A szovjet elvtársaknak természetesen nem kell felállniuk – hangzik el többször is Tóth Ilonka kirakatperének tárgyalása során a budapesti Nemzeti Színház előadásában. Rég nem látott színházi ünnep volt Kolozsváron.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Phoenix könyvesbolt 17. alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című országos versmondó vetélkedőt. A megmérettetést április 7-én tartották, központi gondolata a béke volt.
Kolozsváron két jelentős kiállítást is látogathatnak ezekben a hetekben a művészetkedvelők: a közelmúltban nyitotta meg kapuit Mircea Vremir kolozsvári festőművész retrospektív kiállítása, valamint a magyarországi Caffart Képzőművészeti Egyesült tárlata.
Hagyományos és élő könyvekkel telt meg múlt hétvégén a kolozsvári Szabók bástyája. Az érdeklődők ritkább szakmák képviselőivel is beszélgethettek, mintha csak élő könyvet lapoztak volna.
A hatvanezer lakosú Zalaegerszeg idén ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját. A nyugat-magyarországi város nehezebben megközelíthető, de megéri a fáradtságot: az ide látogató sok értékes program élményével lehet gazdagabb.
A színházi világnap alkalmából sok más esemény mellett bemutatókat is tartottak az erdélyi színházakban. A Kolozsvári Állami Magyar Színház Henrik Ibsen Rosmersholm című drámáját vitte színre, a premier március 24-én volt.
Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 22. alkalommal rendezték meg az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyt, ahol erdélyi középiskolás diákok több kategóriában mérték össze tudásukat.
Gyermekkorát egyfajta száműzetésben töltötte, mert édesapjának politikai okokból el kellett hagynia Kolozsvárt. Színésznő akart lenni, de végül más művészeti ágnál kötött ki. Zsombori Erzsébet alkotásait elsősorban a természet ihleti.
Nem volt botránymentes a 89. Oscar-gála, amely a korábbi évekhez képest jobban kedvezett a fekete színészeknek, filmeseknek, de mi legjobban mégis a díjnyertes magyar kisfilmnek örülhetünk. Összegeztük az aranyszobrocska idei nyerteseit.
Festőművész édesapja jelentette a példát számára. Már kisgyerekként megmutatkozott kreativitása, vonzódása a művészetekhez. Pasztelljei állítólag „gyógyító” hatásúak. Forró Ágnes gazdag és szerteágazó pályájáról mesélt.
Az idén hatvanéves Napsugár nemzedékek gyermekkorát és olvasási szokásait határozta meg. A folyóirat alapító-főszerkesztője Asztalos István író volt. A szerkesztőség jelenlegi vezetője, Zsigmond Emese negyed évszázada áll a lap élén
A nagyböjt előtti időszak népünnepélyei sem lehettek meg muzsika nélkül, a legtöbb zeneszerző fantáziáját megmozgatta a farsangi – olaszosan – karneváli időszak. A vidám hangulat számtalan zeneszerzőt ihletett meg.
Több mint negyedszázadig működött megszakítás nélkül Kolozsvár harmadik színháza, a Stúdió Színpad. Ennek történetét eleveníti fel a szerző, aki maga is tagja volt az egykor hírneves amatőr társulatnak.
Az ötszáz éves múltra tekintő reformáció jegyében mutatták be Hatos Pál Szabadkőművesből református püspök – Ravasz László élete című monográfiáját Magyarország kolozsvári főkonzulátusán.
Széles Annáról Medgyessy Éva írt könyvet. Vagy még inkább a művésznő vallomásait olvashatjuk egy kötetbe fűzve. És bármilyen furcsa, valójában kiderül, hogy bármilyen ismert és népszerű volt Anikó, útjáról eddig keveset tudtunk.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt, 1989-től kezdve ez a dátum jelöli a Magyar Kultúra Napját. Ezen a napon Kárpát-medence-szerte ünnepségekkel, díjátadókkal méltatják a kultúra napszámosait.
A Kaliforniai álom hét Aranyglóbusz-díjat gyűjtött be idén, a maga műfajában jó alkotás. A film néhol giccses és közhelyes, néhol megnyerő az egyetlen igazán mélyebb gondolattal, de Oscar-díjat és tömeges hisztériát talán mégsem érdemel.
Félidejéhez érkezett a 2012-ben útjára indított Székely Könyvtár sorozat. A százkötetesre tervezett sorozat ötvenedik darabja jelent meg nemrég. Lövétei Lázár Lászlóval, a kiadó igazgatójával beszélgettünk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
