Vallásturizmus: Erdély sokszínűségét meg kell mutatni

Harmadik alkalommal szervezték meg Marosvásárhelyen a Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0 konferenciát, amelynek egyik központi témája a vallásturizmus volt. A szervezők fő célja az volt, hogy egyházi és világi vezetők együtt gondolkodjanak arról, miként lehet előmozdítani Székelyföld turizmusát, kiaknázva az épített örökség és a hagyományok adta lehetőségeket.

A Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára, Szontagh Szabolcs úgy értékelte, hogy jelenleg az egyházak háromféleképpen közelítenek a vallásturizmushoz:

vannak, akik szeretnének a turizmussal foglalkozni, és meg akarják mutatni az épített örökséget. A másik csoport látja a templomokban rejlő lehetőséget, de félénken kezeli a népszerűsítést. A harmadik szerint jó volna foglalkozni vele, de beérik azzal, hogy kinyitják a templomokat: ha jönnek a turisták, jó, ha nem, az is jó.
Szerinte alapvető, hogy tisztázzuk: mit akarunk közvetíteni a turisták és a külvilág felé. Mert nem elég elmondani a belépőnek, mikor épült a templom, ki építette, hányszor égett le, vagy mi történik most benne. Szontagh Szabolcs szerint a vallásturizmus a találkozás kultúráját erősíti, alkalmat ad a találkozásra egymással és Istennel. Fontos, hogy az egyházi vezetők és a lelkipásztorok is missziós lehetőségként tekintsenek a vallásturizmusra, felismerve a templom, a harangláb, a kolostor és környékük kínálta lehetőségeket.

Szontagh arról is beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben ezermilliárd forint támogatás jutott a kövekbe: tornyok, levéltárak, látogatóközpontok, templomok felújítására és építésére. De nem elég, ha szépek és nyitva vannak, meg kell tölteni őket látogatókkal.

Biztosítani kell az alapfeltételeket: parkolók, mellékhelyiségek, dohányzásra kijelölt helyek. A templomajtó legyen nyitva, vagy legyen jól látható helyen egy telefonszám, amelyen elérhetők. A Gizi nénik és Pista bácsik, akik mindent tudnak a templomról, fontos személyek. A turistának be kell jutnia az épületbe, hogy ne csak a templom előtt készítsen szelfit” – hangsúlyozta a főtitkár.

Példaként említette, hogy Zircen, amikor az apát mutatja be a templomot, sokkal többen gyűlnek össze, sőt többen megérintik a csuháját is, mivel a hagyomány szerint szerencsét hoz. Ezt „szerzetes-simogatónak” nevezték el, és ügyeltek arra, hogy a turisták kedvében járjanak. Kifejtette: az anyaországban négyezer látogatható érték található, a romoktól a bazilikákig. Vannak turisztikai fejlesztési régiók belépési pontokkal, zászlóshajókkal, például Debrecenben a nagytemplom, a Balaton mellett a tihanyi apátság. „Össze kell fogni: a térségbe érkező turistáknak tudniuk kell, mit láthatnak a környéken. Az egyházaknak együtt kell megmutatniuk a zászlóshajók mellett a kisebb gyöngyszemeket is” – érvelt az előadó.

Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar közösségeknek is van mit bemutatniuk: erősségük a felekezetileg és etnikailag sokszínű települések, ahol egy helyen többféle templomot láthat a turista. Itt már nincsenek hitviták, az ökumené számos formában jelen van. A templomok nem múzeumok, nem kulturális központok, hanem istentiszteleti helyek, és erre büszkének kell lennünk.

Elmondta, hogy az elmúlt években felmérték a gyülekezetek klenódiumait, textíliáit, harangjait, orgonáit, így tudják, milyen értékek mutathatók be.

Vannak olyan templomok is, amelyeket érdemes lenne megmutatni, de kívül esnek a fő turisztikai útvonalakon” – mondta.
A vallásturizmusról Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház esperese is szólt, rámutatva, hogy bár a műemlék templomaik benne vannak a turisztikai könyvekben és útvonalakon, eddig kevés figyelem jutott erre a területre. Kolozsváron uniós pályázatból felújították az evangélikus templomot, amelyet a rajta szereplő Pietati felirat után így is neveztek el. Honlapot készítettek, rajta virtuális sétával, ízelítőt adva a látnivalókból. „Mindez tanulási folyamat része, szeretnénk képezni az érintett kollégákat, hogy alaposabban foglalkozzanak a vallásturizmussal, a templomok és környékük népszerűsítésével. A kolozsvári példa csak a kezdet, hátha kedvet kapnak a kollégák is a csatlakozáshoz.”

Erdély turisztikai szempontból vonzó helyszín, az unitáriusok számára pedig olyan, mint Mekka a muszlimoknak, hiszen itt született meg az unitárius vallás, így zarándokhellyé vált – emelte ki Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Elmondta: az amerikai unitáriusoktól átvett vállalkozás révén most helyi szakemberekkel külföldi csoportokat hoznak Erdélybe. Feltérképezik a bemutatható épületeket, útvonalakat, a használaton kívüli lelkészlakásokat és egyházi ingatlanokat szálláshellyé alakítják. Székelyderzsen alkalmazott mutatja be a templomot és a várfalat, így a lelkészcsalád nem a bibliaóra és a temetés között kénytelen fogadni a turistákat.

Nagy lehetőség a vallásturizmus, amely eddig kiaknázatlan maradt. Összekapcsolja az embereket, a kultúrákat és felekezeteket, hídépítő szerepe van, és komoly gazdasági bevételt is termelhet, amiből szociális szolgálatokat tudunk finanszírozni” – mondta a püspök, hozzátéve: folyamatban van a Szent László-útvonal egyházi stratégiájának kidolgozása.

Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a Mini Erdély Park ügyvezetője kiemelte: a legendák és mesék révén is vonzhatók turisták a templomokba, kegyhelyekre. Azok a gyerekek, akik ismerik a Szent László-legendákat vagy látták a csíksomlyói kegytemplomról szóló rajzfilmet, kérik szüleiket, hogy vigyék el őket ezekre a helyszínekre. Azt tanácsolta, hogy az épületekről érdekes történeteket emeljenek ki, ne terheljék túl a látogatókat adatokkal.

A beszélgetésbe bekapcsolódott Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület elnöke is, aki rámutatott:

Máriazelltől Csíksomlyóig, vagy az út egyes szakaszain a zarándokok ruszinokkal, svábokkal, románokkal, magyarokkal találkoznak, így megtapasztalják a sokszínűséget.

• A legtöbb zarándok Máriazellből indul, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt érintve érkezik Csíksomlyóra. Fontos lenne rájuk is figyelni, szükség esetén beengedni az unitárius és református templomokba, kedves szóval, igével fogadni őket.
• „Kevés kell a zarándokoknak.
• Ők is hírét viszik Erdélynek, az itteni embereknek, közösségeknek” – mondta. Kiemelte: a látvány mellett a helyiek kisugárzása is nagy hatással van a vendégekre.

A beszélgetés összegzéseként megfogalmazódott: minden felekezetnek szüksége van saját tervre és elképzelésre a vallásturizmusban, ugyanakkor közös stratégia is kell, amelyben helyet kap a Mária-út és a Szent László-út is. A különböző felekezetek egymást segítve, együttműködve tudják templomaikat, értékeiket népszerűsíteni.