Díjazták a magyar klasszikus és jazz zene kiválóságait

A közszolgálati média küldetésének tekinti a kiemelkedő zenei tevékenységek elismerését több műfajban is: a Petőfi Zenei Díjjal évről évre a könnyűzenei élet nagyságait, a két éve alapított Dankó Zenei Díjjal a népzene, a magyar nóta, a cigányzene, valamint az operett kiválóságait, a tavaly létrehozott Bartók Rádió Zenei Díjjal pedig a komolyzenei és a jazz szcéna legnagyobb alakjait tünteti ki.

A díjakat tizenegy kategóriában, nagyszabású gálaműsor keretében adták át május 14-én a Budapest Music Centerben.

A díjátadón az idén a Közmédia Év embere díjjal kitüntetett Kurtág György zeneszerzőt is köszöntötték, Gőz László szóban méltatta a 99 éves mestert, Perényi Miklós gordonkaművész pedig Kurtág-műveket játszott. Az est fellépői között volt továbbá a Fekete-Kovács Kornél által vezetett, tavalyi Bartók Rádió Zenei díjas Modern Art Orchestra, valamint Kokas Katalin és Osztrosits Éva hegedűművész, Bogányi Gergely zongoraművész, és a Rádiózenekar két szólamvezetője, Varga Fruzsina fuvola- és Bábel Klára hárfaművész.

„Nincs annál nagyobb öröm, mint hogy elismerhetjük a magyar zenei élet nagyságait, azokat a művészeket, akik gyakran szereplői a Bartók Rádió műsorainak is. Büszkék vagyunk rá, hogy minden kitüntetett muzsikussal nagyon jó a kapcsolatunk, és hogy azt a visszajelzést kaptuk tőlük, szeretik a Bartók Rádiót. Mi pedig e díjjal meghálálhatjuk a sok csodálatos előadást, amelyben a rádión keresztül is és a koncerttermekben részesítik a közönséget” – mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója.

Az év hangszeres művésze elismerést idén Kelemen Barnabás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Kelemen Kvartett alapítója, a Fesztiválakadémia Budapest társalapító művészeti vezetője vehette át.

Az év zenekara díjat a 2024-ben fennállása 70 éves jubileumát ünneplő Szent István Filharmonikusok nevében Záborszky Kálmán karmester, igazgató vette át.

A zenekart édesapja, Záborszky József zenepedagógus alapította 1954 szeptemberében, az akkori Szent István Gimnázium amatőr zenész diákjaiból. Az együttes mára egy jellegzetes arculattal bíró, egyedülálló nemzeti értéket képviselő, állami fenntartású hivatásos szimfonikus zenekarrá vált.

Az év zenei eseménye a Dohnányi Ernő Zenei Központ 2024. szeptember 30-i megnyitása, átadása lett, amely azóta a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek új otthona. A felújított zenei bázisban korszerű koncertstúdiók, s egyben énekkari és zenekari próbaterem található. A közönség és a muzsikusok körében egyre népszerűbb Jókai utcai központban nyilvános hangversenyeket is rendeznek, itt kapnak helyet az MRME ifjúsági és kamarakoncertjei és a Bartók Rádió stúdiókoncertjei is. Falai között számos rádiófelvétel is készül. A Rádiózenekar alapítójáról elnevezett központ rövid idő alatt fontos helyszínévé vált a hazai koncertéletnek, hamar bekerült a vérkeringésébe.

Az év karmestere díjat Madaras Gergely karmester kapta, aki jelenleg a Liège-i Királyi Filharmonikusok zeneigazgatója.

Vendégkarmesterként olyan külföldi együtteseket vezényelt, mint a Londoni Filharmonikusok, a zürichi Tonhalle, a tokiói NHK Szimfonikusok, a londoni Philharmonia Orchestra, a párizsi Radio France filharmonikus zenekara, a BBC valamennyi együttese, a milánói La Scala filharmonikus zenekara vagy a Bajor Állami Operaház zenekara. Magyarországon is rendszeresen fellép, koncertet adott többek közt a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Nemzeti Filharmonikusokkal, az Operával és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával. Szívügye a magyar zene népszerűsítése itthon és külföldön is egyaránt, legutóbb a skandináv BIS lemezkiadó gondozásában rögzítette Liszt Faust- és Dante-szimfóniáit, valamint lemezre vette Dohnányi összes zenekari művét, ami 2026-ban jelenik meg egy párizsi kiadó gondozásában.

Az év zenei együttese elismerést a 70 éves Magyar Rádió Gyermekkórusa kapta, az együttest Dinyés Soma vezető karnagy és a gyerekkórus néhány tagja képviselte az eseményen. A kórust 1954-ben Botka Valéria hozta létre férjével, Csányi Lászlóval. Idén tavasszal egy jubileumi hangversennyel ünnepelték alapítási évfordulójukat egy különleges estén, amelyen a Magyar Rádió Gyermekkórusának vendégeként a Francia Rádió Gyermekkórusa is színpadra állt.

Az év zeneszerzője elismerést Pejtsik Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, hangszerelő, énekes kapta többek között az Orfeum Mágusa című nagyoperett hangszereléséért.

Az év énekművésze Sümegi Eszter Kossuth-díjas operaénekesnő, érdemes és kiváló művész lett, az Operaház művésze, aki pályafutása alatt számos rangos fesztiválon és színházban lépett fel, énekelt a Bregenzi Fesztiválon, a Torontói Operában, a bécsi Staatsoperben vagy a Frankfurti Operában. Tavaly az Operaházban a Turandotban aratott hatalmas sikert.

Az év hangversenye a MÁV Szimfonikus Zenekarának 2024. május 24-i és május 25-i dupla jubileumi koncertje lett, amelyeket Kobajasi Kenicsiró vezényelt. A zenekar és a japán karmester szoros és gyümölcsöző művészi együttműködése öt évtizedre tekint vissza, hiszen 2024-ben volt 50 éve, hogy Kobajasi Kenicsiró megnyerte a Magyar Televízió I. nemzetközi karmesterversenyét, amelyben a MÁV-zenekart is vezényelte. A jubileumot az együttes tavaly két telt házas nagy sikerű koncerttel ünnepelte a Zeneakadémián és „ráadásként” az Erkel Színházban. A díjat Lendvai György, a MÁV-zenekar igazgatója vette át.

Az év életműdíjasa címet Medveczky Ádám, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház karmestere kapta. Medveczky Ádám 1974-ben elnyerte a Magyar Televízió I. nemzetközi karmesterversenyének 2. díját, ami országszerte ismertté tette a nevét. Még ebben az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, illetve az Operaház karmestere lett, elsőként a Così fan tuttét vezényelve. Az életműdíjas pályafutása során a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarát (későbbi MATÁV Szimfonikusok), valamint a Győri Filharmonikusokat is vezette zeneigazgatóként, illetve első karmesterként. Az összes rangos magyar szimfonikus zenekar élén gyakran megfordult, és ma is sokat dirigál.

A Babos jazz előadói díjban Kőszegi Imre, Liszt Ferenc-díjas ütőhangszeres művész, zeneszerző, zenetanár részesült,

aki korábban a Magyar Jazz Szövetség elnöke is volt. A magyar jazz nagy generációjának egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője. A díjazott a Zeneakadémia Jazz Tanszékének ütőtanári posztját is betöltötte.

A Vukán György jazz alkotói díjat Dresch Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, szaxofonművész, érdemes és kiváló művész kapta. A díjazott a mai magyar jazzélet kiemelkedő alakja, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.