HIRDETÉS
A vasárnap befejeződött olimpiáról, mint ismert, sorozatos doppingvétségek miatt az oroszokat kizárták. Ennek ellenére Tokióban valahogy mégis szereztek 20 aranyat. De hagyjuk most az abszurd dolgokat, mert valószínűleg nem tudunk kiigazodni e sportdiplomáciai labirintusból. A „rendkívül megalapozott” döntés értelmében ugyanis az orosz versenyzők hazájuk olimpiai bizottságának égisze alatt mégis elindulhattak az ötkarikás játékokon. Azzal a feltétellel, hogy a versenyek során ne használhassák Oroszország zászlaját (a trikolórjukra emlékeztető piros-kék-fehér színeket azért nem hagyták ki a rögtönzött lobogójukból), győzelmeik esetén pedig ne hangozzék el az orosz himnusz. Valószínű, mindez óriási megrázkódtatásként érte az oroszokat, akik népes csapattal vettek részt a játékokon, 71 érmet szereztek, az éremtáblázatra is felkerültek ötödikként, s a sportolókat otthon olimpikonként még meg is jutalmazták.
No de hagyjuk ezt is. Nézzük inkább, mi történt a himnuszukkal. Az Orosz Olimpiai Bizottság még év elején javasolta, hogy az olimpián himnusz helyett a Katyusát játsszák le sportolóiknak. A népszerű orosz dal – amelynek dallamát a világon szinte mindenki ismeri, és a gyerekek is szeretik – a második világháború korából származik. Egy lányról szól, aki visszavárja kedvesét a távoli határvidékről. A nemzetközi sportdöntőbíróság, a CAS három bíróból álló testülete azonban elutasította a javaslatot. Válaszában így foglalt állást: az a tiltás, amely „minden Oroszországhoz köthető himnuszra” vonatkozik, kiterjed „minden Oroszországhoz köthető dalra” is – márpedig ebbe a kategóriába beletartozik a Katyusa is. Úgy látszik, a CAS-bírók számára a Pjotr Csajkovszkij első zongoraversenye nem köthető olyan szorosan Oroszországhoz – ezt ugyanis le lehetett játszani himnusz helyett. Talán ha azt mondták volna, hogy mivel a Katyusa nevet kapta a Vörös Hadsereg világháborúban bevetett reaktív sorozatvetője is, ezért nemcsak orosz népdalként lehet tekinteni a Katyusára, hanem a habáruval is összefüggésbe hozható, talán több értelme lett volna az indoklásnak. De nem ezt tették, ezért úgy tűnhet, hogy a Katyusa oroszabb, mint Csajkovszkij. S lehet, hogy ha a hazafias vetületét nézzük, talán még igaz is lehet.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
