Manapság egy magát jobboldali liberálisként meghatározó román abban különbözik honfitársaitól, hogy az első adandó alkalommal hangosan gyalázza a PSD-t, valamint annak szavazóit és mindenképpen fontosnak tartja megemlíteni Orbán Viktor magyar miniszterelnök „illiberális, nacionalista diktatúráját”. Hogy az erdélyi magyarok iránt leginkább nyitott réteg számára az érthető PSD-ellenesség miért párosul a szomszédos ország miniszterelnökének ilyen mértékű gyűlöletével? A választ könnyen megkapjuk, ha néhány napig a bukaresti média fogyasztójává válunk. Olyan aránytalanul sok hír, elemzés, véleménycikk jelenik meg Magyarországról, illetve a magyar kormányfőről, hogy egy hozzánk lepottyantott, románul értő földönkívüli azt hinné, Budapest a világ legfontosabb nagyhatalmának a fővárosa, a rettenetes erőket megmozgató Orbán Viktor pedig a földkerekség tönkretételén dolgozik.
Egy magára valamit adó román portál nem teheti meg, hogy ne közöljön legalább egy Orbánnal riogató írást naponta. De az igazán jók huszonnégy óra leforgása alatt több cikkecskét is rittyentenek az „illiberális” Magyarországról. Jobb híján lefordítják egy magyarországi balliberális újságíró termékét, aki jó helyzetismerettel és természetesen elfogulatlanul rántja le a leplet a fideszes szörnyűségekről.
A médianaszád élén a G4 Media szeli a virtuális habokat közvetlenül az Adevărul előtt. A két hírportál Magyarországot érintő beszámolói alapján gyorsan kiderül: Orbán diktatúrát épített ki, rasszista, nacionalista ámokfutást rendez, kerítés mögé zárta az országot, az Európai Unió szétverésén dolgozik Vlagyimir Putyinnal vállvetve. S ugyancsak az orosz diktátor segítségével igyekszik destabilizálni, majd felszelni Romániát, amihez az erdélyi magyarokat használja eszközként különböző támogatások révén. A Srí Lankából érkezett pékek ditrói fogadtatása miatt értelemszerűen egyedül a magyar miniszterelnök a felelős.
A bukaresti sajtó olykor szakértőket szólít meg. Vannak ismert biztonságpolitikai elemzők, akik akkor is Orbán Viktor Magyarországához jutnak el három percen belül, ha a terjedő koronavírusról kérdezik őket. Ilyen Dan Dungaciu szociológus, geopolitikai szakértő, aki egy minapi interjújában frappánsan állapította meg: Magyarország vállalkozásokból, egyesületekből és szeparatista, irredenta, revizionista kulturális diskurzusokból álló álnok hálót sző Erdély köré. Mellesleg Dungaciut esélyesként emlegették a liberális kormány külügyminiszteri posztjára. Nehéz megállapítani, hogy a Klaus Johannishoz és a PNL-hez közel álló médiatulajdonosok, titkosszolgálatok „érdeme-e” a gerjesztett Orbán-fóbia, vagy e politikai kör részéről elvárás a Magyarország elleni hangulat megteremtése.
A magyar kormány ilyen mértékű démonizálása ugyanakkor messze túlmutat újságírói, szerkesztői, elemzői véleményeken, szimpátiákon, zsigeri magyarellenességen. A folyamatosan és töményen adagolt Orbán-ellenesség célja nem lehet más, mint a magyar–szerb és magyar–szlovák kormányközi kapcsolathoz hasonló bizalmi, de legalábbis pragmatikus alapokon álló szomszédsági viszony megakadályozása. Berlin, Párizs és a brüsszeli intézményvezetők nagy megelégedésére.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.