Amit egy tollvonással elvettek…

Sütő Éva 2018. október 19., 13:10 utolsó módosítás: 2018. október 19., 13:14

Évtizedek óta folynak a történelmi egyházak és a magyar arisztokrácia ingatlanperei. Olyan ingatlanok is vannak már, amelyek jogtulajdonának helyt adtak, majd újra államosítottak. A napokban a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újra szegényebb lett egy ingatlannal. A Szacsvay Imre Általános Iskola épületegyüttese végérvényesen a román állam tulajdonában maradt.

A Szacsvay-iskola sem a miénk. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye újra szegényebb lett egy ingatlannal Fotó: Sütő Éva

Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer ingatlant igényeltek vissza a román államtól, ezek mintegy felét kapták vissza a kommunizmus bukása óta eltelt évtizedek alatt.
Egy 2016-ban, Bukarestben megtartott egyházi konferencián, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának sürgetését célozta, a tanácskozást kezdeményező Kató Béla erdélyi református püspök rámutatott: Románia nem jószántából, hanem a NATO- és európai uniós csatlakozása érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de most adminisztratív eszközökkel, ezen belül a köztisztviselők megfélemlítésével hátráltatja a visszaszolgáltatást.
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a konferencián kifejtette: a visszaszolgáltatásokat az állam gyakran azzal hátráltatja, hogy nem ismeri el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bizonyos ingatlanok különböző egyházi szervezetek vagy alapítványok nevén szerepeltek, amelyek megszűntek.
Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök szerint az egyházi vagyon soha nem volt öncélú, az mindig közösségi célokat szolgált, és az egyház csak úgy tudja vallási, nemzeti, társadalmi szerepét teljesíteni, ha nem mond le a ráhagyott örökségéről.

Restitutio in integrum

A nagyváradi Szacsvay-iskola épületének visszaszolgáltatási perében hozott ítéletről Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke ekképpen nyilatkozik: „mindig is a restitutio in integrum elvét vallottam, politikusként pedig a kommunista rendszerben elkobzott ingatlanok teljes visszaszolgáltatásának ügyét képviseltem. Most azzal kellett szembesülnöm, hogy a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletében elutasította a várad-olaszi római katolikus plébánia visszaszolgáltatási indítványát. Így a Szacsvay-iskola épülete jogerősen is a román állam tulajdonában marad, és az önkormányzat kezelésébe kerül.”
Ezzel ismét nagy veszteség érte a római katolikus egyházat és a váradi magyar közösséget, hiszen alig másfél éve, hogy a legfelsőbb bíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezésének alapján megsemmisítette a nagyváradi Pénzügyi Palota épületének visszaszolgáltatását.
A jelenséget átgondolva látható: a visszaszolgáltatás,

főleg a magyar érdekeltségű restitúció folyamata 2015-ben nemcsak megtorpant, de vissza is lépett.

Attól kezdve, hogy a DNA vizsgálatot indított a felekezetek számára visszaszolgáltatott ingatlanok ügyében,sorra érkeztek a kedvezőtlen ítéletekről szóló hírek. Az erdélyi reformátusok tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása nyitotta a sort, következett a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség világhíres Batthyaneum könyvtára és a kolozsvári Marianum (a római katolikus egyház által alapított leánynevelő intézet volt) visszaszolgáltatásának elutasítása.
Az alkotmányos demokrácia körülményei között a hatalmi ágak egymástól függetlenül gyakorolják megbízásukat, így az igazságszolgáltatás is független hatalmi tényezőként tölti be szerepét. Bár az utóbbi időben nyilvánosságra került titkosszolgálati befolyást bizonyító együttműködési megállapodások láttán, kétségeim vannak a romániai igazságszolgáltatás semlegességét illetően, de döntéseinek végrehajtására a törvény mindenkit kötelez.
Az igazságtalannak vélt visszaszolgáltatási ítéletek ellen nem tehetünk semmit, a törvényhozásban azonban hozhatók olyan jogszabályok, amelyek a tárgyalótermekben megelőzhetik, kizárhatják a restitúció ellehetetlenítését. A parlamentben erre annak a törvényhozási hatalmi ágnak van lehetősége, amelynek a magyar közösség megválasztott képviselői is tagjai. Hangosabban kellene hallatniuk szavukat az igazságosabb törvények megalkotásáért, a méltányosabb végrehajtási jogszabályok érdekében, egy valóban független és elfogulatlan igazságszolgáltatásért” – mondja Zatykó, aki Ilie Bolojan nagyváradi polgármester tanácsadója is egyben.

Románia nem jogállam!

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete közleményeiben szintén a román jogállamiságot vonja kétségbe. Mint nyilatkozta, a jogállamiság egyik pillére a tulajdonjog és a magántulajdon tiszteletben tartása. Az épületben egykor működő Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékházat Winkler József püspök kezdeményezésére és 10 ezer koronányi támogatásával 1886-ban hozták létre, és azt a vincés nővérek működtették. Tehát vitathatatlanul egyházi tulajdonról beszélhetünk. Az már csak a szokásos romániai jogi zavarkeltés része, hogy a 2015-ben indult perben a bíró nem ismerte el a jogutódlás tényét, éppen amiről a 2016-os bukaresti konferencián Jakubinyi György érsek beszélt. Az újabb magyar közösségi tulajdonvesztés része a Románia uniós taggá válásával megfeneklett egykori, egyházi- és magánvagyonok visszaszolgáltatása körül általánossá lett, bírósági visszaélés-sorozatnak.

Újabban már nemcsak az épp zajló pereket veszítjük el, de a burkolt visszaállamosítás jegyében a már visszaszolgáltatott vagyonok sincsenek biztonságban.

Elég, ha csak a legutóbbi esetre gondolunk, amikor idén nyáron Maros megyében a Bánffy családtól másodjára is elvettek több mint 10 ezer hektár erdőt.
Nagyvárad esetében sem beszélhetünk egyedi esetről: nemrég a magyar vezetésű Bihar Megyei Tanács vette el – peres úton – a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségtől a már korábban visszaítélt Pénzügyi Palota impozáns Főutcai épületét, amely a belváros szégyenfoltjaként ebek harmincadjára jutva, romos állapotban várja a szebb jövőt. Ugyanakkor Bihar megye vezetése a Nagyváradi Filharmónia értékes belvárosi épülete kapcsán is pert folytat az egyház ellen. De említhetnénk még az egykori ferences kolostorból lett katonai kórházat, amelynek történetéről feljegyezték, hogy Nagyvárad török fennhatósága alól való felszabadítása után Benkovich püspök újból ferenceseket telepített a városba. 1726-ban Csáky Imre püspök várad-olaszi szélén a ferenceseknek adományozott egy telket kolostor és templom építésére. A kolostorépülethez simuló barokk templom 1732–1748 között épült, amelyet 1903-ban lebontottak, helyét pedig az 1903–1905 között épített új templom vette át. Az említett ferences kolostor épülete ma is katonai kórházként szolgál.

Öröm az ürömben

Romániáról tehát ismét bebizonyosodott, hogy nem jogállam. Továbbá az is tény, hogy

az Európai Unió tétlen cinkossággal von vállat afelett, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Romániával szemben indítja a legtöbb peres eljárást, és éppen a jelenlegihez hasonló visszaszolgáltatási visszaélések kapcsán.

A magyarság jogfosztásának kérdésében ez esetben sem mérnek egyforma mércével. Az eset egyetlen pozitívuma, hogy az elveszített ingatlanban magyar nyelvű általános iskola működik. Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadónak a közbenjárására, valamint a szülői nyomásgyakorlás eredményeként a város önkormányzata felújíttatja az épület életveszélyessé vált homlokzatát és az iskola udvarának szilárdburkolatát is elkészítteti.
„E centenáriuminak nevezett év zűrzavaros viszonyai és az egyre inkább ellenséges román állami környezet dacára is sikerült tennünk egy újabb lépést annak érdekében, hogy a nyilvánvalóan magyarellenes bírósági jogtiprások ellenére eredményeket mutassunk fel. A történések tükrében mit tehetünk a Szacsvayért? Olcsó logika mentén bűnbakot keresve, útszéli stílusban egymásra mutogatni közösségünkön belül nem célravezető. Inkább tegyük meg, amit lehet, mentsük meg építészeti örökségünket. Próbáljunk olyan környezetet teremteni bennük, ami a magyar közösség tagjait is szolgálja, ahol jól érzik magukat. A megyei tanács mielőbb újítsa fel a kezelésében lévő Pénzügyi Palotát, a nagyváradi önkormányzat pedig sürgősen tegye rendbe a Szacsvay-iskola épületét” – mondja Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó.

A premontrei rend is ebben a cipőben jár

A Restitutio in integrum elnevezésű tüntetéssorozatot 2012-ben az EMNT a premontrei rend elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásáért, jelképes módon pedig minden elkobzott egyházi és magántulajdonért szervezte.

A demonstráció többek között a Nagyvárad belvárosában található gimnáziumépület miatt évek óta pereskedő a premontrei szerzetesrend melletti kiállás jegyében zajlott.

A tanítói rend iskolaépületét és rendházát először 1937-ben sajátította ki a román állam. A fehér kanonokoknak is nevezett szerzetesek 1130-ban Franciaországból érkeztek Nagyváradra, ahol évszázadokon keresztül fiúiskolát és jogakadémiát működtettek. A per tárgyát képező épületet ma a Mihai Eminescu Főgimnázium használja. Az ingatlanért folyó per kimenetelét annyira biztosra veszi a nagyváradi önkormányzat, hogy már kész tervei vannak a felújítását illetően. Ugyanis „itt nem az igazságszolgáltatás számít, hanem a politikai akarat” – mondta a közelmúltban a tanítórend vagyonáért pereskedő Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki prépost-prelátus.

Méltó emlék egy mártír jegyzőnek
Az egykori Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékház épületében jelenleg a Szacsvay Imre Általános Iskola működik. Elnevezését 2011-ben vette fel, ami méltó emléket állít a mártírjegyzőnek.
Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője, Nagyváradon tanult. 1848. június 24-én megválasztották Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselőjének. 1849. október 23-án végezték ki. Bronzszobra Margó Ede (1872–1946) alkotása, amelyet 1907. március 15-én avattak fel Nagyváradon. A Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékház Sztarill Ferec építész tervei alapján készült. Az udvarban levő neogótikus kápolnát egy évben egyszer nyitják meg. Mivel a Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek Menedékház, mint intézmény ma már nem létezik, a püspökség valójában csak a kápolna fölött diszponált eddig is, ezért szerepel az egyházmegye sematizmusában, mint a várad-olaszi plébánia fíliája. A nagyváradi római katolikus egyházmegye az egész épületegyüttesre igényt tartott (a kétszintes házra, az udvarra, a telekre, amin viszont már a múlt rendszerben épült ingatlanok is vannak). A bírósági döntés értelmében tehát továbbra is csak az udvaron álló kápolnával rendelkezhetnek, bár használni nem tudják, mert körbe van építve azzal, amelyet az államosításkor, majd idén október 4-én ismét egy tollvonással elveszítettek… A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye még nem bocsátott ki hivatalos közleményt az ügyben.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat