HIRDETÉS
Nincsenek pontos adatok, de azt kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti (EP) választásokon az USR-Plus listájára. Kik és miért voksoltak Cioloşékra? – erre kell választ adnia rövid időn belül az RMDSZ-nek, ha kísérletet akar tenni elkóborolt szavazóinak visszaterelésére. Ha egyáltalán elkóboroltakról van. A legvalószínűbb ugyanis az, hogy az USR-vel szimpatizáló magyarok többsége olyan fiatal, aki koránál fogva első alkalommal élhetett szavazati jogával vagy most először mutatott érdeklődést egy politikai megméretés, illetve párt iránt. A magyar fiatalok preferenciája vélhetően ugyanúgy alakult ki, mint a hasonló korosztályú románoké. A közösségi oldalakon rájuk, barátaikra hasonlító ifjú politikusok, jelöltek találták meg őket, akik egy olyan világ ígéretét hordozták, ahova a romániai fiatalok vágynak: a tökéletessé kozmetizált, prosperáló, liberális Nyugat-Európáét. Döntő mozzanata volt a kampánynak – s ez tette előzetesen kiszámíthatatlanná az USR által elért végeredményt –, hogy azokban a körökben, ahol a fiatal, huszonéves generáció megfordul, trendivé vált hirdetni a szavazáson való részvételt. Divatos kocsmákban, szórakozóhelyeken a szintén ifjú tulajdonosok, üzemeltetők szállóigévé tették a voksolás fontosságát. Cikivé vált nem szavazni. A voksolás pedig természetesen egyet jelentett a „menő” USR támogatásával. Ebben a hullámban nem volt nemzetiségi törésvonal.
Kisebb létszámban lehettek azok a magyar USR-szavazók, akik büntetni akarták az RMDSZ-t. Egyrészt a meggyőződéses liberálisok, akiknek éppúgy nem tetszett a Fidesszel való együttműködés, mint a PSD támogatása. Az sem kizárt, hogy az RMDSZ-szel örök elégedetlen, radikálisabban gondolkodó magyarok egy része is Cioloşékat választotta Kelemen Hunorék megleckéztetése céljából. Ez utóbbiak számára intő lehet a felvidéki példa. Bár a szlovákiai magyarok sok szempontból más helyzetben vannak, mint az erdélyiek – az asszimilálódás jóval erőteljesebb, a vegyesházasságok száma rendkívül magas –, tanulságos az RMDSZ-hez hasonló, etnikai alapon szerveződő formáció, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) közelmúltbeli története. 2009-ben a belső konfliktusok kiéleződése után a pártból távozó Bugár Béla egy vegyes, magyar–szlovák alakulatot hozott létre, amely megpecsételte az MKP sorsát. A felvidéki magyar párt azóta három parlamenti választáson került az ötszázalékos küszöb alá, s most az EP-megméretést is elbukta, a sorozatos megújulási próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. A magyarokat érintő ügyeket csak részben felvállaló vegyespárt közben úgyszintén elveszítette a magyarok támogatását.
Bár az USR viszonylag új szereplője a román politikának, egyértelmű világnézetet képvisel. Centrista pártnak vallja magát, de lényegében radikálisan liberális. A piac mindenhatóságát hirdeti és az egyéni emberi jogokat tekinti irányadónak a közösségi – például nemzetiségi – jogokkal szemben. Az EP-ben a liberális frakciót fogja erősíteni, ahol Orbán Viktor legádázabb bírálói tömörülnek. Nem véletlen, hogy az USR politikusai megnyilatkozásaikban rendre elrettentő európai példaként emlegetik Magyarországot.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
