HIRDETÉS
Nincsenek pontos adatok, de azt kijelenthetjük, hogy az erdélyi magyarok közül sokan szavaztak a vasárnapi európai parlamenti (EP) választásokon az USR-Plus listájára. Kik és miért voksoltak Cioloşékra? – erre kell választ adnia rövid időn belül az RMDSZ-nek, ha kísérletet akar tenni elkóborolt szavazóinak visszaterelésére. Ha egyáltalán elkóboroltakról van. A legvalószínűbb ugyanis az, hogy az USR-vel szimpatizáló magyarok többsége olyan fiatal, aki koránál fogva első alkalommal élhetett szavazati jogával vagy most először mutatott érdeklődést egy politikai megméretés, illetve párt iránt. A magyar fiatalok preferenciája vélhetően ugyanúgy alakult ki, mint a hasonló korosztályú románoké. A közösségi oldalakon rájuk, barátaikra hasonlító ifjú politikusok, jelöltek találták meg őket, akik egy olyan világ ígéretét hordozták, ahova a romániai fiatalok vágynak: a tökéletessé kozmetizált, prosperáló, liberális Nyugat-Európáét. Döntő mozzanata volt a kampánynak – s ez tette előzetesen kiszámíthatatlanná az USR által elért végeredményt –, hogy azokban a körökben, ahol a fiatal, huszonéves generáció megfordul, trendivé vált hirdetni a szavazáson való részvételt. Divatos kocsmákban, szórakozóhelyeken a szintén ifjú tulajdonosok, üzemeltetők szállóigévé tették a voksolás fontosságát. Cikivé vált nem szavazni. A voksolás pedig természetesen egyet jelentett a „menő” USR támogatásával. Ebben a hullámban nem volt nemzetiségi törésvonal.
Kisebb létszámban lehettek azok a magyar USR-szavazók, akik büntetni akarták az RMDSZ-t. Egyrészt a meggyőződéses liberálisok, akiknek éppúgy nem tetszett a Fidesszel való együttműködés, mint a PSD támogatása. Az sem kizárt, hogy az RMDSZ-szel örök elégedetlen, radikálisabban gondolkodó magyarok egy része is Cioloşékat választotta Kelemen Hunorék megleckéztetése céljából. Ez utóbbiak számára intő lehet a felvidéki példa. Bár a szlovákiai magyarok sok szempontból más helyzetben vannak, mint az erdélyiek – az asszimilálódás jóval erőteljesebb, a vegyesházasságok száma rendkívül magas –, tanulságos az RMDSZ-hez hasonló, etnikai alapon szerveződő formáció, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) közelmúltbeli története. 2009-ben a belső konfliktusok kiéleződése után a pártból távozó Bugár Béla egy vegyes, magyar–szlovák alakulatot hozott létre, amely megpecsételte az MKP sorsát. A felvidéki magyar párt azóta három parlamenti választáson került az ötszázalékos küszöb alá, s most az EP-megméretést is elbukta, a sorozatos megújulási próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. A magyarokat érintő ügyeket csak részben felvállaló vegyespárt közben úgyszintén elveszítette a magyarok támogatását.
Bár az USR viszonylag új szereplője a román politikának, egyértelmű világnézetet képvisel. Centrista pártnak vallja magát, de lényegében radikálisan liberális. A piac mindenhatóságát hirdeti és az egyéni emberi jogokat tekinti irányadónak a közösségi – például nemzetiségi – jogokkal szemben. Az EP-ben a liberális frakciót fogja erősíteni, ahol Orbán Viktor legádázabb bírálói tömörülnek. Nem véletlen, hogy az USR politikusai megnyilatkozásaikban rendre elrettentő európai példaként emlegetik Magyarországot.
A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.
A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában.
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot.
Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.
Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai.
Érdemes bepillantani a mezőgazdasági szakkiállítások mezőgép-, növényvédőszer- vagy vetőmagkínálatába, hogy rájöjjön az ember, az agrárágazat olyan terület, amiben nemhogy szégyellni való nincs, de a gazda egyenesen büszke lehet arra, amivel foglalkozik.
Miközben nincs helye sem fölényes kisajátításnak, sem a keresztyén értékek szellemében a „migránstámogatónak” titulált pápa bírálatának, több százezer román állampolgár nyert lelki feltöltődést Ferenc pápa történelmi látogatása idején és azt követően.
Az idősebb korosztály bizonyára emlékszik még – a fiatalok pedig nem is tudják, mit vesztettek –, mekkora izgalommal lestük a postást kora reggel, hátha aznap bedobja ládánkba a régen várt levelet.
Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...
Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés ...
A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást ...
