Nincsenek pontos adatok, de azt kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti (EP) választásokon az USR-Plus listájára. Kik és miért voksoltak Cioloşékra? – erre kell választ adnia rövid időn belül az RMDSZ-nek, ha kísérletet akar tenni elkóborolt szavazóinak visszaterelésére. Ha egyáltalán elkóboroltakról van. A legvalószínűbb ugyanis az, hogy az USR-vel szimpatizáló magyarok többsége olyan fiatal, aki koránál fogva első alkalommal élhetett szavazati jogával vagy most először mutatott érdeklődést egy politikai megméretés, illetve párt iránt. A magyar fiatalok preferenciája vélhetően ugyanúgy alakult ki, mint a hasonló korosztályú románoké. A közösségi oldalakon rájuk, barátaikra hasonlító ifjú politikusok, jelöltek találták meg őket, akik egy olyan világ ígéretét hordozták, ahova a romániai fiatalok vágynak: a tökéletessé kozmetizált, prosperáló, liberális Nyugat-Európáét. Döntő mozzanata volt a kampánynak – s ez tette előzetesen kiszámíthatatlanná az USR által elért végeredményt –, hogy azokban a körökben, ahol a fiatal, huszonéves generáció megfordul, trendivé vált hirdetni a szavazáson való részvételt. Divatos kocsmákban, szórakozóhelyeken a szintén ifjú tulajdonosok, üzemeltetők szállóigévé tették a voksolás fontosságát. Cikivé vált nem szavazni. A voksolás pedig természetesen egyet jelentett a „menő” USR támogatásával. Ebben a hullámban nem volt nemzetiségi törésvonal.
Kisebb létszámban lehettek azok a magyar USR-szavazók, akik büntetni akarták az RMDSZ-t. Egyrészt a meggyőződéses liberálisok, akiknek éppúgy nem tetszett a Fidesszel való együttműködés, mint a PSD támogatása. Az sem kizárt, hogy az RMDSZ-szel örök elégedetlen, radikálisabban gondolkodó magyarok egy része is Cioloşékat választotta Kelemen Hunorék megleckéztetése céljából. Ez utóbbiak számára intő lehet a felvidéki példa. Bár a szlovákiai magyarok sok szempontból más helyzetben vannak, mint az erdélyiek – az asszimilálódás jóval erőteljesebb, a vegyesházasságok száma rendkívül magas –, tanulságos az RMDSZ-hez hasonló, etnikai alapon szerveződő formáció, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) közelmúltbeli története. 2009-ben a belső konfliktusok kiéleződése után a pártból távozó Bugár Béla egy vegyes, magyar–szlovák alakulatot hozott létre, amely megpecsételte az MKP sorsát. A felvidéki magyar párt azóta három parlamenti választáson került az ötszázalékos küszöb alá, s most az EP-megméretést is elbukta, a sorozatos megújulási próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. A magyarokat érintő ügyeket csak részben felvállaló vegyespárt közben úgyszintén elveszítette a magyarok támogatását.
Bár az USR viszonylag új szereplője a román politikának, egyértelmű világnézetet képvisel. Centrista pártnak vallja magát, de lényegében radikálisan liberális. A piac mindenhatóságát hirdeti és az egyéni emberi jogokat tekinti irányadónak a közösségi – például nemzetiségi – jogokkal szemben. Az EP-ben a liberális frakciót fogja erősíteni, ahol Orbán Viktor legádázabb bírálói tömörülnek. Nem véletlen, hogy az USR politikusai megnyilatkozásaikban rendre elrettentő európai példaként emlegetik Magyarországot.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Ilyenkor tudatosítom magamban, mennyire igaz, hogy a felnőttek megjelenésükkel, viselkedésükkel, cselekedetükkel példaképek tudnak lenni a gyermekek, fiatalok számára. Számomra keresztapám az volt.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.