HIRDETÉS
Manapság egy magát jobboldali liberálisként meghatározó román abban különbözik honfitársaitól, hogy az első adandó alkalommal hangosan gyalázza a PSD-t, valamint annak szavazóit és mindenképpen fontosnak tartja megemlíteni Orbán Viktor magyar miniszterelnök „illiberális, nacionalista diktatúráját”. Hogy az erdélyi magyarok iránt leginkább nyitott réteg számára az érthető PSD-ellenesség miért párosul a szomszédos ország miniszterelnökének ilyen mértékű gyűlöletével? A választ könnyen megkapjuk, ha néhány napig a bukaresti média fogyasztójává válunk. Olyan aránytalanul sok hír, elemzés, véleménycikk jelenik meg Magyarországról, illetve a magyar kormányfőről, hogy egy hozzánk lepottyantott, románul értő földönkívüli azt hinné, Budapest a világ legfontosabb nagyhatalmának a fővárosa, a rettenetes erőket megmozgató Orbán Viktor pedig a földkerekség tönkretételén dolgozik.
Egy magára valamit adó román portál nem teheti meg, hogy ne közöljön legalább egy Orbánnal riogató írást naponta. De az igazán jók huszonnégy óra leforgása alatt több cikkecskét is rittyentenek az „illiberális” Magyarországról. Jobb híján lefordítják egy magyarországi balliberális újságíró termékét, aki jó helyzetismerettel és természetesen elfogulatlanul rántja le a leplet a fideszes szörnyűségekről.
A médianaszád élén a G4 Media szeli a virtuális habokat közvetlenül az Adevărul előtt. A két hírportál Magyarországot érintő beszámolói alapján gyorsan kiderül: Orbán diktatúrát épített ki, rasszista, nacionalista ámokfutást rendez, kerítés mögé zárta az országot, az Európai Unió szétverésén dolgozik Vlagyimir Putyinnal vállvetve. S ugyancsak az orosz diktátor segítségével igyekszik destabilizálni, majd felszelni Romániát, amihez az erdélyi magyarokat használja eszközként különböző támogatások révén. A Srí Lankából érkezett pékek ditrói fogadtatása miatt értelemszerűen egyedül a magyar miniszterelnök a felelős.
A bukaresti sajtó olykor szakértőket szólít meg. Vannak ismert biztonságpolitikai elemzők, akik akkor is Orbán Viktor Magyarországához jutnak el három percen belül, ha a terjedő koronavírusról kérdezik őket. Ilyen Dan Dungaciu szociológus, geopolitikai szakértő, aki egy minapi interjújában frappánsan állapította meg: Magyarország vállalkozásokból, egyesületekből és szeparatista, irredenta, revizionista kulturális diskurzusokból álló álnok hálót sző Erdély köré. Mellesleg Dungaciut esélyesként emlegették a liberális kormány külügyminiszteri posztjára. Nehéz megállapítani, hogy a Klaus Johannishoz és a PNL-hez közel álló médiatulajdonosok, titkosszolgálatok „érdeme-e” a gerjesztett Orbán-fóbia, vagy e politikai kör részéről elvárás a Magyarország elleni hangulat megteremtése.
A magyar kormány ilyen mértékű démonizálása ugyanakkor messze túlmutat újságírói, szerkesztői, elemzői véleményeken, szimpátiákon, zsigeri magyarellenességen. A folyamatosan és töményen adagolt Orbán-ellenesség célja nem lehet más, mint a magyar–szerb és magyar–szlovák kormányközi kapcsolathoz hasonló bizalmi, de legalábbis pragmatikus alapokon álló szomszédsági viszony megakadályozása. Berlin, Párizs és a brüsszeli intézményvezetők nagy megelégedésére.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
