HIRDETÉS
A gyógyszer hatásával felérő nevetés erejét naponta hangoztatjuk, hiszen közhely ide vagy oda, megalapozott igazságról van szó. Csak az nem mindegy, hogy az ember min, hogyan és mennyit nevet. A halk, ritka kuncogás hosszabb távon valószínűleg sokat nem javít az ember borongós kedélyállapotán, a hangos, mélyről feltörő röhögés pedig elvileg számos közegben nem illik.
Tökéletes megoldás lehet tehát, ha elmegyünk az Erdélyi Humorfesztiválra, ami hivatalos és minden előítélettől mentes közeget biztosít a röhögésre. Az érdeklődés láthatóan évről évre nagyobb, ezt látva pedig a fellépők elgondolkodhatnának azon, hogy milyen minőségű műsorral edzik a nézők rekeszizmait.
A stand-up comedy nyilván nem az a műfaj, amitől mély tartalmat várunk el. Ezért is botorság azok gondolata, akik Hofi Géza politikai kabaréinak nívójához hasonlítják a fiatal előadókat tekintve, hogy mind a Showder Klubban, mind a Dumaszínházban a hétköznapi élet ihlette, megnevettető helyzetek adják a fellépők humorbázisát. A profánság nem feltétlenül hálátlan alapanyag, a fülsértő probléma azonban akkor kezdődik, amikor rádöbbenünk, hogy a fellépők szövegvilága többnyire megreked a női és férfi nemi szervek cifrább szinonimájának három másodpercenkénti hangsúlyozásánál. Túlzás lenne azt állítani, hogy különleges egyéniségek vagy értékelhető poénok hiányától vergődött a hétvégén zajló rendezvény, viszont az az érzés sem került el két vigyor között, hogy a humorfordulatok fele csak a trágár kifejezésbeli végződés miatt csattanhatott.
Ha már profán alapanyag, hangulati illusztrációként még a káromkodás is része lehet, csak ne fullasszák falloszokba minden vicces sztori felkiáltóje-lét, és figyelmeztessék a kiskorú gyerekekkel érkező szülőket, akik egy idő után inkább kekszet nyomtak csemetéik szájába, hogy a ropogás elnyomja a harmincadik alpáriság kéretlen zaját. Távol álljon tőlem a színházi bohózatokhoz való hasonlítgatás meggondolatlansága, de azért a színművészek egy jó szokását leutánozhatnák: előbbiek ugyanis csak akkor állnak színpadra, amikor vállalhatóvá forrott az előadás.
A jól kibontakozott poénok kedvéért azért jövőre is elmegyek remélve, hogy szerkesztőségünk sérelmei nem ismétlődnek meg, ugyanis a médiapartnerek köszöntésekor a konferálónak csak a rádiók megnevezésére futotta. Úgy látszik, a heteken átívelő reklám nem éri meg az Erdélyi Napló említését.
A Hadimúzeum Alapítvány kiadásában megjelent dr. Garda Dezső új könyve, amely értékes ismereteket tartalmaz Erdély történetéről. Az Erdélyi Fejedelemség és Gyergyó (II.) című mű lényegében az azonos címmel 2018 decemberében kiadott első kötet folytatása.
A letűnt rendszer egyik legtöbbet foglalkoztatott romániai magyar színésznője volt. A körülmények hatására mégis elhagyta az országot. Demény Péter író meghívottja a Prospero páholyban ezúttal Szilágyi Enikő volt.
A Partiumban, de kiváltképp az Érmelléken ritkán lehet elmondani, hogy befejeztek volna uniós projektet, mégis akad kivétel. Jó példa erre a Szalacs községhez tartozó Ottomány kúriája, amely mai pompájában sokak szerint a nagyváradi várral vetekszik.
A két és fél év alatt állítólag több mint húszezren tekintették meg a Móricz Zsigmond regénye nyomán született musicalt. Voltak, akik egyszer látták, de többen kétszer vagy annál többször is megnézték a produkciót.
Május 9. és 12. között szervezték meg Kolozsváron az Ünnepi Könyvhét kilencedik kiadását. Ha szubjektíven akarjuk megítélni az eseményt, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy a könyvhét alkalmából minden évben nagyjából ugyanazokkal az emberekkel találkozunk.
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban mutatták be a Kriterion és a Polis Könyvkiadók közös gondozásában megjelent, Weress Margit – Áprily Lajos és Reményik Sándor közeli barátjának – visszaemlékezéseit tartalmazó Magyar szó Erdélyben című művet.
Hobo 2013 óta a Nemzeti Színház tagja, és öt évvel ezelőtt itt mutatta be az Ady Endre verseiből összeállított estjét Fekete-Kovács Kornél zenéjére, amelyet az érdeklődők április 24-én Kolozsváron is megtekinthettek. Az előadás hatalmas sikert aratott.
Sata Árpád egri színművész volt az első vendége a Györkös Mányi Albert Emlékház új beszélgetőestjének. A sorozat házigazdája Demény Péter író. A beszélgetőest a művészekről írott könyvek – eddig mintegy 15 jelent meg – szóban felújított kiadása.
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház nyolcadik évadjához érkezett ZeneSzó elnevezésű beszélgetőestjének meghívottja március 20-án Kürthy András budapesti operarendező volt, aki eddigi pályája során több világsztárral is dolgozott.
Kaposvár „Somogyország” központja. A sok látnivalót kínáló településen az 1848-as forradalom emlékét méltó módon megünneplő kavalkádban jártunk. A kaposvári séta Magyarország egyik gyönyörű városát hozza közelképbe.
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés ...
A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást ...
