Az ihletet a mi életünk adta

EN-összeállítás 2016. július 22., 20:37

Nemes Jeles László cannes-i és hollywoodi sikere után újra magyar filmsikerről számolhatunk be: Kelet-Közép-Európa legrangosabb fesztiváljának, a Karlovy Varyban 51. alkalommal megrendezett nemzetközi filmfesztiválnak a Kristály Glóbuszát ezúttal Hajdu Szabolcs filmje, az Ernelláék Farkaséknál című alkotás nyerte.

Az ihletet a mi életünk adta
galéria

A díjat Hajdu Szabolcs szombaton este Kelet-Európa egyetlen A-kategóriás filmszemléjének záróünnepségén vette át. A szekcióban 12 film versenyzett a fődíjért, a Kristály Glóbuszért, a Hajdu-film volt az utolsó, amelyet a versenyszekcióban levetítettek. „Nagyon köszönöm. Amikor két nappal ezelőtt itt levetítettük a filmet, láttam, hogy a cseh nézők ugyanúgy reagálnak, mint nálunk. Úgy éreztem, hogy a nézők nagyon közel vannak hozzánk. Magyarországon és itt is ugyanazok a tapasztalataim, úgy éreztem, hogy ugyanabban a csónakban evezünk” – nyilatkozta Hajdu Szabolcs a díj átvétele után. A díjátadáskor a színpadra vonult a magyar film többi szereplője is. Az alkotásban a rendező mellett Szabó Domokos, Gelányi Imre, Török-Illyés Orsolya, a gyimesi származású Tankó Erika, a temesvári Csiki Gergely Állami Színház egykori színésznője és Szilágyi Ágota szerepel. A versenykategória győztese a Kristály Glóbusz mellett 25 ezer dolláros pénzjutalmat is kapott.

Két díjat egy csapásra

Hajdu Szabolcs ugyanakkor nemcsak a fődíjat viheti haza, emellett megkapta a legjobb férfi színészi alakításért járó díjat is. „Nagy meglepetés ez számomra. Sok-sok köszönet a feleségemnek, gyermekeimnek” – mondta az újabb díj átvétele után Hajdu Szabolcs. A legjobb női alakításért járó díjat Zuzana Mauréry szlovák színésznő kapta a Jan Hrebejk rendezte Tanítónő című szlovák–cseh filmben, ahol a főszereplő, a tanítónő szerepét játszotta el. A kilencnapos filmszemlét záró ünnepségen Charlie Kaufman amerikai rendező és Jirina Bohdalová cseh színésznő filmes életművükért átvették a fesztivál elnökének díját.

Nem terápiás film

Hajdu filmjének szereplői a fesz­tiválhonlap szerint „nagyon precízen vannak megrajzolva”, és az egy lakásban, egy napon lezajló beszélgetéseik „nagyon jól kimutatják megromlott kapcsolataik, a család működésképtelenségének a lényegét”. A film története szerint Farkas és felesége, Eszter, valamint kisfiuk kénytelenek befogadni otthonukba Eszter nővérének, Ernellának Skóciából egy évnyi sikertelen letelepedési kísérlet után visszatérő családját. A hívatlan vendégekkel való kényszerű együttlét rávilágít a szereplők közt lappangó feszültségekre és ellentétekre. A film olyan témákat is érint, amelyet a házaspár akkoriban élt át, mindemellett nem egy terápiás film a párkapcsolati válságukról, hanem több, hasonló helyzetben lévő ember helyzetének esszenciája. „Nincs semmiféle határ a között, ami már nagyon személyes lenne. Mindenről annyit mondunk, amennyit megér. Az ihletet a mi életünk adta, de megjelenik a filmben több olyan motívum és téma is, amelyekkel akkor foglalkoztunk, mint például a gyerekek nevelése vagy egy más családdal való együttélés külföldön. Ugyanakkor a film más házaspárok történeteit is tartalmazza” – magyarázta a filmet Hajdu Szabolcs.

Forgatni állami támogatás nélkül?

„Egy évvel a film forgatása előtt írtam egy színdarabot, a forgatókönyv szövege lényegében azonos ezzel a szöveggel – árulja el a történet alapját a fesztiválhonlapnak a rendező. – A költségvetés kicsi volt, a film világában talán nincs is olyan darab, amelynek ilyen kicsi lett volna a költségvetése”.

Hajdu filmjének sikere azért is figyelemre méltó, mert szinte nulla költségvetésből, baráti szívességekből készült el, állami támogatás nélkül. Saját lakásában forgatta – és ott is készül levetíteni, saját diákokkal, részben családtagokkal forgatta: „rajtunk kívül, akik itt ülünk, a stáb szinte minden tagja a diákom volt a Metropolitan Egyetemen. Ennek köszönhető, hogy összesen 13 operatőrünk volt. Amikor este meghajolunk a nézők előtt, érdekes lesz” – tette hozzá a rendező, kiemelve, a film szereplői közt van felesége, Török-Illyés Orsolya és gyermekeik, Hajdu Lujza és Hajdu Zsigmond is.

A hallgatók az elmúlt évben Hajdu Szabolcs rendezői kurzusán vettek részt, a forgatáson pedig a film egy-egy részének operatőri feladatait látták el, így a gyakorlatban is kipróbálhatták a tanultakat. A július 7-én tartott bemutató után a világ két vezető szaklapja, a Variety és a The Hol­lywood Reporter külön kiemelte a Metropolitan diákjainak teljesítményét – írta közleményében az egyetem. „Az ügyes filmadaptáció kifinomultan használja a nagyközeliket és a folyamatos kameramozgást a lakáson belül, így egy pillanatra sem tűnik színpadiasnak, annak ellenére sem, hogy a cselekmény mindvégig ugyanabban a szűk térben zajlik. A kifinomult és egységes képi világ rácáfol arra a tényre, hogy Hajdu nem kevesebb, mint 13 operatőrrel dolgozott, akiket a tanítványai közül választott. A kreatív kamerahasználat és a beállítások azt jelzik, hogy egy tehetséges, új generáció lép színre a magyar filmgyártásban” – írta a The Hollywood Reporter.

Karlovy Vary és a magyarok

Karlovy Varyba egyébként nyerni járnak a magyarok: 2013-ban Szász János filmje, A nagy füzet, szintén fődíjat nyert, 2014-ben Pálfi György Szabadesése három díjat kapott, legutóbb 2015-ben A szerdai gyerek hozta el az East of the West szekció fődíját.

Hajdu Szabolcs
Hajdu az új magyar filmes generáció egyik tagja. Rendező, forgatókönyvíró, színész, aki fiatal kora ellenére már négy nagyjátékfilmet készített, és legalább egy tucatban játszott. 1972. január 26-án született Debrecenben. A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, a 90-es évektől színészként dolgozik. Két kisfilmjét követően 2000-ben készítette el Macerás ügyek címmel első játékfilmjét, mely 2003-ban a Magyar Filmszemle legjobb elsőfilm díját nyerte el, majd Kijevben a MOLODIST Filmfesztivál zsűrijének különdíját is. A 2004-ben készült Tamara című játékfilm az egységes képi látvány megteremtéséért kapott különdíjat a Magyar Filmszemlén, majd 2005-ben a portugál Avanca filmfesztiválon kapott első díjat a mozifilmek versenyében. Fehér tenyér (2006) című alkotását Magyarország nevezte az Oscar-díjra, mely egyébként számos fontos hazai és nemzetközi díjat nyert el, köztük például a 37. Magyar Filmszemle legjobb rendező, legjobb operatőr, Arany Olló- és közönségdíját. Szintén Oscar-nevezésig jutott a Bibliothèque Pascal (2010) című filmje, mellyel elnyerte a Gene Moskowitz-díjat, a Zöld Holló-díjat, illetve az Arany Orsó-díjat a Magyar Filmszemlén.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.