HIRDETÉS
Ha a magyar kormánypárti sajtót nézzük-olvassuk, arról szerzünk tudomást, hogy az országban nincs migráns, növekszik az életszínvonal, dübörög a gazdaság, ársapka van az üzemanyag-hordozókon, letörik az inflációt, Magyarország gazdasági mutatói az uniós átlag fölött állnak, érdemes az országban élni.
Ha az ellenzéki médiát böngésszük, akkor Bulgária és Románia is megelőzött, sok az ázsiai vendégmunkás, az infláció elszabadult, a reálbérek értéke csökken, az országból sokan menekülnek.
Nyilván a valóság – ahogy lenni szokott – valahol a kettő között van, de mindenki váltig állítja, hogy csupán neki van igaza, és a másik fél szemenszedett hazugságokat állít.
Ilyen megosztott társadalomban él Szlovákia is – mondják az elemzők, miután kiderült, hogy egy idős irodalmár pisztolyt ragadott, hogy lelője a szlovák miniszterelnököt. Merthogy a gyűlölködés és a kedélyek szítása a kormányon levő Fico ellen oda vezetett, hogy valaki a saját kezébe akarta venni az irányítást. Úgy gondolta, ha erőszakhoz folyamodik, megoldja az általa vélt problémákat.
Nagyon sok ember számára egyértelmű, hogy a szl.ovák kormány ellen fellépő lévai férfi – egykor biztonsági őrként dolgozó, most szlovákiai írószövetségi tag, aki nem mellesleg a helyi Szivárvány (mily beszédes!) nevű irodalmi klub alapító tagja –, balliberális nézeteket vall.
A merénylőt, Juraj Cintulát a szlovákiaiak balos, ultraliberális gondolkodónak tartják, aki letartóztatását követően elmondta, hogy büszke a tettére. Mármint a gyilkossági kísérletre.
És éppen ez a személy akart korábban Mozgalom az erőszak ellen névvel politikai pártot alapítani.
Mily groteszk! De jól láttatja, hogy milyen a balliberálisok gondolkodása. Ha nem ők vannak hatalmon, akkor nincs demokrácia, csak korrupció és a sajtószabadság ellehetetlenítése. Ha nem ők vezetnek, akkor az erőszak is megengedett. (S ha már az erőszaknál tartunk: az egyik olasz baloldali párt europarlamenti listán szeretné indítani azt az Ilaria Salis antifa-aktivistát, aki védtelen, magyar jobboldali embereket ütlegelt Budapest utcáin.)
De térjünk vissza a megosztott társadalomra és a magyarországi ellenzéki médiára. És annak hazugságaira. A Robert Fico miniszterelnököt ért támadás estéjén több adón is néztem a híreket, beszélgetős műsorokat. Az egyik hírhedt Orbán-ellenes adón két különböző műsorban, két különböző meghívott is ugyanazt az elképesztő hazugságot állította: a tettes valamikor „cigányozott”, vagyis szélsőjobbos, aki a baloldali Fico ellen támadt.
Szerintük a merénylő tehát jobboldali.
Ha nem hallom saját fülemmel, akkor nem hiszem el. De rögtön megnyugodtam, hogy mi Erdélyben nem ilyen társadalomban élünk. Itt nincs gyűlölködés, hazugság és ideológiák mentén történő megosztottság. Példa erre, hogy a román nemzeti liberális párt (PNL) jelöltjét Szatmár megyében a szélsőségesen magyarellenes AUR támogatja. Hát nem megnyugtató?
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Ilyenkor tudatosítom magamban, mennyire igaz, hogy a felnőttek megjelenésükkel, viselkedésükkel, cselekedetükkel példaképek tudnak lenni a gyermekek, fiatalok számára. Számomra keresztapám az volt.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
Tűnődni kezdtem, vajon mi lehet az oka annak, hogy a párizsi ötkarikás játékok megnyitójának szervezői irányába írott LMBTQ- és woke-ellenes véleményem nem tetszett a Facebook-oldalakat folyamatosan ellenőrző szemeknek-füleknek.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
