Amióta néhány éve új igazgatót kapott a kolozsvári Bánffy-palotában székelő Szépművészeti Múzeum, az események egymást érik, és nagy örömünkre és elismerésünkre a magyar művészek, művészcsoportok kiállításai is helyet kapnak benne. Zajlik az élet: alig múlik el hét anélkül, hogy ne nyílna új tárlat, ne lennének látogatóktól zajosak a palota termei és folyosói.
Csakhogy az egykoron tündöklő Bánffy-palota kinézete rég nem méltó a benne zajló magas színvonalú kulturális események befogadására. Immár csak idő kérdése, hogy az épületről mikor pottyan le a vakolat. És ez nem a múzeum vezetőségének vagy munkatársainak a hibája. Tulajdonképpen nehéz kideríteni, kié… Pontosan egy évvel ezelőtt, 2017 tavaszán Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke azt nyilatkozta a sajtónak, „nem várhatjuk, hogy az épített örökségünk tönkre menjen csak azért, mert a jogi helyzet megoldatlan. Karbantartási javításokat megenged a törvény még akkor is, ha ezt a haszonélvező és nem a tulajdonos teszi…”Akkor a média tudni vélte, hogy a munkálatok két évig tartanak, és nagyjából ötmillió lejbe kerülnek.
Azóta nem történt semmi.
A műemléképület állaga tovább romlott, lassan rossz ránézni a Bánffy-palotára, annyira lerobbant állapotban van. A múzeum igazgatója ugyanolyan tehetetlen, mint a járókelők, akik aggódva néznek a magasba, hogy mikor esik a fejükre egy tégla, egy darab vakolat vagy akár egy szobor. Építtetője, Bánffy György, és tervezője, Johann Blaumann valószínűleg forognak sírjukban, hogy milyen állapotba került alkotásuk. Mintegy két és fél évszázadot bírt ki a történelem viharaiban, hogy most mostohagyermekként kezeljék.
A történetben a legmegdöbbentőbb, már-már regénybe illő, hogy minek tulajdonítható a Bánffy-palota mostani helyzete. A tény az, hogy Bánffy György egyik házvezetőnőjének román anyanyelvű utódai szerezték meg a tulajdonjogot, ugyanis a kormányzó az ingatlan egy részét annak idején a hölgyre hagyta. A hangsúly itt nem a román „tulajdonoson”van, hanem azon, hogy annak a bizonyos házvezetőnek –akit gyakorlatilag úgy támogatott Bánffy, hogy engedte beköltözni a palotába –segített. Ügyes ügyvédek pedig ezt a gesztust és a törvények kiskapuit próbálják kihasználni. 2013-ban a kastély egy részét a bíróság odaítélte a házvezető utódainak. Igaz, az új tulajdonosnak a jogszabályok értelmében még tíz évig biztosítania kell a múzeumi rendeltetést. De mi lesz azután? Amikor már a kő sem marad kövön?
Félő, hogy Kolozsvár magyar múltjának újabb szelete hull a porba a vakolattal együtt…
Megbotránkoztató darabot tűzött műsorára a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, amelyben a székelyeket ,,románfaló” nacionalistaként mutatja be.
A Jancsó Benedek történelmi emlékverseny szervezői a kincses városban tartják március 23-án a III. Béla, II. András és IV. Béla Árpád-házi királyok uralkodásáról szóló vetélkedő döntőjét erdélyi 7. és 8. osztályos diákok számára.
Bak Áron-emlékkiállítást szerveztek nemrég a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájában. A tárlatot és az erdélyi lelkipásztor-festőművész életútját Forró Ágnes kolozsvári keramikus mutatta be az érdeklődőknek.
Megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepli az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület. A szervezet képviselői is jelen lesznek a Hagyományok Háza Kiscsőszön megrendezett Kárpát-medencei hagyományőrző konferenciáján, ahova Erdélyből is több előadót várnak.
A három éve megalakult Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elégedetten tekinthet vissza az elmúlt évre. Terveit a nehezebb körülmények között is maradéktalanul teljesítette. A részletekről Kelemen László, az Alapítvány elnöke számol be.
Két erdélyi templom mennyezetének rekonstrukciója készült el az idén. A magyarókereki és magyarfülpösi munkákról Ament Éva bútorfestő, a Hagyományok Háza oktatója számolt be.
Több ezer kiadvány, könyvbemutatók és gyermekprogramok várták az érdeklődőket december 8-12. között a kolozsvári Vallásszabadság Házában az Adventi Könyvvásár nyolcadik kiadásán.
Á. Toszó Ilona színésznő volt november 17-én a Prospero páholy beszélgetőestek vendége a kolozsvári Györkös Mányi Emlékházban. Életéről, szerepeiről Demény Péter író, szerkesztő, a sorozat társszervező házigazdája kérdezte.
Toót-Holló Tamás az irodalom és a néprajz határterületén végzett kutatásait mind a kőmisztérium-trilógiájában, mind a királyregény-trilógiájában kamatoztatta. A budapesti Nemzeti Színház műsorra tűzi az Aranyhajú hármasok folkoperáját.
Bemutatóval tisztelgett Tamási Áron 125. születésnapi évfordulóján az író emléke előtt a kolozsvári magyar színház. Az Ősvigasztalás először szerepel a Szamos-parti társulat műsorán.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.