Járvány idején elhallgatnak a múzsák: minden színházat súlyosan érint az előadások és a többi program elmaradása

A járvány a művészeteket sem kíméli, a kulturális intézmények kénytelenek voltak bezárni kapuikat, elmaradnak a próbák, az előadások és a bemutatók. A legtöbb színház úgy próbálja életben tartani kapcsolatát a közönségével, hogy előadásokat közvetít különféle közösségi oldalakon. Az ötlet nem rossz, ám egy élő színházi előadást semmi nem pótolhat. Másrészt viszont lehet, hogy olyanok is beletekintenek egy-egy ilyen felvételbe, akik másként nem látogatják a teátrumokat. Lapunk megszólaltatta néhány kulturális intézmény vezetőjét, hogy mondja el, hogyan látja a járvány miatt kialakult helyzetet, és miként próbálja átvészelni a nehéz időket.

Czvikker Katalin, a nagyváradi színház főigazgatója úgy véli, a járványügyi helyzetben a színházvezetés és a közönség számára a bizonytalanság a legrosszabb. Nemsokára várható a járvány tetőzése, ami azt jelenti, hogy a színházlátogatás szempontjából két kulcsfontosságú hónap teljesen kimarad. „Ez két szempontból is jelentősen rányomja bélyegét a működésünkre. Egyrészt morális értelemben, hiszen a Szigligeti Színház az előadásain túl számtalan olyan közösségi projekt-
nek a kezdeményezője, amelyről most kénytelen lemondani” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak az igazgató. A nagyváradiak a HolnapUtán Fesztivált sem tudják megszervezni.
Czvikker Katalin úgy véli, rendkívüli anyagi következményekkel kell számolnia a színháznak. A Szigligetiben márciusban harminc előadás esett ki, de elmaradt a társulat részvétele a szegedi Rekamié Fesztiválon, valamint számos vendégjátéka is. Az igazgató arra is rámutatott, hogy a meghívott társulatokat sem tudják fogadni.

Áprilisban legalább tizenhat előadást nem tud megtartani a színház, és a jelenlegi bizonytalan helyzetben még felbecsülni sem tudják, milyen mértékű lesz a bevételkiesés. Czvikker Katalin szerint jó az együttműködésük a színházukat fenntartó megyei önkormányzattal, a nehéz helyzetben is minden erkölcsi és anyagi támogatást megkapnak tőlük ahhoz, hogy átvészeljék ezt az időszakot.
„A jó együttműködésnek köszönhető az is, hogy a kényszerszabadság ideje alatt saját munkabérük 75 százalékát kapják meg dolgozóink. Április 16-tól ez 123 személynek jelent egyáltalán nem elhanyagolható segítséget” – fogalmaz lapunknak a nagyváradi színház igazgatója. Ugyanakkor a hatályban lévő törvénykezésnek, valamint a Bihar Megyei Tanács ajánlásainak megfelelően azonosították azokat a munkaterületeket, amelyek esetében az otthoni munkavégzés lehetséges.

A művészi munka és az ügyvitel Nagyváradon nem szűnt meg, de a munkatársaknak – színművészeknek, táncosoknak, bábosoknak – olyan helyzetben kell helytállniuk, amire eddig még nem volt példa. A társulati gyűlések, próbák, és általában véve a kapcsolattartás átkerült online térbe.
Czvikker Katalin kitért a részletekre is: „március 23-tól 29 személyt voltunk kénytelenek – saját biztonságuk és egészségük megőrzése érdekében – kényszerszabadságra küldeni. A színház 78 alkalmazottja dolgozik otthonról, 21 személy pedig továbbra is irodai szolgálatot teljesít. Április 16-tól viszont csak az alapvető működéshez nélkülözhetetlen munkatársak dolgoznak. A Bihar Megyei Tanács ebben a helyzetben is maximálisan kiáll az alárendeltségébe tartozó intézményekért. A magánvállalkozások és egyéb szervezetek esetében a kényszerszabadság ideje alatt a fizetések kiszámításánál a bruttó hazai átlagbért veszik alapul.” Az igazgató hozzátette, az egyéni munkavállalói engedéllyel, valamint a szerzői jogi szerződésekkel rendelkezők kényszerszabadság alatti bérezését a 2020/32-es számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza.

Ezt az ütemtervet jelentősen befolyásolja, hogy mikor tudjuk befejezni a 2019/2020-as évadot, mikor tudjuk kijátszani bérleteinket. Nehéz helyzetben vagyunk, de bízunk benne, hogy közönségünk kitart mellettünk” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Czvikker Katalin főigazgató.

Balázs Attila, a temesvári színház magyar társulatának igazgatója arról tájékoztatta az Erdélyi Naplót, hogy egy bemutatójuk elmarad, és kénytelenek lemondani az idei Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozót (TESZT).

– fogalmaz az igazgató. Temesváron is azt fájlalják a legjobban, hogy ebben az időszakban megszakad a közönséggel a közvetlen kapcsolat. Balázs Attila hozzátette, veszteség a fesztiválokon való részvétel visszamondása és a TESZT elmaradása.
A színház alkalmazottai márciusra megkapták teljes fizetésüket, további intézkedések eddig nem történtek. „A Csiky Gergely-színházban a művészek és a kiszolgáló személyzet teljes munkaköri alkalmazásban van. Bedolgozó a számítógépes szakember, akinek viszont most sokasodott meg a munkája” – magyarázza a temesvári színház igazgatója. Jelenleg a jövő évadra koncentrálnak, szeretnék majd pótolni az elmaradt előadásokat és bemutatókat.

Különleges helyzetben van a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely. A független, önfenntartó társulat pályázatokból valósítja meg projektjeit, hogy azok a nézők számára ingyenesek legyenek. Ilyen értelemben nem számolnak bevételkieséssel, és remélik, hogy az elmaradt rendezvényeinket ősszel pótolni tudják – tájékoztatta lapunkat Fazakas Misi társulatvezető. Mivel színházi műhelyüket pályázatokból tartják fenn, normatív támogatást nem kaptak, így állami segítségben nem reménykedhetnek. A társulatvezető szerint a szakmán belül történnek pozitív dolgok: néhány államilag támogatott társulat például nem nyújtott be pályázatot, hogy a fennmaradó alapokból több pénz jusson a független színházaknak.

Az Osonónak nincs állandó alkalmazottja, és a jelenlegi helyzetben egyetlen munkatársukat sem tudják fizetni.

Fazakas Misi úgy véli, nehéz és hosszú távon anyagilag kilátástalan időszak köszöntött be, a független színházak és független színészek súlyos helyzetbe kerültek. A társulatvezető elmondta, a tervezéssel egyelőre óvatosan bánnak, mivel sok a bizonytalan tényező. Számukra most nem a következő évad megtervezése jelent elsőbbséget, hiszen a már betervezett nyári események, képzések, táborok, fesztiválszereplések is bizonytalanná váltak. „Az elmaradt programjainkat pótolni fogjuk. Erre az elnyert pályázati támogatások köteleznek” – nyilatkozta lapunknak a társulatvezető.

Mosható egészségügyi maszkok készültek a színház műhelyeiben – tudtuk meg a szatmárnémeti színház illetékeseitől. Az akció kezdeményezője a Harag György Társulat. Ők javasolták, hogy az Északi Színház varrodái mosható egészségügyi szájmaszkokat gyártsanak a jelenlegi egészségügyi felszereléshiányt enyhítendő. A koronavírus-fertőzés esélyét jelentősen csökkentő egészségügyi maszkokból a nehéz anyagi helyzetben levő idősek és szociális segélyezettek kapnak a szatmárnémeti polgármesteri hivatal szociális igazgatósága által szétosztott élelmiszercsomagokban.
„Régóta gondolkodunk azon, hogyan tudnánk segíteni a járvány elleni védekezésben, illetve miként tudnánk társadalmilag is minél hasznosabb tevékenységet végezni.

Van, ahol a színészek időseknek vásárolnak be, máshol a színházak maszkokat, védőfelszereléseket gyártanak, természetesen az online végzett alkotómunka mellett” – mondja Bessenyei Gedő István társulatigazgató.