Szenvedéstörténetből megváltástörténet – a Karády zárkája című zenés monodrámát mutatták be Kolozsváron

Darvasi László – aki a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő és ismert szerzője – a Gyulai Várszínház igazgatójának, Elek Tibornak a felkérésére írta a darabot, amely egy korszak ikonját, divatját, stílusát és gondolatvilágát mutatja be, ugyanakkor emléket állít egy világháborús hősnek. Egy olyan asszonynak, aki megalázottságában is képest volt emberséges maradni. A 2020-as év amúgy kettős évforduló, hiszen a dráma főhőse, a magyar színház és filmművészet egyik legnagyobb ikonja, Karády Katalin 110 éve született és 30 éve halt meg. Az előadást a kolozsvári közönség számára ismerős színésznő Bartha Boróka játssza, és a rendező, Béres László neve is sokak számára ismerősen cseng, hiszen a kolozsvári magyar színház művészeti tanácsadójaként is munkálkodó szakember az utóbbi években olyan darabokat vitt színre, amelyek méltán váltak a kolozsváriak kedvenceivé. Elég ha a Valahol Európában vagy a Légy jó mindhalálig című zenés musicaleket említjük, de a sikersorozatba tartozik a Mágnás Miska vagy a Hegedűs a háztetőn is. A monodrámát tavaly nyáron mutatták be a Gyulai Várszínházban, a szerző, Darvasi László így vall a halhatatlan művésznőről és a darabról:

A második világháború végén Magyarországra bevonuló németek a híres énekesnőt fokozatosan ellehetetlenítették, 1944. április 18-án kémkedés vádjával letartóztatták, majd börtönbe zárták. A színpadon ez a szívfájdító történet bontakozik ki Bartha Boróka tolmácsolásában. Béres László rendező a sajtónak nyilatkozva korábban elmondta: megrázó dolgok történtek az énekesnővel a börtönben. Magánzárkába tették, és nem azért, mert akkor ő volt a kor dívája, hanem azért, mert a kiskatonák számára a napi dohányadag mellé őt szánták ráadásként, „szórakozásképpen”. Ha csak belegondolunk, elborzadunk, mi minden történhetett vele egy nap – három hónapon keresztül. Amikor pedig kiszabadították, és hazament, lakását kifosztva találta.

Elek Tibor, a gyulai Várszínház igazgatója a történelemkedvelők mellett azoknak is ajánlja a darabot, akik örömmel hallgatják a díva dalait, ugyanis a műben a legismertebb Karádyhoz kötődő művek is elhangzanak.

És nyilván azoknak is, akik kíváncsiak a személyes drámákra, arra, hogy a szenvedéstörténet miként válik a végén megváltástörténetté.
A Gyulai Várszínház zenés monodrámája különben nagyon jó fogadtatásra, szakmai visszhangra talált Magyarországon. „Karády Katalin, született Kanczler Katalin Mária sokakban csupán egy filmbéli karakterként, egy fotóként, egy kellemes hangszínként vagy még ennyiként sem él. Darvasi László szövege és Béres László rendezése szerencsés találkozásának, valamint Elek Tibor, a Várszínház igazgatója meghívásának köszönhetően méltó hommage született e titkokkal, erotikával és férfiakkal teli élet számára. Remélhetőleg Karády személye és emléke, illetve az előadás tovább él és hat, mint egy lassan ham­vadó cigarettavég…” – olvasható például az art7.hu oldalon.