A nyomtatott könyv nem megy ki divatból

A sepsiszentgyörgyi antikváriumosok még ki sem pakolták az összes portékát, a könyvmolyok már a dobozból kérték az eladóktól a kiszemelt köteteket. Igaz, a székelyföldi árusok jobban féltették a sátor biztonságában felhalmozott gyűjteményüket, mint a többi könyves, hiszen a szemerkélő eső előli, mentő pakolászásra hivatkozva kétpercnyi idejük sem jutott mesélni arról, mit hoztak és milyen a kereslet. Szerencsére nem csak ők érkeztek érdekes olvasnivalóval a kincses városba.

Mesék az összes kontinensről, ínycirógató receptek tömege, lelkészképzési segédletek, tájegységeink helytörténeti csemegéi, fiatal felnőtteknek címzett fantáziavilágok, ízes székely viccek:

volt olyan stand, amely – túlzás nélkül – meghajlott a széles könyvválaszték alatt. A böngészéstől elfáradt nézelődők ezerféle csecse-becse közül válogathattak a kézművesek sátrainál, ha úgy tetszett, akár minőségi tájborok közül is. Időnként még alkudni is lehetett egy-egy szőtt terítő vagy hímzett táska árából. Közben a színpadon és a Bulgakov kávézóban szinte állandóan cserélgették egymást a kötetbemutató szerzők, verselő költők, energikus bábszínházasok. A kolozsvári Fogoly utca megtelt a hétvégére kultúrafaló, olvasni szerető magyarokkal és nevetni szerető, csicsergő gyerekeikkel: mintha a kincsesbeli magyar napok kicsinyített változata kelt volna életre a 15. századi városfalak árnyékában. Nemcsak a kortárs irodalomnak adtak hangot, de emlékeztek néhány neves klasszikusra is: Kosztolányi Dezsőre kevésbé ismert verseiből összeállított, szenvedélyes színdarabbal és a 130 éve született Kassák Lajost is modernizált líráival köszöntötték.

A gólyalábon talpaló bohócok idén sem hiányoztak a rendezvényről: jól időzített, improvizált poénjaikkal minden korosztálybelit egyformán vigyorra fakasztottak. Még az egész nap üldögélő, egy idő után unottabb árusokat is sikerült derűsebb kedélyre deríteniük néhány lufielefánt segítségével. Az Életfa Családsegítő Egyesület képviselőinél a legkisebbek mázolgattak, ragasztgattak, de sokan voltak, akik a nagymama nadrágszárát tépkedték egy-egy tarka borítójú, bájos figurákkal tele mesekönyv-borító láttán. A napsütéssel váltakozó szemerkélő eső elijesztette a kolozsváriakat: péntek délután sokkal kevesebben mozgolódtak a vásáron, mint tavaly. Sok könyv mégis gazdára talált, és úgy tűnik, az olvasást hanyagoló fiatalok sztereotípiája megbukott.

A Cerkabella Kiadó sátránál felemelő információ derült ki: az erdélyi gyerekek rendszerint futólépésben rohamozzák meg a mesekönyves standokat, egymásnak ajánlgatnak, és felnőtt segítség nélkül választják ki legújabb olvasmányaikat. Ezzel szemben a magyarországi vásárokon leginkább szülők vesznek gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotásokat a legkisebb családtagoknak. A tízéves Cerkabella már régóta ismert résztvevője a könyves kiállításoknak, börzéknek, és rendszeresen visszatérő vásárlói réteggel büszkélkednek, amely mindig lesi az újdonságokat.

A gyerekkönyvek kedvelői elsősorban az illusztrált kiadásokat keresik, a legújabb grafikusok közül többek közt Kürti Andrea részletes, tarka, bájos illusztrációiért rajonganak a legfiatalabb olvasók.

Legutóbb Botházi Mária Boldogság juszt is tiéd című tárcakötetét vásárolták sokan Erdély-szerte, a legújabb romániai magyar bestseller pedig egy műfajilag jelentősen eltérő alkotás egy tizenöt éves kolozsvári diáklány tollából, A kalózlány: végső kezdet című tiniregény. Az Idea könyvtér sátrában több mint húsz kötet talált gazdára csak az első nap délutáni órái alatt. A fiatal szerző, Lupescu Kata 2002-ben született Budapesten, de szüleivel már azelőtt visszaköltözött Kolozsvárra, mielőtt az egyéves kort betöltötte volna. A Báthory István Elméleti Líceum tanulója 11 évesen kezdett neki regénye írásának, amelyet végül tizenöt éves korában adtak ki. A fantasy ifjúsági kalandregény műfajába tartozó alkotás elsősorban a tinédzser korú olvasóréteget célozza meg, hiszen a könyv nagyvonalakban a felnőtté válásról szól. A 17. században játszódó kalóztörténet főhőse egy 21 éves Charlotte Naftalien nevű pisai nemes lány, aki származását kutatva életveszélyes kalandokba keveredik: a regény egyfajta átmeneti műfaj, illetve stílus a serdülőkor és a felnőtté váláshoz köthető irodalmi ízlés között.

Az Idea Könyvtér sátrában Eszenyei Katalin elmondta, számukra a könyvhét csúcspontját az új, angol nyelvterületen young adult fantasy kategóriába sorolható A kalózlány jelenti, hiszen szerzőjét sok kolozsvári fiatal ismeri: Lupescu Kata csütörtök délután dedikált is a sátorban népes rajongótáborának. Az Idea Könyvtér üzletvezetője kiemelte, a vásárokra minden erdélyi kiadótól hoz színes, változatos ízelítőt, kivételt azok képeznek, amelyek önállóan is képviseltetik magukat a bazáron, hiszen, elmondása szerint nem akar felesleges konkurenciát jelenteni.

„A legújabb kiadást tekintve nem emelünk ki műfajokat, szerzőket vagy kiadókat, a célunk az, hogy az olvasni szerető közönség minden kiadó stílusát megismerhesse. A terv sikeresnek bizonyul, hiszen az ilyen vásárokon rendszerint több mű fogy el, mint a könyvesboltokban” – tette hozzá Eszenyei Katalin. Úgy vélte, az is nagy segítség, hogy a kolozsvári könyvhéten – sok más vásárral ellentétben – a standok után nem kell fizetni. Egy-két kényesebb műfajt kínáló kivételével a könyvesboltokat/kiadókat képviselők magabiztosan tagadták, hogy a 21. századi fiatalság nem olvas. Szinte kivétel nélkül állították szélesen mosolyogva: még mindig él a kereslet a nyomtatott, finom papírillatú könyvek iránt.

A Gaudeamus könyvesbolt asztalainál a történelmi, szépirodalmi, illetve gyermek- és ifjúsági könyvek fogytak a leginkább. A népszerű kolozsvári könyvkereskedés képviseletében Lukács Boglárka elmondta, ők sem választanak ki számukra különleges alkotásokat ezekre az alkalmakra, hanem igyekeznek minden, náluk értékesítő kiadót egyenlő arányban képviselni. Hozzátette, náluk nincs egyetlen szigorú tematika, a sokszínűségre törekednek, illetve arra, hogy minden korosztályt megszólítsanak kínálatukkal, ami úgy tűnik, összejön, hiszen nincs olyan generáció, amely eddig ne vásárolt volna náluk.

A vásárokra jellemző kedvezmények vonzzák a könyvmolyokat, a Gaudeamus értékesítői szerint a könyvbemutatók jelentősen növelik egy-egy mű ismertségét, hiszen az alkotások sokszor azért nem találnak gazdára, mert a közönség jó része nem ismeri őket.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület asztalánál ugyanakkor kiderült, a kötetbe foglalt tudományos kutatásokat, esszéket, tanulmányokat az olvasni szeretők csak igen szűk rétege keresi a könyvpiacon. A Művelődés kiadásában megjelent könyvek standjánál viszont Szabó Zsolt irodalomtörténész elégedetten nyugtázta: ha nem is nagy számban, de létezik érdeklődés az irodalomtörténeti és riportkötetek iránt is.

Kádár Hanga