HIRDETÉS
Nagy Pál színházigazgató új időszámításra és új lendületre számít az új évadban, annak ellenére, hogy a régi gondok – a szűkös költségvetés és a kis létszámú társulat – továbbra is megmaradnak. Az elmúlt évad végén családi okok miatt távozott Csurulya Csongor művészeti vezető, aki egy évtizedig volt meghatározó alakja a székelyudvarhelyi társulatnak, de színészként már az 1999–2000-es évad előadásaiban is szerepelt. Távozása előtt többször megkongatta a vészharangot, miszerint a Tomcsa Sándor Színház nem kap elegendő támogatást, és nincs elegendő állás jóváhagyva ahhoz, hogy az intézmény megfelelő színvonalon működjék. Arra is rámutatott, hogy a székelyudvarhelyi Művelődési Házban zajló tevékenységek kétharmadát a társulat adja, mégis az épületnek alig egyharmada áll rendelkezésére. Mivel más intézményekkel osztják meg, gyakran nem tudnak próbálni a színpadon, miközben előadásaikra más hangok tevődnek rá. A gondokat növeli, hogy nincs raktár sem, ahol tárolhatnák a díszleteket. Amikor munkahelyéről távozott, elmondta: számára az is fontos, hogy az ember egy adott állásban ne használódjon el, mert az a hitelesség rovására mehet.
Csurulya szerint az elmúlt évtizedben igyekeztek nyitottak és újítóak lenni dacára annak, hogy kénytelen volt elvállalni a közönség igényeit kiszolgáló, klasszikusabb darabok rendezését is. Szerinte
fontos, hogy egy színház széles programpalettával várja a közönséget.
„Nem hálás, sőt kifejezetten megterhelő a művészeti vezetés az udvarhelyi társulatnál, hiszen nemcsak saját munkámra kellett figyelnem, hanem minden másra is, ráadásul rengeteg vitával és személyeskedéssel volt tele ez az időszak” – ecsetelte búcsúzásakor az elmúlt tíz év árnyoldalát.
Nagy Pál színházigazgató úgy véli, a polgármesteri hivatal most készülő kulturális stratégiája fogja meghozni azokat a változásokat, amelyekre évek óta várnak.
Az önkormányzatok költségvetését azonban megbolygatja az a sürgősségi kormányrendelet, amelyik arra kötelezte a polgármesteri hivatalokat, hogy a közpénzből támogatott kulturális intézményekben februártól ötven százalékkal megemeljék a dolgozók bérét, az igazgatókét pedig húsz százalékkal. A jogszabály szerint januártól újabb 25 százalékkal kellene fizetést emelni, ám a költségvetések változatlanok, így az igazgató szerint elég sok kérdőjel marad ezzel kapcsolatosan.
Csurulya Csongor helyét a 2017– 2018-as évadtól Zakariás Zalán veszi át, ám további változások is történtek, hiszen a nyugdíjba vonult Marosi Márta varrónőt Barabás Réka váltja, a közönségszervezői állást Szabó Janka tölti be, és Berenczki Ágota lesz a társulat új dramaturgja. A társulatból Mezei Gabriella ősz végén gyereknevelési szabadságra megy, míg Márton Réka családi okok miatt a nagyváradi színházhoz szerződik, négy év után pedig visszatér Szász Kriszta színművész. Öten jelentkeztek a férfiszínész versenyvizsgára, közülük egyelőre Nagy Norbert Lászlót – művésznevén Esti Norbertet – szerződtették, valamint Veres Lehelt és Pásztor Márkot fogják vendégművészként látni a nézők ettől az évadtól.
Nagy Pál színházigazgató úgy véli, az idei egy átmeneti évad, de egyben áttörésben is reménykedik, hiszen az új munkatársak mellett új művészeti tanácsa is lesz a társulatnak. Az eddigi évektől eltérően szorosabb lesz a kapcsolatuk a polgármesteri hivatallal is, hiszen a város egyik képviselője tagja az intézmény adminisztrációs tanácsának. A műsorokat illetően úgy vélekedik, az idei könnyedebb lesz, hiszen több vígjáték került műsorra, a Mirandolina felújított változata mellett Shakespeare Felsült szerelmesek című komédiája, valamint Lars von Trier A főfőnök című vígjátéka is.
Zakariás Zalán művészeti vezető is átmeneti évadként látja az ideit, hiszen a műsorprogram egy részét még elődje, Csurulya Csongor művészeti vezető állította össze. Meggyőződése, hogy fontos és elgondolkodtató produkciókat kell a nézők elé vinni:
Az elkövetkezőkben többször játsszák majd a Migránsoook című drámát, Zakariás ezt tekinti a műsorprogram egyik húzóelőadásának. „Mivel ismertem a helyet, ahova jövök, ezért nem lepődtem meg, nem is változott sokat az együttműködésünk. Most van plusz felelősségem, ami jó érzéssel tölt el. Rendezőként is sok döntés hárult rám, most ezek a döntések kiterjednek” – fogalmazott lapunknak. Művészeti vezetői elképzeléseit a színpadra vitt előadások tükrözik. „Az irányzatnak mindig az előadásokban kell lennie: az utóbbi időben bemutatott darabjaink – a Roberto Zucco, a Migránsoook – ezt tükrözik. Olyan kortárs darabok, amelyek napjainkban érvényesülnek. Rávilágítanak arra is, hogy miközben Székelyudvarhelyen egy jellegzetes kisvárosi létben élünk, körülöttünk ott van Európa és a nagyvilág” – fogalmazott.
A szakember a dráMA9 kortárs színházi találkozón Matei Vişniec drámaíró által mondott gondolatokra is válaszolt, aki úgy vélte: épp jó, hogy itt élünk ahhoz képest, hogy mennyi őrültség történik a világon, miközben tudomást kell szerezni arról is, ami máshol történik. Zakariás szerint a színház találkozási felület, a kulturális intézménynek pedig kötelessége elgondolkodtatni embertársainkat arról, ami körülöttünk zajlik. „Az előadások kapcsán beszélgetések születnek, amelyek egyaránt megmozgatják az alkotókat és a nézőket is” – magyarázta lapunknak a művészeti vezető.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
