Kelet-európai népekként a kontinens eme részében az évszázadok alatt rengeteget harcoltunk. Átéltük a tatárjárásokat, hosszú ideig viaskodtunk a törökkel, hogy megállítsuk az oszmán birodalom elterjedését Európában, szinte folyamatosan harcban álltunk a Habsburgokkal, de még az orosz és később a szovjet birodalommal is fel kellett vennünk a harcot. Azt nem is említem, hogy sokszor egymás ellen is háborúztunk. Közben a nagy Nyugat folyamatosan erősödött és gazdagodott, sőt gyarmatosításra is futotta erejéből. Nekünk sokáig csak az maradt, hogy sóvárogjunk a Nyugat felé. Hogy néha el-elmenjenek fiaink tanulni, és az ott megszerzett tudást visszatelepülve kamatoztassák. A Nyugat évszázadokon keresztül mintegy varázsszóként jelent meg a kelet-európai ember köztudatában, s ez a kommunista megszállás alatt a második világháborút követően csak erősödött.
– Hja, a Nyugat, a jólét, a kultúra és a civilizáció. Mikor fogunk már odajutni? Soha! – álmodoztunk az 1989-es változást követően is. Hogy aztán lassan ráeszméljünk,
az Európai Unió sem különb a Deákné vásznánál. Hogy ez a birodalom is csupán a kicsik kisemmizését és a nagyok diktálását jelenti.
Hogy a jólét ugyan még megvan, de az ateizmus, a hedonizmus, a liberális életmód, a kisebbségben levő LMBTQ térhódítása, a genderelmélet családellenes propagandája tönkretette a Nyugatot. Ahol szinte már sem kultúra, sem civilizáció nem létezik. Mint ahogy önazonosság és nemzeti-népi hagyományok sem. Sőt, már demokrácia sem: a polkorrektség diktatúrája csírájában fojt meg minden normális felszólalást, állásfoglalást, véleményt. A balliberális diktatúra dühöng a nyomtatott sajtóban, az interneten, az egyetemeken és egyre inkább a politikában is.
Aki mégis önálló véleményt akar formálni, az kirekesztő, rasszista és – sic! – intoleráns.
Szólás- és véleményszabadság nincs, hiszen csak a balliberális és a kevert fajú embermassza létrehozását célul kitűző személy lehet demokrata. Akinek mellesleg se istene, se hazája, (a deviánsok szerint) se anyja, se apja nincsen.
Na de hát majd Amerika! A demokrácia megtestesítője. A majdnem két és fél évszázados alkotmánnyal rendelkező, a szólás-és véleményszabadságot, az egyén és a sajtó szabadságát garantáló ország majd csak példát mutat – gondolhattuk volna. Elképesztően tévesen. Merthogy az utóbbi időben látottak és tapasztaltak bebizonyították, ott is legalább olyan nagy a baj, mint Európa nyugati felében. Hacsak nem nagyobb. És most nem a Black Lives Matter mozgalom söpredékének az Egyesült Államok nagyvárosaiban a békés embereket megfélemlítő törés-zúzására, templomgyújtogatásaira, szobordöntögetéseire (mit is tett az ISIS a Közel-Keleten?) gondolok. De még csak nem is arra, hogy normális véleményt manapság már az állítólag korlátlan szabadság hazájában sem tudsz megfogalmazni, mert ott is azonnal fasisztának vagy rasszistának kiáltanak ki. Hanem arra a csalássorozatra, amely végül Joe Biden győzelmét „hozta ki”.
Hát meg lehet tenni a világ egyik legfejlettebb – a demokráciát, a szabadságot és a tisztességet zászlajára tűző – országában is ezt? Meg. Ráadásul feltűnően, mindenki szeme láttára a „ha mi, balliberálisok csalunk, egy nemes cél érdekében tesszük” jelmondat értelmében.
Annyira, hogy az interneten keringő egyik videó szerint – az elmúlt években számtalan badarságot kijelentő, majd azokat magyarázni kényszerülő, sokszor a szenilitás jegyeit mutató 78 éves – Joe Biden még azt is elmondja, hogy „közösen összehoztuk, azt hiszem, az amerikai politikatörténet legkiterjedtebb és legbefogadóbb választási csalási szervezetét”. Valószínűleg ez is csak egy elszólás lehetett. Mint ahogy az is valószínű, hogy egy ideig még hallunk a választási csalásokról, perekről, de az is biztos, hogy januárban nem Donald Trumpot fogják beiktatni hivatalába. Hogyan lehetséges, hogy a világ legdemokratikusabbnak vélt országában mindez megtörténhet következmények nélkül? (Bár gyorsan tegyük hozzá, hogy az Egyesült Államokban érvényes szavazási törvény alapján az is nyerhet, aki összességében kevesebb szavazatot kap, lásd Trump négy évvel ezelőtti győzelmét. Ez sem igazán a demokrácia jele.) Hol az igazság, az átláthatóság?
Amennyiben valamelyik országban csalással kerül egy elnök vagy kormány az ország élére, a világ államai azonnal tiltakoznak, gazdasági szankciókat helyeznek kilátásba,
vagy csak egyszerűen kijelentik, az adott kormányt nem fogadják el partnernek. Most mi fog történni? Semmi, mert a fősodratú média gondoskodik arról, hogy mással legyünk elfoglalva. A globalista háttérhatalom elérte célját. A kutya ugat, a karaván halad.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.