A Szerbiában és Szlovákiában már évek óta létező „probléma”, a kisebbségi magyarok „átszavazása” különböző ideológiák mentén szerveződő országos pártokra, mifelénk is megjelent. A romániai „áttörést” a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) érte el, amely különösebb erőfeszítés nélkül tudott maga mellé állítani elsősorban fiatal, értelmiségi, városi magyarokat. De miért választotta sok magyar az USR-t az RMDSZ vagy éppenséggel az urnáktól való távolmaradás helyett? Pontosan azért, amiért a románok: az ügyesen tető alá hozott párt azt üzente: más mint a többi, „begyepesedett” alakulat. Politikusai a szimpatizánsaikhoz, szavazóikhoz hasonlatosak, azaz modernek, lelkesek, törekvőek és bátrak.
Az üzenet hihető volt, s rövid idő alatt az USR-ben politizálók és a rajongók körében egyfajta szektahangulatot alakított ki. Egy USR-s arról ismerszik meg, hogy számára a nyugat-európai liberalizmus az egyetlen elfogadható világnézet, és mélységesen lenézi azt, aki ezzel nem ért egyet. Ő elsősorban európai uniós polgár, a nemzetisége részletkérdés. Miután Romániában ehhez fogható radikálisan liberális tömörülés eddig nem létezett, a lendület könnyen teret nyert, vonzó újdonság lett.
Az sem mellékes, hogy a PSD kormányzási bénázása, vezetőinek korrupciós ügyei, valamint a rendkívül profi módon megszervezett és irányított ellenzéki médiaoffenzíva soha nem látott hisztériát keltett Romániában. E hullám tarajára telepedett rá a szűzies USR, amelynek az RMDSZ-re aggatott „magyar PSD” jelzője úgyszintén hihető volt. A politika iránt legalább minimálisan érdeklődő erdélyi magyar fiatalok között nincs unalmasabb téma az állandó RMDSZ-es panaszkodásnál, vádaskodásnál, a mártírsorsot erősítő retorikánál, a táblácskák és feliratok, a szobrok, emlékművek, koszorúzások soha véget nem érő szappanoperájánál. Ők nem magyaroknak szóló ígéreteket várnak egy párttól, hanem klassz közeljövőt akarnak az országnak. Olyat, mint „odakint”.
Minden jel szerint az USR-rel egy ideig számolni kell a román politikában. Aki pedig magyarként rákapott az olykor igazi győzelmi sikerélménnyel is járó „átszavazás” ízére, azt nem könnyű visszacsábítani – a szerbiai és szlovákiai tapasztalatok legalábbis ezt mutatják. Az ötszázalékos eredmény elérésének állandó nyomása alatt kínlódó RMDSZ számára létkérdés az „átszavazás” és a politikától való elfordulás egyre nagyobb tömegeket érintő elterjedésének megállítása. Az elnökválasztási kampány azt mutatta, hogy az RMDSZ-t az USR-nek végre sikerült kissé kimozdítania komfortzónájából.
Az „átszavazás” esetleges térnyerése közép- és hosszútávon nem csak az RMDSZ ellehetetlenüléséről szól. Ez az, amit képtelenek vagy nem akarnak felfogni az USR mellett kampányoló magyarországi ellenzékiek. Számukra a tét csupán heccelni a „Fidesz erdélyi fiókpártját”, az RMDSZ-t, illetve egyezkedni mindenkivel, aki Orbán Viktor ellen van. A Momentum nevű formáció figuráit nem érdekli különösebben, hogy a román pártok üzenetei alapján szavazó magyar éppúgy távolodik el a magyarokat közösségként érintő közügyektől, mint az idegen nyelven tanuló magyar diák. A politikai tábor befolyásoló tényező lehet, ahogyan a baráti közeg is az. Az USR-re szavazó magyarok többsége nem beolvadó félben lévő ember, aki már menthetetlenül elindult a nemzetváltás irányába, hanem olyan magyar, akit „fáraszt” az erdélyi magyar tematika, a magyar–román szembenállás. Nem is érzékeli a beolvadás felé tett lépéseit, hiszen nem ilyen keretekben gondolkozik. Őt nem „románveszéllyel” riogatva vagy székely zászlóba csomagolt jövőképpel lehet megnyerni. Hitelesen kell az őt érdeklő témákról is beszélni. Magyar pártként, magyarul.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.