Bevallom őszintén, magyarként rosszabbra számítottam a román centenárium évében. A pesszimizmus és a több mint két évtizedes újságírói tapasztalat azt sejtette velem, hogy ebben az esztendőben erős idegrendszerre, s végtelen toleranciára lesz szükség az alapvetően az erdélyi magyarság ellenében megfogalmazott nagyromán ünnep tombolásának elviseléséhez. Mindent ellepő zászlótengereket, a magyargyűlölet nyilvános, kormányzati szintű propagálásának felerősödését jósoltam. A százéves évforduló csúcsa ugyan még hátravan. Gyulafehérvár, Bukarest – s az erdélyi városok többsége is – december elsején eddig még soha nem látott parádé helyszíne lesz, de azért összességében ma talán már meghúzható a vonal a centenárium kapcsán. A sokéves átlagot nem lépte túl a magyarellenes megnyilvánulások száma, s a nacionalista hevület is megmaradt a korábbról már jól ismert szinten. Tulajdonképpen ünneplést sem láthattunk, a centenáriumi rendezvények eddig kimerültek a Ceauşescu-féle nacionalista-kommunista időszakra jellemző, a történelmet propagandisztikus módon, a valóságtól elrugaszkodottan bemutatott előadásokban, a különböző nosztalgikus hangulatú zenés-táncos szeánszokban.
Több oka is van annak, hogy a „nagy ünnep” nem telepedett rá a hétköznapokra. Először is: az 1989 utáni Romániában talán még sohasem volt ennyire mély megosztottság a politikában és a társadalomban. Az a totális háború, ami az igazságszolgáltatás, a titkosszolgálatok feletti ellenőrzésért zajlik, minden energiát lekötött. Miután a média egy részének azt a megbízást kellett teljesítenie, hogy Liviu Dragnea személyében felépítse az élő ördög képét, a szokásosnál vagy a tervezettnél kevesebb idő maradt a magyar kártyára, de még a centenárium megünneplésére is. A kormányzat eközben a támadások visszaverésével, a korrupcióellenesség jeligéje alatt kiépült, valóban átalakításra szoruló rendszer lerombolásával és saját alkalmatlanságával volt elfoglalva. Ráadásul mindezt az RMDSZ-szel az oldalán tette, így a kabinet igyekezett mellőzni vagy korrigálni a magyarellenes megnyilvánulásokat. A magyar–román államközi viszony is átvészelte a centenáriumot, a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyének megoldása és a magyarországi gazdasági támogatási rendszer zökkenőmentes erdélyi építése s a sok tekintetben hasonló irányú diplomáciai mozgások megerősítették a két kormány közötti bizalmat.
Az idei ugyanakkor a kihagyott lehetőségek esztendeje is. Tavaly októberben Bukarestbe látogatott a magyarországi Trianon 100 kutatócsoport történészekből álló küldöttsége. Bár az esemény nem kapott nagy médianyilvánosságot, a fogadtatás pozitív volt, holott korábban a román közéletben és sajtóban olyan tudósítások, kommentárok jelentek meg, amelyek súlyos vádakat fogalmaztak meg a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) folyó kutatásokkal kapcsolatban. Az MTA kutatócsoportját titkos kormányzati propagandával, Románia ellen irányuló aknamunkával, szeparatista törekvések támogatásával vádolták meg.
A bukaresti látogatás folytatása azonban elmaradt, pedig a közelgő trianoni kerek évfordulót megelőzően a nagyromán centenárium kiváló alkalom lehetett volna a magyar–román történészi párbeszédre. Nem egyetértésre van szükség a nyilvánvalóan homlokegyenest eltérő történelmi értelmezésekben, hanem nyitottságra a másik fél álláspontja iránt, ami az alapja a bizalomnak.
Végső soron kizárólag zászlólengetős, „mi voltunk itt előbb” hozzáállással is lehet ünnepelni vagy emlékezni e régióban, csak akkor senki ne csodálkozzon, ha a magát sértettnek érző fél belerondít az össznépi buliba.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.