Endoplazmatikus retikulum, plaszmodeszma, hipolitikus enzimek, eukarióta sejt szelektíven permeábilis hártyája…Még mielőtt a kedves olvasó megunná a felsorolást, igyekszem jelezni: csupán az egyik gyermekem házi feladatát próbáltam kikérdezni biológiából. Amikor a mitokondriumokhoz és a crossing-overhez érkeztünk, nekem is ismerősnek tűntek a kifejezések, és halkan jeleztem, bizony ezeket egykor én is tanultam. Gondoltam, ezzel mintegy kicsit biztatom a gyermeket, hogy lám, édesapádnak is meg kellett birkóznia e kifejezésekkel. Csakhogy a válasz nem maradt el, és nem is olyan lett, mint amilyenre számítottam: „és mit értél azzal, hogy mindezt megtanultad?”
Ez volt az a kérdés, amire nem tudtam azonnal és meggyőzően válaszolni. Azt persze elmondtam, hogy iskolás korban azért kell minden tantárgyból tanulni, mert az iskolában az általános műveltséget alapozzuk meg, ráadásul nem mindenki tudja, hogy ki minek veszi később hasznát. Például akkor, amikor eldönti, milyen szakmát, pályát választ.
Nyilván azzal én is
tisztában vagyok, hogy a különböző típusú sejtek mikroszkopikus pontossággal körülírt tulajdonságai, szaporodása nem az általános műveltséghez tartozik
(legfeljebb egy biológus sejtkutatónak). Mint ahogy sok minden más is, amit a mai romániai tanügyi rendszer megkíván a tanulóktól. Ugyanis a gyermekek fizikából, kémiából és matematikából is olyan magas szintű anyagot tanulnak, amelyet máshol az egyetemen kérnek a diákoktól.
Ugyanakkor
azt is látom, hogy a sokak által istenített nyugati modell sem a csúcs. Ott a másik végletbe esnek:
sok országban, mint például Hollandiában, még történelmet sem tanulnak. Nem ismerik múltjukat, a vallásokat, a hagyományokat, „szégyellik gyarmatosító elődeiket”. Az emberek nagy részének halvány fogalma sincs, hogy a világ többi pontján kik, hogyan és milyen kultúrában és felfogással élnek. Nem csoda, hogy a bevándorlókat tapssal és banánnal fogadták néhány évvel ezelőtt. Ott a cél az, hogy minél butább (ergo befolyásolhatóbb) egyéneket faragjanak, akik a multik által ellenőrzött sajtó hatására szavazógépként működnek majd.
De térjünk vissza hazai tájakra. A gyerekek meg vannak terhelve: egyrészt – az évtizedekkel ezelőtti tantervek alapján – óriási mennyiségű tananyagot kell elsajátítaniuk. Abban a világban, ahol az internet segítségével szinte bármit azonnal meg tudnak nézni. (Ezért inkább a gondolkodásra, a logikára, a kísérletekre kellene összpontosítani.) Másrészt fél napokat – nem egy esetben hét-nyolc órát – kell az iskolában tölteniük.
Ennek az áldatlan állapotnak szerettek volna véget vetni azzal a nemrég elfogadott törvénnyel, amelynek értelmében a következő tanévtől elemi osztályokban átlagosan 20 órára, gimnáziumban 25 órára, középiskolában pedig 30 órára csökken majd a heti óraszám. Ez átlagban napi négy, öt, valamint hat órát jelent. (A kisebbségi oktatásban részt vevő diákok esetében ehhez még hozzáadódnak az anyanyelvi órák.)
Az elképzelés és a törvény nem rossz. Csakhogy mint mindig, a gyakorlatba ültetéssel máris problémák adódtak.
Eredetileg a tantárgyak csökkentésével szerették volna elérni azt, hogy a gyerekek kevesebb ideig legyenek az iskolában. Ez részben hatékony is lenne, csakhogy ebben az esetben (mint ahogy a különböző tantárgyak óraszámának csökkentésével is) rengeteg tanárt kellene állásából elbocsátani. A megoldás az lenne, ha nemcsak az óraszámot, hanem a magas szintű tananyagot is csökkentenék. Ehhez azonban előzetesen fel kell mérni a helyzetet: egyeztetni kell a szakmával és a szakszervezetekkel.
Bárhogy is nézzük, nehéz lesz átállni egyik tanévről a másikra. Főleg nálunk, ahol sokszor a törvény megszületik ugyan, de annak gyakorlatba ültetéséről semmit sem tudnak. Remélhetőleg jövőre, ha valóban érvénybe lép a törvény, nem a gyermekek sínylik meg, hiszen elvégre értük, róluk, s hosszú távon pedig a jövő életképes társadalmáról szól(na) minden.
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével?
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű nyugati országok körében, hogy az emberi jogok melletti fenenagy elkötelezettségük kinyilvánításaként sorozatosan jelentik be a palesztin állam elismerését.
A Legato Alapítvány és az Erdélyi Magyar Kultúráért magyarországi civil szervezet a Protestáns életutak a diktatúrában című kutatói projektje keretében 2025. szeptember 13-án Nagyváradon tartott konferenciát Tőkés Lászlóról.
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában hallgatták előadásait. Vagy azok a fiatalok, akik világszerte követték bejegyzéseit.
A pedagógusok elégedetlensége kapcsán sok a pró és kontra vélemény. Aki nem lát bele az oktatás folyamatába, nem érti, miért panaszkodnak annyit a tanárok. Érdemes azonban megnézni az érem másik oldalát is.
Egy olyan konfliktus őrli a román állam intézményeit, amely nem látható a tévében vagy az interneten. Polgárháborúban vagyunk, és ezt nagyon világosan ki kell mondani – írja Marco Badea az Explicativ című román portálon.
Vlad Pascut jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték, miután a konstancai ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nemrég volt két éve a balesetnek, amelyben a tengerparton két fiatal életét vesztette. Román lapvélemény a bortányos ítéletről.
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát annyit tesz, mintha évszázadokkal ezelőtt betiltották volna a könyveket, mert túl könnyűvé teszik a tudásszerzést.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Jóformán divattá vált a magukat haladónak hirdető, zömmel baloldali vagy balliberális vezetésű ...
Felbolydult a világ. Meghalt Charlie Kirk. Sokan persze nem tudják, hogy ki volt. Őt elsősorban a fiatalok ismerték, akik Amerikában ...
Kitiltani az iskolákból, a tanítási és tanulási folyamatból a mesterséges intelligenciát ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.