnak ad otthont a Csíki Székely Múzeum: kilenc évvel ezelőtt a Munkácsy-tárlattal kezdődött a sorozat. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató szerint egy régi álom vált valóra azáltal, hogy Csontváry képeit bemutathatják a csíki és az erdélyi közönségnek. A kiállítás létrehozói a Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda városa, a Magyar Nemzeti Galéria, illetve a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). A szervezők 48 képet hoztak el a budapesti Magyar Nemzeti Galériából, a pécsi Csontváry Múzeumból, a miskolci Herman Ottó Múzeumból, a budapesti Kovács Gábor Művészeti Alapítvány által működtetett KOGART-ból, a debreceni Antal Lusztig-gyűjteményből és a szolnoki Damjanich János Múzeumból. A tárlat kurátora Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, a fővédnökei pedig Balog Zoltán, az EMMI minisztere és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Jó alkalom az együttműködésre

„Különös dolog magyarként élni, és magyarként alkotni. A Csíki Székely Múzeumban is tudják ezt, hogy milyen különleges dolog az, ahogyan mi élhetünk és alkothatunk, és azt is tudják, hogy ezt a különös dolgot nekünk újra és újra nem csak élni kell, hanem meg is kell mutatni. Meg kell mutatni egymásnak, meg kell mutatni magunknak, és meg kell mutatni másoknak is, ha kíváncsiak rá” – hangsúlyozta Balog Zoltán a megnyitón. Kitért arra is: „Csontváry valóban jó alkalom arra, hogy találkozzunk, hogy együttműködjünk. Ehhez minden magyar géniusz, minden magyar kulturális teljesítmény jó alapot biztosít, megadja azt a szövetet, megadja azt a közeget, ahol magyaroknak legjobb együtt lenni.” Kelemen Hunor úgy vélte, amikor néhány évvel ezelőtt Gyarmati Zsolt igazgató megtervezte a Csíki Székely Múzeum jövőjét, akkor egy kicsit látnoki munkát is végzett, hiszen ő hosszú évtizedekre tervezett konokul, kitartóan, és partnert talált a csíkszeredai önkormányzatban, a városvezetésben, és bebizonyították, hogy Csíkszeredát meg lehet nyitni a világ felé, illetve a világot el lehet hozni Csíkszeredába. „Eljönnek az emberek, mert olyan kiállításokat nézhetnek itt meg, olyan értékekkel találkozhatnak, amelyek a nemzeti identitásunknak nagyon erősen a részét képezik.”

Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, nagy örömmel hozták el Csontváry alkotásait Csíkszeredába. „Biztos vagyok benne, hogy ezek a képek arra is régóta vártak már, hogy eljöhessenek Erdélybe. A Magyar Nemzeti Galéria pedig hivatásának tekintette, hogy ehhez hozzásegítse, hogy itt bemutatásra kerüljön.”

Kísérő rendezvények

A múzeum egy színvonalas katalógust is kiadott, melyben Bellák Gábor tanulmánya, a kiállított 48 alkotás reprodukciója és a képek elemzései találhatóak. A kiállításnak külön honlapja is van (csontvary.csikimuzeum.ro), ahol fontos és érdekes információkat lehet találni a különc festő életéről és művészetéről.

A kiállítást számos rendezvény kíséri, ezek közül az egyik legjelentősebb a középiskolás diákok számára meghirdetett tematikus műveltségi vetélkedő. Ennek keretében harminc iskola közel ezer diákja mérte össze tudását Csontváry életműve kapcsán. Az RMDSZ a Communitas Alapítványon keresztül támogatja a játékban résztvevő diákok utaztatását a kiállításra. A program célkitűzése, hogy minél szélesebb körben ismertessék és népszerűsítsék Csontváry Kosztka Tivadar életművét.

Világpremier: Csontváry és Munkácsy egy helyen

A tárlaton 48 darab alkotás látható, ebből 47 Csontváry-kép és egy Munkácsy-alkotás. Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora rámutatott, ez a kiállítás egy teljes életmű-bemutató: Csontváry legkorábbi műveitől az utolsó alkotásokig – kivéve a nagyméretű festményeit – elhoztak mindent. Céljuk az volt, hogy aki ezt a kiállítást megnézi, egy teljes Csontváry-élményt kapjon, és hogy látható legyen, mi foglalkoztatta a művészt, hogyan próbált alkotni.

„Kicsit másként is értelmezem Csontváry-életművét, mint az eddigi kiállítások és a szakirodalom. Csontváry legelső képe egy Munkácsy-kép másolata volt. Csontváry 1882-ben Budapesten megnézi Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményét, és majdnem biztos, hogy meglátogatja a Nemzeti Múzeumot. Az 1880-as években összesen két darab Munkácsy-festmény volt a múzeum tulajdonában, az egyik a Vihar a pusztán című alkotás. A Csontváry-másolat 25 évvel ezelőtt került a kezembe. 12 évvel ezelőtt publikáltam csak, hogy ez Csontvárynak egy korai alkotása. És szerettem volna, hogy itt ezt az első Csontváry-művet mutassuk be az őt ihlető forrásával, Munkácsy Mihály képével együtt. Világpremier, hogy Csontváry és Munkácsy együtt látható egy kiállításon. Nemcsak azért, mert ez a két kép nagyon hasonlít, hanem mert a Csontváry-kiállításokon soha nem mutattunk be más festő alkotását” – fogalmazott Bellák Gábor.

A kiállításon tehát az életmű szinte minden jelentős alkotása – a legkorábbi és legkésőbbi képek is – látható. A festő monumentális műveit a múzeum nyílászáróinak méretei miatt nem tudták elhozni, a legnagyobb kép, amit be tudtak vinni a kiállítóterembe, a 2,11×2,68 méter nagyságú Magányos cédrus.

A tárlatot öt tematikus egységbe rendezték: Korai munkái, Déli tájakon, Hegyek és vizek, Arcok és pillantások, Napnyugták és éjszakák. Ahogyan a kurátor fogalmazott, mindenik önmagában is értelmezhető és mindenik nagyon lényeges részét mutatja be a Csontváry-életműnek.

Nem hasonlít senkihez

Bellák Gábor szerint Csontváry művészete különleges helyet foglal el a magyar művészettörténetben. Csontváryra úgy tekintünk, mint a korszak vagy a magyar művészet legeredetibb, legjelentősebb alkotójára. De még mindig nem nagyon értjük, hogy miért olyan jelentős ez az életmű. Próbálták Nyugat-Európában is bemutatni húsz évvel ezelőtt, de ott nem értették ezeket a képeket, mert nem hasonlítanak semmihez. Csontváry képei nem írhatóak le a nagy stílustörténeti fogalmakkal, egyéni stílusuk van, és bizonyos értelemben tényleg nem kötődnek a korukhoz. „Egyre inkább azt látom Csontváryban, hogy nagyon eredeti figura. A látásmódja, a problémák, amiket keres a természetben, a legkülönbözőbb fényviszonyok, a napfény, az alkonyatok színei, a különböző fényeffektusok, ezek egymásra hatása mind azt mutatják, hogy olyan megszállottsággal és kifinomult látással közelített a problémák felé, olyan elvek mentén, ami nem jellemző egyik kortársára sem. Teljesen eredeti – ez az, ami a mai napig elbűvöli a nézőt. Emiatt egyrészt nehezen érthető, de mégis nagyon-nagyon szerethető. Fontos, hogy egyre világosabban lássuk az ő eredetiségét, amit lehet nevezni nagyságnak is vagy zsenialitásnak” – magyarázta a kurátor.

A Csontváry-képek Erdélyben című kiállítás augusztus 20-ig látogatható.

Csontváry Kosztka Tivadar
Csontváry Kosztka Tivadar 1853. július 5-én született a Sáros vármegyei Kisszebenben. 1873-ban Léván és Iglón gyógyszerészként dolgozott, majd Pesten beiratkozott az orvosi egyetemre. 1876-ban, miután megszerezte a gyógyszerészdiplomát, a jogi egyetemre iratkozott be. 1880-ban kezdett rajzolni. Ebben az évben vélte hallani azt az égi kinyilatkoztatást, amely szerint ő kell legyen a világ legnagyobb festője. 1894-ben Hollósy Simon festőiskolájában tanult, majd Friedrich Kallmorgen tanítványa lett Karlsruhében. Párizsba, Rómába, Nápolyba utazott. 1900 őszén Csontváry néven mutatkozott be a Nemzeti Szalon kiállításán. 1905-ben elkészült a két Nagy Motívumot ábrázoló alkotása. Ugyanebben az évben a városligeti Iparcsarnokban megnyílt az első budapesti tárlata. 1907 a cédrus-képek időszaka volt. 1908-ban kiállítást rendezett Budapesten. 1909-ben megfestette utolsó festményét, a Tengerparti sétalovaglást. Utolsó kiállítását 1910-ben rendezte a budapesti régi József Műegyetemen. Csontváry 1919. június 20-án halt meg a budapesti Szent János kórházban.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.