HIRDETÉS
A vasárnap befejeződött olimpiáról, mint ismert, sorozatos doppingvétségek miatt az oroszokat kizárták. Ennek ellenére Tokióban valahogy mégis szereztek 20 aranyat. De hagyjuk most az abszurd dolgokat, mert valószínűleg nem tudunk kiigazodni e sportdiplomáciai labirintusból. A „rendkívül megalapozott” döntés értelmében ugyanis az orosz versenyzők hazájuk olimpiai bizottságának égisze alatt mégis elindulhattak az ötkarikás játékokon. Azzal a feltétellel, hogy a versenyek során ne használhassák Oroszország zászlaját (a trikolórjukra emlékeztető piros-kék-fehér színeket azért nem hagyták ki a rögtönzött lobogójukból), győzelmeik esetén pedig ne hangozzék el az orosz himnusz. Valószínű, mindez óriási megrázkódtatásként érte az oroszokat, akik népes csapattal vettek részt a játékokon, 71 érmet szereztek, az éremtáblázatra is felkerültek ötödikként, s a sportolókat otthon olimpikonként még meg is jutalmazták.
No de hagyjuk ezt is. Nézzük inkább, mi történt a himnuszukkal. Az Orosz Olimpiai Bizottság még év elején javasolta, hogy az olimpián himnusz helyett a Katyusát játsszák le sportolóiknak. A népszerű orosz dal – amelynek dallamát a világon szinte mindenki ismeri, és a gyerekek is szeretik – a második világháború korából származik. Egy lányról szól, aki visszavárja kedvesét a távoli határvidékről. A nemzetközi sportdöntőbíróság, a CAS három bíróból álló testülete azonban elutasította a javaslatot. Válaszában így foglalt állást: az a tiltás, amely „minden Oroszországhoz köthető himnuszra” vonatkozik, kiterjed „minden Oroszországhoz köthető dalra” is – márpedig ebbe a kategóriába beletartozik a Katyusa is. Úgy látszik, a CAS-bírók számára a Pjotr Csajkovszkij első zongoraversenye nem köthető olyan szorosan Oroszországhoz – ezt ugyanis le lehetett játszani himnusz helyett. Talán ha azt mondták volna, hogy mivel a Katyusa nevet kapta a Vörös Hadsereg világháborúban bevetett reaktív sorozatvetője is, ezért nemcsak orosz népdalként lehet tekinteni a Katyusára, hanem a habáruval is összefüggésbe hozható, talán több értelme lett volna az indoklásnak. De nem ezt tették, ezért úgy tűnhet, hogy a Katyusa oroszabb, mint Csajkovszkij. S lehet, hogy ha a hazafias vetületét nézzük, talán még igaz is lehet.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
