Pataky István

2019. május 02., 21:43

Ukrajnán csak a nyomásgyakorlás segíthet

Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. Négy nappal később, szeptember 5-én Kijevben elfogadták a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó oktatási törvényt, amelynek értelmében az iskola ötödik osztályától kezdve elveszik az anyanyelvű tanulás jogát.

Egy héttel ezelőtt a kijevi parlament elfogadta az új nyelvtörvényt, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. A törvény hatálya kiterjed többek között a tanárokra, s az államilag támogatott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra is. A jogszabály előírja: a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Jogi kiskaput jelenthet a magyarul közlő médiának, hogy a kötelező fordítás nem vonatkozik azokra a sajtótermékekre, amelyek az EU valamelyik hivatalos nyelvén jelenik meg.

Igen, jól érzékelik, a jogszabály túlszárnyalja a Ceauşescu-diktatúra legsötétebb éveit. Ez akkor is tény, ha a törvény az Oroszország által megtámadott keleti országrésznek szól, ahol Ukrajna nemcsak nyelvi, de politikai, gazdasági szempontból sem ura már a helyzetnek. Miben bízhatnak Kárpátalján? Egyrészt abban, hogy a jogszabályt nem fogják végrehajtani. Ukrán elemzők szerint a diszkriminatív, az európai normáknak, de az ukrán alkotmánynak is ellentmondó törvény ugyanis a végletekig megosztja az országot. Másrészt Volodimir Zelenszkij újonnan megválasztott államfőben, aki tett néhány óvatosan bíráló megjegyzést a nyelvtörvényre. A kisebbségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő korábbi jogszabályról viszont már szó sincs.

Ebben a kárpátaljai magyarok számára reménytelennek tűnő helyzetben Magyarország egy rendkívül kemény diplomáciai lépést választott: addig nem támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, megvétózza a NATO–Ukrajna csúcstalálkozókat, miniszteri találkozókat, amíg a meglévő, de elvett kisebbségi jogokat Kijev nem adja vissza. Azokat, akik ezt valamiféle példátlanul radikális reagálásnak találják, érdemes emlékeztetni két térségbeli viszályra.

Szlovénia és Horvátország 2009 novemberében Stockholmban írta alá annak a határvitának a megoldását célzó megállapodást, amely majdnem egy évig megakasztotta az akkor még az Európai Unión kívüli Zágráb csatlakozási tárgyalásait Brüsszellel. Az EU-tagállam Szlovénia 2008 decemberében megvétózta a horvát EU-csatlakozási tárgyalások több fejezetének lezárását a határvita miatt. Ljubljana csak azután oldotta fel a vétót, hogy a két kormányfő megállapodott: nemzetközi döntőbíróságra bízzák a kérdés megoldását.

Ennél is ismertebb a görög–macedón konfliktus. Görögország és Macedónia külügyminisztere tavaly júniusban írta alá a megállapodást a névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaságot Észak-Macedóniára nevezik át. A két állam között azóta folyt a névvita, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Az EU-tag Athén a névváltoztatásig akadályozta a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a sértett nacionalizmus hatása alá került Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül. Van egy olyan érzésem, hogy végül ez fogja megoldani a jogfosztó törvények ügyét.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Makkay József 2019. július 18., csütörtök

Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?

Sütő Éva 2019. július 14., vasárnap

Gúzsba kötött közélet

A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?

Rostás Szabolcs 2019. július 12., péntek

Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.

Pataky István 2019. július 09., kedd

Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.

Nánó Csaba 2019. július 04., csütörtök

Lélegeztetőgépen a kultúra

A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában. 

Sütő Éva 2019. július 01., hétfő

A szokás hatalma Nagyváradon

Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot. 

Makkay József 2019. június 27., csütörtök

Büntetlen magyarellenesség?

Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.

2019. június 22., szombat

Nemzetmentő stratégiára van szükség Erdélyben

Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai. 

Makkay József 2019. június 21., péntek

Gazdálkodás, mint életforma

Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.

Ábrám Zoltán 2019. június 17., hétfő

A pápalátogatás és annak üzenetei

Miközben nincs helye sem fölényes kisajátításnak, sem a keresztyén értékek szellemében a „migránstámogatónak” titulált pápa bírálatának, több százezer román állampolgár nyert lelki feltöltődést Ferenc pápa történelmi látogatása idején és azt követően. 

Vélemény
Makkay József: Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...

Rostás Szabolcs: Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...

Pataky István: Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés ...