Manapság egy magát jobboldali liberálisként meghatározó román abban különbözik honfitársaitól, hogy az első adandó alkalommal hangosan gyalázza a PSD-t, valamint annak szavazóit és mindenképpen fontosnak tartja megemlíteni Orbán Viktor magyar miniszterelnök „illiberális, nacionalista diktatúráját”. Hogy az erdélyi magyarok iránt leginkább nyitott réteg számára az érthető PSD-ellenesség miért párosul a szomszédos ország miniszterelnökének ilyen mértékű gyűlöletével? A választ könnyen megkapjuk, ha néhány napig a bukaresti média fogyasztójává válunk. Olyan aránytalanul sok hír, elemzés, véleménycikk jelenik meg Magyarországról, illetve a magyar kormányfőről, hogy egy hozzánk lepottyantott, románul értő földönkívüli azt hinné, Budapest a világ legfontosabb nagyhatalmának a fővárosa, a rettenetes erőket megmozgató Orbán Viktor pedig a földkerekség tönkretételén dolgozik.
Egy magára valamit adó román portál nem teheti meg, hogy ne közöljön legalább egy Orbánnal riogató írást naponta. De az igazán jók huszonnégy óra leforgása alatt több cikkecskét is rittyentenek az „illiberális” Magyarországról. Jobb híján lefordítják egy magyarországi balliberális újságíró termékét, aki jó helyzetismerettel és természetesen elfogulatlanul rántja le a leplet a fideszes szörnyűségekről.
A médianaszád élén a G4 Media szeli a virtuális habokat közvetlenül az Adevărul előtt. A két hírportál Magyarországot érintő beszámolói alapján gyorsan kiderül: Orbán diktatúrát épített ki, rasszista, nacionalista ámokfutást rendez, kerítés mögé zárta az országot, az Európai Unió szétverésén dolgozik Vlagyimir Putyinnal vállvetve. S ugyancsak az orosz diktátor segítségével igyekszik destabilizálni, majd felszelni Romániát, amihez az erdélyi magyarokat használja eszközként különböző támogatások révén. A Srí Lankából érkezett pékek ditrói fogadtatása miatt értelemszerűen egyedül a magyar miniszterelnök a felelős.
A bukaresti sajtó olykor szakértőket szólít meg. Vannak ismert biztonságpolitikai elemzők, akik akkor is Orbán Viktor Magyarországához jutnak el három percen belül, ha a terjedő koronavírusról kérdezik őket. Ilyen Dan Dungaciu szociológus, geopolitikai szakértő, aki egy minapi interjújában frappánsan állapította meg: Magyarország vállalkozásokból, egyesületekből és szeparatista, irredenta, revizionista kulturális diskurzusokból álló álnok hálót sző Erdély köré. Mellesleg Dungaciut esélyesként emlegették a liberális kormány külügyminiszteri posztjára. Nehéz megállapítani, hogy a Klaus Johannishoz és a PNL-hez közel álló médiatulajdonosok, titkosszolgálatok „érdeme-e” a gerjesztett Orbán-fóbia, vagy e politikai kör részéről elvárás a Magyarország elleni hangulat megteremtése.
A magyar kormány ilyen mértékű démonizálása ugyanakkor messze túlmutat újságírói, szerkesztői, elemzői véleményeken, szimpátiákon, zsigeri magyarellenességen. A folyamatosan és töményen adagolt Orbán-ellenesség célja nem lehet más, mint a magyar–szerb és magyar–szlovák kormányközi kapcsolathoz hasonló bizalmi, de legalábbis pragmatikus alapokon álló szomszédsági viszony megakadályozása. Berlin, Párizs és a brüsszeli intézményvezetők nagy megelégedésére.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.