HIRDETÉS
A karácsonyhoz és húsvéthoz több szokás, néphagyomány kapcsolódik, a pünkösdihez köthetők azonban idővel a legtöbb helyen kikoptak az emlékezetből és a gyakorlatból egyaránt. Sokan ezért – főleg, hogy az ünnep többnyire már a melegebb időszakra esik – inkább egy-két szabadnapnak tekintik az ünnepet, amikor a családdal jól lehet egyet kirándulni. Az egyház számára pünkösd azonban nemcsak az egyház születésnapját jelenti, hanem a Szentlélek általi megújulást is.
A pünkösd eseménye az Apostolok cselekedeteinek 2. fejezetében olvasható. E szerint
a tanítványok együtt voltak Jeruzsálemben, amikor hirtelen „zúgás támadt az égből, mintha erős szél fújna”, és „tűznyelvek jelentek meg”, amelyek szétoszlottak, és mindegyikükre ráültek.
Beteltek Szentlélekkel, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, ahogyan a Lélek adta nekik. Ez a pillanat nem csupán látványos csoda volt, hanem a Krisztusban való új élet nyilvánvaló jele: elkezdődött az evangélium hirdetése a világ irányába.
Az egyház tanítása szerint ugyanakkor a Szentlélek nem csupán az első pünkösdkor jelent meg, hanem ma is munkálkodik az igehirdetés, a hit ébresztése és a közösség formálása által. A Szentlélek teszi élővé Isten igéjét, ő vezet el minket a teljes igazságra (János 16,13), és ő az, aki Krisztus testének, az egyháznak tagjaivá formál minket. Pünkösd tehát nem egy múltbéli esemény nosztalgikus ünnepe, hanem a Szentlélek jelenvaló, éltető és megújító erejének ünneplése. A gyülekezet életében ez megjelenik az igehirdetés középpontba állításában, a keresztség és úrvacsora sákramentumainak közösségi megélésében, valamint a Szentlélek vezetésére való figyelésben.
A református gyülekezetek pünkösdkor – mint minden sátoros ünnep alkalmával – úrvacsorai közösségben is részesülnek, kifejezve azt, hogy a Lélek által Krisztus közösségébe fogadtattunk.
Az igehallgatás mellett a pünkösdi istentiszteleten hangsúlyos szerepet kellene kapnia a Szentlélekhez való imádkozásnak és a közösség megélésének is.
Ma, amikor sokan keresik az élet értelmét, irányát és biztonságát, különösen fontos, hogy pünkösd üzenetét komolyan vegyük: nem vagyunk magunkra hagyva. A Lélek jelen van – vigasztal, bátorít, tanít és küld. Az egyház ezért pünkösd ünnepén arra hív, hogy figyeljünk a Szentlélek hangjára, és engedjük, hogy Isten Lelke formáljon bennünket személyesen és közösségként egyaránt.
A szerző református lelkipásztor
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát ...
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
