A Bánság jobban teljesít

EN-összeállítás 2016. október 01., 21:00

Európa egyik kulturális fővárosa 2021-ben Temesvár lesz. A szakminisztérium 2014 decemberében hirdette meg a kiírást, amelyre 14 pályázat érkezett. A Béga-parti város Kolozsvár, Bukarest és Nagybánya elől nyerte el a megtisztelő címet. 2021-ben Románia mellett egy görög város, valamint az EU-tagjelölt Szerbia vagy Montenegró egy települése viselheti a címet.

 

A Bánság jobban teljesít
galéria

Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. A megtisztelő címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. 1999-ben átkeresztelték a programot az Európa kulturális fővárosa névre. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden uniós tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től évente két város osztozik a címen.

Nagyszeben: kéz a kézben

2007-ben Nagyszeben volt az első olyan román város, amely – Luxemburg támogatásával – elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, bár a döntéskor, 2004-ben Románia még nem volt uniós tagország. A románul Sibiu, németül Hermannstadt névre hallgató, több nemzetiséget, kultúrát és vallási felekezetet integráló település elsősorban sokarcúságára és az itt megvalósuló kulturális együttműködésekre helyezte a hangsúlyt pályázatában, melynek „Cultures living hand in hand” (Kultúrák kéz a kézben) volt a címe.

Nagyszebennek a jelöléskor még nem volt vetélytársa, hiszen a várost az akkori román kulturális miniszter javasolta. Az Európa kulturális fővárosa program alkalmat adott a településnek mintegy 220 projekt megszervezésére, amelyekre a helyi hatóságok becslése szerint hozzávetőleg 1 millió turista volt kíváncsi. Jelentős rendezvények, melyek rendszerint más városokban zajlanak, eljutottak Nagyszebenbe is: így a George Enescu Nemzetközi Fesztivál koncertjei vagy a kolozsvári központú Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál. Itt került sor az V. MTV Romániai Zenei Díjak átadási ünnepségére és az UNITER díjkiosztó gálájára is. A Nagyszeben 2007 keretében zajló legjelentősebb események azonban az Európai Ökumenikus Találkozó, a Bécsi Állami Opera és a Milánói Scala előadásai, a Radu Stanca Nemzetközi Színházi Fesztivál, az Artmania rockfesztivál voltak. A városban koncertezett Goran Bregovici és Julio Iglesias is. Mindezekhez az eseményekhez további 40 kulturális projekt adódott a tánc, zene, képzőművészetek és az irodalom területén, amelyeket Nagyszeben és Luxemburg közösen szerveztek meg.

Pécs mint főváros

Három év múlva a kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém. Végül a címet Pécs nyerte el. Mellette a törökországi Isztambul és a németországi Essen lett 2010-ben Európa kulturális fővárosa.

Pécs mellett szólt, hogy itt két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbség él: németek és horvátok. Az ezer lélekszámot sem elérő horvát közösségnek Pécsett iskolája működik, ahol anyanyelvükön tanulhatnak a diákok. De van horvát népi táncegyüttes is, valamint horvát nyelvű színház, ugyanakkor rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap horvát nyelven. Az alig valamivel népesebb német kisebbség helyzete hasonló: német nyelvű iskolában tanulhatnak, itt működik a Német Kör, amely a „a kölcsönös megismerésre, toleranciára, a más kultúra értékeire, megbecsülésére hívja fel a figyelmet.” A kicsik német óvodába járhatnak. A pécsi németek rádióműsorokat is hallgathatnak anyanyelvükön. A nemzeti kisebbségek helyzete döntően befolyásolta a város mellett letett voksot.

A hatályban lévő jogszabály szerint legközelebb 2023-ban viselheti ismét magyar város az Európa kulturális fővárosa címet.

A győztes: Temesvár

Kisebb meglepetésre a 2021-es Európa kulturális fővárosa címet Románia részéről Temesvár nyerte el. Eredetileg Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Brassó, Brăila, Craiova, Jászvásár és Suceava pályázta meg román részről a címet. Az előválogatáson az első négy város jutott túl, közülük került ki végül győztesként a Béga-parti város.

„A nagy változások néha az utcasarkon kezdődnek. 1884-ben Temesvár volt az első, villamosenergiával megvilágított város Európában. 1989-ben a Ceauşescu-rezsim elleni forradalom szikrái Temesvár utcáin pattantak ki. 2021-ben azért szeretnénk Európa kulturális fővárosa lenni, hogy megoszthassuk vágyainkat Európa többi részével…Szlogenünk az üzenetünk lényege: Világítsd meg magaddal a várost!” – így kezdődik a temesvári pályázat szövege. 48,5 millió eurós költségvetést állítottak össze a kulturális fővárosi programok megvalósításához, ebből húszmilliót a helyi költségvetés, ötmilliót a megyei, másfél milliót pedig az Európai Bizottság fog biztosítani. A város vezetése arra számít, hogy a maradék 22 milliót Románia központi büdzséje állja.

A városban évente 3500–4000 kulturális eseményt rendeznek, közöttük a magyar színház Eurórégiós Színházi Fesztiválját. Temesvárnak 24 könyvtára, 19 moziterme, 11 konferenciaterme, 14 kortárs képzőművészeti galériája, 6 színháza, 4 múzeuma, 1 filharmóniája, 1 operája, 4 kulturális tere, 24 iskolája, 8 kultúr- és kreatív ipari központja, 340 belső köztere és udvara, 18 köz- és kereskedelmi épülete és 2 átmeneti menekültközpontja van – írja a news.ro. Kulturális programját Temesvár a Bega köré szervezte, amely összeköti az ötleteket, embereket, helyeket.

A nagy vesztes: Kolozsvár

Bár sokan nagy esélyesként tekintettek Kolozsvárra, mégsem nyerte el a címet. „Gratulálok Timişoara, Temesvár, Temeswar, Teмишвap! Kolozsváriak, sajnálom, de saját magatokkal szúrtatok ki és nem akartátok észrevenni…Köszönjétek meg Ghiţă Funarnak, Emil Bocnak…” – írja a Miért bukott orra Klúzsnaboca, és miért győzött Temesvár? című cikkében Hans Hedrich segesvári politológus a neuerweg.ro portálon, amit a Főtér című internetes újság is közölt. A szerző – ahogyan sokan mások is – azt kifogásolja, hogy Kolozsvárott nem érvényesül a többnyelvűség, „a hivatalos Kolozsvár: képmutató, kétszínű, nacionalista”, a roma nemzetiségű polgárokat a szeméttelepre „deportálta” a városvezetés, illetve, hogy „az elavult és áldozati szerep mögé rejtett etnohegemonizmus, a nyílt rasszizmus és a klientúra-alapú lehúzósdi intézményesült és vállalt közpolitikává vált.” A temesvári születésű, de Kolozsváron élő Toró Tibor politológus a Szabadság napilapnak úgy vélekedett, hogy „Temesvár sokkal jobban el tudta hitetni, hogy multikulturális város, ellentétben Kolozsvárral, ahol Emil Boc polgármester makacssága miatt sem a magyar, sem a roma kérdésben nem történik előrelépés.”

Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete közleményben fejezte ki sajnálatát, hogy Kolozsvárnak nem sikerül elnyerni a címet, ugyanakkor a kudarcért a város önkormányzatát teszi felelőssé: „Az elmúlt időszakban egyértelművé vált: Kolozsvár önkormányzata nem vette komolyan a multikulturalitás alapvető elveit, s ennek egyik legszembetűnőbb példája a valós kétnyelvűség teljes hiánya. A városvezetés látszatmegoldá­sokkal próbálta bizonyítani rátermettségét a kulturális főváros címre, ugyanakkor minden rendelkezésére álló eszközzel próbálta ellehetetleníteni a magyar közösség nyelvjogi küzdelmét” – állapítja meg egyebek mellett Fancsali Ernő, az EMNT helyi szervezetének elnöke.

Guttman Szabolcs, aki Nagyszeben főépítésze volt, amikor a város a kulturális főváros címet viselte, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy „Nagyszebenben a tornyokba való belépti díjak hozták a legnagyobb bevételt a városnak 2007-ben: többen voltak kíváncsiak a panorámára, mint a múzeumokra. Azonban Kolozsváron egyetlen torony sem látogatható, és a városkép sem annyira látványos, mint Nagyszebenben.” 

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere egy közösségi hálón reagált az eredményhirdetésre: „az elmúlt 6 év küzdelme kötelez bennünket, kötelezi a városvezetést, hogy mindazt a vállalást, mindazon álmokat, célkitűzéseket, projekteket, amelyek a cím elnyerésének jegyében megfogalmazódtak, továbbvigyük, valóra váltsuk.”

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.