A kortárs művészet mai magja

2013. július 12., 20:36

Sepsiszentgyörgy régi bazársorának sarkán szinte beszippant a nagy ablakok mögötti látvány: festmények, installációk, fotók, videó- és hanganyagok színes skálája. Három éve működik itt az elsősorban képzőművészetet kínáló Magma Kortárs Kiállító Tér. Kispál Attilával, a sepsiszentgyörgyi Magma kurátorával beszélgettünk.

galéria


– Miért lett Magma a kiállítótér neve?

– Több okból is. Igyekeztünk olyan – mindenki számára érthető – megnevezést keresni, amely valamennyi nyelven azonos jelentést hordoz, ugyanakkor utal a kortárs jellegre. Van benne egy kis szójáték is: felbonthatjuk a magmát, mint mag ma, tehát mai mag. Persze ez csak magyar nyelven érthető, de ennyit talán megengedhetünk magunknak. Ugyanakkor egyfajta tiszteletadás is, a kilencvenes évek óta működő Etna Alapítvány tevékenységének, a Szent Anna-tó melletti performanszoknak. Hatott ránk, maradjunk ennyiben.

– Mire számíthat, aki benéz ide?

– Ha ma valaki Sepsiszentgyörgyön, de akár Erdélyben is azt mondja, megy a Magmába, kis túlzással azt is mondhatná, hogy megy a budapesti Műcsarnokba vagy a Ludwig Múzeumba, olyan kiállítókkal és kiállításokkal találkozhat itt – de nem kell elutaznia a jelzett helyszínekre. A Bukta Imre-kiállítás például az év egyik legsikeresebb műcsarnokbeli tárlata volt, és ugyanazt láthatta a közönség a Magmában is.

– Képesek értelmezni az emberek a kiállított alkotásokat?

– Ez mindig egyéni befogadófüggő. Amikor a befogadó találkozik a műalkotással, fontos szempont, hogy milyen a felkészültsége, milyen előképe van. Rendelkezik-e olyan, vizuális kultúrára való korábbi alapozással, amely révén e műtárgyak befogadása számára is elérhetővé válik. A hazai oktatási rendszer nem arra neveli a diákokat, hogy érzékenyen fogadják be a művészeti hatásokat, ezért aztán könnyen elképzelhető, hogy nem minden világos a számukra. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy tárlatvezetéseket tartunk mi magunk, illetve a kiállító művész. A kiállítások többségéhez magyarázó-értelmező kiadványokat is társítunk. Kétségtelen, hogy néha némi erőfeszítést igényel ezeknek az alkotásoknak a megértése. Dokumentálódni kell, ám ha az ember kellő mennyiségben „fogyasztott” kortárs művészetet, kísérő szövegek nélkül is könnyebben értelmezi a látottakat.

– A Magma tehát nevel is a kortárs képzőművészetre?

– Határozottan igen. Egy fiatal generáció, elsősorban az elméleti líceumok diákjai már magabiztosan mozognak a kiállítótérben. Nem lepődnek meg, ha az interaktív munkák esetében hozzá kell érni egy műtárgyhoz, vagy helyet kell foglalniuk, és húszperces videót kell végignézniük ahhoz, hogy megértsenek egy időalapú művet. Vannak olyan kiállításaink, amelyek alapos megtekintése több órát is igénybe vesz. Igyekszünk érzékennyé tenni őket a művészet, ezen belül a kortárs képzőművészet befogadására. De idősebbek is gyakrabban megfordulnak nálunk, nem beszélve a román közönségről, amely most már hál’istennek kezd egyre népesebb táborban megjelenni.

– Ki jár a Magmába?

– Aki kíváncsi a progresszív, új alkotásokra, hiszen itt elsősorban olyan művekkel lehet találkozni, amelyek nem a monomédia, a festészet, szobrászat, grafika területéről jönnek, hanem a multimédia, mixmédia vagy intermédia berkeiből. De a tér elhelyezkedéséből adódóan is sokakból kíváncsiságot váltunk ki. Valószínűnek tartom, hogy többeket egyszerűen „beszippantanak” a főtérre néző óriási ablakok: mindössze három lépcső megtételével máris a kiállítótérbe lehet jutni. Szinte valamennyi, erre megforduló kultúra- és művészetszerető ember benéz hozzánk.

– Milyen kritériumok alapján választják meg a havonta megújuló tárlatokat?

– A programokat a kiállítótér kurátorai – Kispál Ágnes Evelin, Vetró Barnabás és jómagam – választjuk ki. Képzőművészek vagyunk, akik művészettörténészek helyett működtetnek kiállítótereket, ezt nevezik artist transpace-nek. Kilencven százalékban a mi elképzeléseink alapján jönnek létre a kiállítások. Szem előtt tartjuk, hogy a kortárs képzőművészetnek olyan szeletét mutassuk be, amely abból a széles palettából a legizgalmasabb, a legprogresszívebb, és amely révén leginkább megérthető, hol is tart a jelen képzőművészete. Bár számunkra a médiaművészet a kiállítások legfontosabb szegmense, igyekszünk nem csak villanyárammal működő műveket megmutatni. Gondolok itt például az Elekes Károly festménykiállítására, amelynek keretében a kortárs festészet legszebb megnyilvánulásai közé tartozó konceptuális alkotásokat tekinthettünk meg.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.