Közös erdélyi dialektus kell

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke nyitóbeszédében a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva arra figyelmeztetett, hogy jelenleg Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. „Meg kell tanulnunk a közös erdélyi dialektust, mert ez az egyedüli lehetőségünk a jövő építésére”–jelentette ki. Úgy vélte: olyan reprezentatív román–magyar párbeszédre lenne szükség, amelyben a magyar oldalon a teljes erdélyi magyar társadalom képviselői ott ülnek, és nem a román állam választja ki a magyar tárgyalópartnereket.

Gabriel Andreescu bukaresti politológus, egyetemi tanár elmondta: rosszul indult a centenárium előkészítése, hiszen 2017 elején a Román Akadémia 84 tagja nemzetféltő, magyarellenes felhívást tett közzé. A politológus szerint a szimbolikus jelentőségű román intézményeket, amilyen az akadémia is, még mindig a Ceauşescu-diktatúra idején kialakult nemzeti kommunista ideológia hatja át.

Dan Maşca, a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) alapítója úgy vélte: ha az erdélyiek nem veszik kezükbe a sorsuk irányítását, a régió mindig Bukarest és Budapest „manőverezési területe”lesz. „Ha nem tesszük lehetővé, hogy minden közösség magát irányítsa, a gyermekeink más országot fognak választani”–jelentette ki a vállalkozó. Hasonló szellemben szólalt fel Sabin Gherman televíziós újságíró, a korábbi Elegem van Romániából röpirat szerzője. Megbocsáthatatlan bűnnek tartotta, hogy az erdélyi románok, magyarok és németek nem hozzák létre azt a közös pártot, amely a tartomány autonómiájáért lép fel. „Ha nem tesszük le egy olyan párt alapjait, amelyben románok, magyarok és németek ott vagyunk együtt, és amely a három erdélyi hivatalos nyelvet felvállalja, soha nem fogunk győzni”–vélte Sabin Gherman.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az erdélyi magyarság éppen az autonómiaköveteléssel bizonyítja legjobban a román állam iránti lojalitását. Megjegyezte: a többkultúrájú régiók akkor teljesíthetnek jól, ha a kultúrák nem harcolnak egymás ellen. Ezért a románok és magyarok egymás iránti bizalmát kell erősíteni. Hozzátette: a tabumentes párbeszéd a bizalom újraépítését segítheti elő.

Hans Hedrich politológus, civil aktivista arra figyelmeztetett, hogy félre kell tenni az első világháború és Európa azt követő átrendeződésének etnocentrista szemléletét, hiszen a háború és az azt lezáró béke is a földrész gazdasági szempontok szerinti újraelosztásáról szólt.

Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómiatanács elnöke Románia és Magyarország egymásrautaltságára hozott fel példákat. Megjegyezte: földrajzi helyzete folytán Románia csak Magyarországon keresztül kapcsolódhat Nyugat-Európához, Magyarország viszont az erdélyi magyarok iránt viselt felelőssége miatt nem Nyugat-Európa felé, hanem a román határ felé építi az autópályákat, amelyek Románia kapcsolódását is szolgálják.

A rendezvény második felében a meghívott közéleti személyiségek a magyar nyelv üzleti életben való érvényesüléséről értekeztek. Dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kutatási eredményekkel alátámasztva beszélt a magyar nyelv üzleti életben betöltött szerepéről. Elmondása szerint az anyanyelv használatának biztosítása a közigazgatásban és az üzleti életben egyaránt fontos, majd hozzátette: „nyelvi jogainkért nem tudunk hátradőlve küzdeni. Ehhez civil fellépésre és jogaink melletti határozott kiállásra van szükség.”Előadásából kiderült: a magyarok többsége a munkahelyi környezetben és a gazdasági élet területein is ragaszkodik az anyanyelvhasználathoz.

Dr. Beretka Katinka szabadkai jogász és egyetemi tanár a szerbiai magyar nyelvhasználat törvényi hátterét, a jogsérelmeket és a szerb gazdasági életben tapasztalható nyelvhasználati lehetőségeket ismertette. Az előadó elmondta: Szerbiában nincsenek a nyelvi jogok betartatásáért születő civil kezdeményezések. „Az anyanyelvhasználat nagymértékben függ attól, milyen a munkáltató nemzetisége. Ugyanakkor a nyelvhasználati törvény büntető rendelkezése nem visszatartó erő: sok kizárólag szerb felirat látható országszerte, ezért bőven van még fejleszteni való”–hangzott el az előadásban.

Gelu Barna, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének elnöki tanácsadója a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségével aláírt partnerségi megegyezés tartalmát ismertette hangsúlyozva a gazdaságban jelenlévő többnyelvűség fontosságát. A közös együttműködés másik példájaként az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetével közösen nemrégiben megszervezett biciklis felvonulást is megemlítette: „Az észak-erdélyi autópálya folytatásáért tiltakozó biciklis felvonulást szerveztünk. Reméljük, hogy akciónkkal egyértelművé tettük: valós igény van az autópályára, amely megkönnyítené a határátkelést, fellendítené a turizmust, és jótékony hatásai lennének a belföldi áru- és személyforgalomra is”.

Pajzos Csaba, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Bihar megyei elnöke elmondta: „mérhető versenyhátrányt jelent a romániai magyar közösség számára az a helyzet, hogy amíg a magyaroknak meg kell tanulniuk románul, a románok anyanyel-

vükön kommunikálhatnak a mindennapokban.”Ellenpéldaként kiemelte: mind a mai napig megéri magyarul tudni az erdélyi kereskedelemben, hiszen ezzel is gördülékenyebb és többnyelvű kiszolgálást biztosíthatnak a vásárlóknak.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke elmondta: „ha egy vállalkozó azt látja, hogy a hivatalokban többnyelvűség van, hajlandóbb lesz saját tevékenysége során is hangsúlyt fektetni erre.”Csomortányi szerint a többnyelvűséget főként öt területen kell megerősíteni: az állami vállalatoknál, a közszolgálatoknál, a román posta intézményeiben, a helyi román vállalkozók csoportjában és a helyi magyar vállalkozók esetében. „A nyelvhasználati kérdés rajtunk múlik, nem várhatjuk, hogy ezt majd a többség vagy valaki más megoldja helyettünk”–jelentette ki a néppárt Bihar megyei elnöke.