Ha a magyar kormánypárti sajtót nézzük-olvassuk, arról szerzünk tudomást, hogy az országban nincs migráns, növekszik az életszínvonal, dübörög a gazdaság, ársapka van az üzemanyag-hordozókon, letörik az inflációt, Magyarország gazdasági mutatói az uniós átlag fölött állnak, érdemes az országban élni.
Ha az ellenzéki médiát böngésszük, akkor Bulgária és Románia is megelőzött, sok az ázsiai vendégmunkás, az infláció elszabadult, a reálbérek értéke csökken, az országból sokan menekülnek.
Nyilván a valóság – ahogy lenni szokott – valahol a kettő között van, de mindenki váltig állítja, hogy csupán neki van igaza, és a másik fél szemenszedett hazugságokat állít.
Ilyen megosztott társadalomban él Szlovákia is – mondják az elemzők, miután kiderült, hogy egy idős irodalmár pisztolyt ragadott, hogy lelője a szlovák miniszterelnököt. Merthogy a gyűlölködés és a kedélyek szítása a kormányon levő Fico ellen oda vezetett, hogy valaki a saját kezébe akarta venni az irányítást. Úgy gondolta, ha erőszakhoz folyamodik, megoldja az általa vélt problémákat.
Nagyon sok ember számára egyértelmű, hogy a szl.ovák kormány ellen fellépő lévai férfi – egykor biztonsági őrként dolgozó, most szlovákiai írószövetségi tag, aki nem mellesleg a helyi Szivárvány (mily beszédes!) nevű irodalmi klub alapító tagja –, balliberális nézeteket vall.
A merénylőt, Juraj Cintulát a szlovákiaiak balos, ultraliberális gondolkodónak tartják, aki letartóztatását követően elmondta, hogy büszke a tettére. Mármint a gyilkossági kísérletre.
És éppen ez a személy akart korábban Mozgalom az erőszak ellen névvel politikai pártot alapítani.
Mily groteszk! De jól láttatja, hogy milyen a balliberálisok gondolkodása. Ha nem ők vannak hatalmon, akkor nincs demokrácia, csak korrupció és a sajtószabadság ellehetetlenítése. Ha nem ők vezetnek, akkor az erőszak is megengedett. (S ha már az erőszaknál tartunk: az egyik olasz baloldali párt europarlamenti listán szeretné indítani azt az Ilaria Salis antifa-aktivistát, aki védtelen, magyar jobboldali embereket ütlegelt Budapest utcáin.)
De térjünk vissza a megosztott társadalomra és a magyarországi ellenzéki médiára. És annak hazugságaira. A Robert Fico miniszterelnököt ért támadás estéjén több adón is néztem a híreket, beszélgetős műsorokat. Az egyik hírhedt Orbán-ellenes adón két különböző műsorban, két különböző meghívott is ugyanazt az elképesztő hazugságot állította: a tettes valamikor „cigányozott”, vagyis szélsőjobbos, aki a baloldali Fico ellen támadt.
Szerintük a merénylő tehát jobboldali.
Ha nem hallom saját fülemmel, akkor nem hiszem el. De rögtön megnyugodtam, hogy mi Erdélyben nem ilyen társadalomban élünk. Itt nincs gyűlölködés, hazugság és ideológiák mentén történő megosztottság. Példa erre, hogy a román nemzeti liberális párt (PNL) jelöltjét Szatmár megyében a szélsőségesen magyarellenes AUR támogatja. Hát nem megnyugtató?
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a – legalábbis amerikai szempontból – létfontosságú szabályrendeleteket. És nem csak.
A román sajtó sem tudja hova tenni a Călin Georgescu-jelenséget. A Călin Georgescuban hívőket ugyanis semmiféle racionális érvvel nem lehet meggyőzni, tömegek bíznak az új ,,megváltóban".
Nem indokolt a csodálkozás, amellyel egyesek viszonyulnak a kormány salátatörvényével hozott intézkedésekkel szemben. A kormány tisztában van vele, hogy a 2024-es súlyos pénzügyi kisiklás 2025-ben nem folytatódhat. Ion M. Ionita politikai elemző írása.
Romániában nagy méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot. Az antokummunizmus ábránd vagy valóság? Erről szól Ion Cristoiu cikke.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része ...
A lovak közé csapott Donald Trump. Amióta beiktatták hivatalába, kilószámra írja alá a ...
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.