„A világgazdaság jobb állapotban van”

Miközben egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót, mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői, a közös erőfeszítésből egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadására futotta. A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klimavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére.

A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest.

A G20 ebben elismeri a „legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben”, engedményt téve ezzel Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: míg Donald Trump a maga „Amerika az első”politikáját nem tartja protekcionizmusnak, az európaiak azonban igen.

A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesztési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magánbefektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infrastrukturális projektekbe történő beruházások keretfeltételeinek javítására is. A találkozó keretében Merkelnek sikerült egy számára fontos projektet is előmozdítania: a fejlődő országokbeli női vállalkozók számára nemrég létesített világbanki alaphoz további adományígéretek érkeztek. Eddig már az alapban 325 millió dollár gyűlt össze. Trump elnök 50 millió dollárt ajánlott fel.

Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitvatartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy „együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön”–mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell „emancipálnia magát az Egyesült Államokkal szemben. „Nekünk európaiaknak részben a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Ez jót tesz Európának”–fogalmazott.

A G20-as csoport soros elnökségét ellátó Németország kormányfője elmondta: a napirend első témájáról, a nemzetközi terrorizmus elleni harcról folytatott megbeszélés megmutatta, hogy a terrorizmus nem ismer határokat, ezért védekezni is közösen kell ellene. Ebben és a védekezés fő irányairól is mindenki egyetért, így az ügyben kiadtak egy közös nyilatkozatot, amely a többi között tartalmazza, hogy tenni kell a radikalizálódás megelőzéséért és azért, hogy a terroristák ne használhassák eszméik terjesztésére az internetet.

Merkel szerint gazdasági ügyekben a kereskedelmet leszámítva nem voltak nézeteltérések.

A résztvevők kiemelték, hogy a világgazdaság az első G20-csúcs idejéhez, 2008-hoz képest sokkal jobb állapotban van, és ezt a nyugalmasabb helyzetet ki kell használni a szerkezeti reformok továbbvitelére, végrehajtására.

Az oktatási, továbbképzési rendszer fejlesztésével pedig gondoskodni kell arról, hogy a Húszak minél jobban megbirkózzanak a digitalizáció kihívásaival. A terrorizmus, a gazdaság, a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás mellett Észak-Korea ügye is napirendre került Hamburgban. A felszólalók azt hangsúlyozták, hogy Phenjan rakétakísérletei nagyon fenyegetőek, és valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának „megfelelő választ”kell adnia az Észak-Koreáról szóló határozatai újabb megsértésére –fogalmazott Merkel.

A hamburgi csúcsértekezlet kiemelkedő eseményének számított Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök négyszemközti megbeszélése. A megbeszélés előtt közösen tett sajtónyilatkozatban az elsőként megszólaló amerikai elnök kiemelte, hogy „nagyon pozitív”első személyes, hivatalos találkozója ez Putyinnal. Hozzátette, hogy számos témáról beszéltek már, és folytatják a tárgyalást, és arra számít, hogy az amerikai–orosz viszonyban és minden további érintett számára is sok kedvező fejlemény adódik a kapcsolatfelvételből. Az orosz elnök rámutatott, hogy telefonon már többször beszéltek nagyon fontos kétoldalú és nemzetközi ügyekről. Azonban „egy telefonbeszélgetés sohasem elég”a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez és a nemzetközi gondok megoldásának előmozdításához –tette hozzá. Az amerikai és az orosz elnök egyaránt megtiszteltetésnek nevezte, hogy személyesen megismerhették egymást.

A találkozó után nem derült ki, hogy miről esett részleteiben szó a két elnök megbeszélésén,

az amerikai kormánypárti reagálások azonban egyértelművé tették, hogy még Trump munkatársai közül sem mindenki örül az orosz–amerikai viszony javulásának.

Tekintélyes republikánus politikusok vasárnap ugyanis bírálták az amerikai elnököt a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásai miatt.

Lindsey Graham dél-karoli­nai és John McCain arizonai republikánus szenátor szokásos vasárnap délelőtti televíziós vitaműsorokban úgy fogalmaztak, ez a találkozó „katasztrofális”volt, Trump „elvakult, érzéketlen”az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban. A szenátor szerint Trump elnökségét gyengíti, hogy „nem ismeri el azt a tényt, hogy Putyin rossz ember”. Graham leszögezte: „az ismerőseim között a szó szoros értelmében Trump az egyetlen, aki nem hiszi el, hogy Oroszország megtámadta választási rendszerünket 2016-ban”. A szenátor mindazonáltal hangsúlyozta: nincs bizonyíték rá, hogy az orosz beavatkozás befolyásolta volna az amerikai választókat és az elnökválasztás eredményét. Bírálta a politikus Trumpot és Rex Tillerson külügyminisztert azért is, mert szerinte az oroszok beavatkozásának ügyében „készek a megbocsátásra és a felejtésre”.

Steven Mnuchin pénzügyminiszter viszont jelentős eredménynek minősítette az amerikai–orosz kiberbiztonsági együttműködésről szóló megállapodást. A tárcavezető az ABC televízió Ez a hét című műsorának nyilatkozva stratégiai megállapodásnak minősítette a várható együttműködést. Hozzátette: stratégiai hiba lenne, ha Donald Trump nyilvánosságra hozná a Putyinnal folytatott tárgyalásai részleteit.

Úgy tűnik azonban, hogy magát Trumpot is váratlanul érte az orosz elnökkel folytatott tárgyalások nagy elutasítottság pártján belül, ezért visszatáncolt vasárnap attól az amerikai–orosz kiberbiztonsági együttműködéstől, amelyben Vlagyimir Putyin orosz államfővel állapodott meg két nappal korábban.

Trump vasárnap reggel még azt írta a Twitteren: „áthatolhatatlan kiberbiztonsági munkacsoportot hozunk létre az olyan ügyekre, mint a választásokba való kibernetikai beavatkozás”. Később már így fogalmazott: „az, hogy beszéltem Putyin elnökkel a kiberbiztonsági munkacsoportról, nem jelenti, hogy megvalósíthatónak gondolnám. Megvalósíthatatlan”. De rögtön hozzátette: „a szíriai tűzszünetről szóló megállapodás Oroszországgal azonban lehetséges, (...) és meg is történt”.

Szvetlana Lukas, az orosz elnök főtanácsadója szintén mértéktartónak mutatkozott az együttműködésről. Ha sikerülne is létrehozni a kiber­biztonsággal foglalkozó orosz–amerikai közös munkacsoportot, „az nem azt jelenti, hogy azonnal, gyakorlatilag holnaptól munkához is látna”–közölte hétfői sajtótájékoztatóján Moszkvában.

A szombaton Münchenben véget ért csúcstalálkozó előtt több mint két héttel, június 22-én indított műveletben összesen 476 rendőr sebesült meg. Sokan agyrázkódást szenvedtek, de előfordult tűzijáték okozta arcsérülés is, két helikopterpilóta pedig szemsérülést szenvedett, mert lézernyalábot irányítottak a pilótafülkére. Ez utóbbi cselekmény elkövetőit emberölési kísérlet gyanújával keresik. A rendőrök 186 embert előállítottak, 225-öt őrizetbe vettek, és kezdeményezésükre az illetékes bíróságok kiadtak 37 letartóztatási parancsot.

A legsúlyosabb zavargás idején péntek este a Schan­zenviertel nevű városrészben azért vártak órákig a barikádokat emelő, kövekkel, palackokkal dobáló és gyújtogató tüntetőkkel szemben felsorakozott rohamrendőrök, mert kiderült, hogy csapdába akarják csalni őket a többi között Molotov-koktélokkal és acélgolyók kilövésére használt csúzlival felszerelt szélsőségesek, akik a tetőkön rejtőztek el. Ezért bevárták, hogy helikopterről felmérjék a helyzetet, és terrorelhárító egységeket hívtak segítségül.

Elmondták, hogy a G20-csúcs alkalmából június 22. óta több mint 50 nagyszabású tüntetést tartottak Hamburgban. A megmozdulások túlnyomó többsége ugyan békés volt, de a helyi, a Németország más tartományaiból és külföldről érkezett baloldali szélsőségesek az erőszak Németországban soha nem tapasztalt hullámát indították el.

A hatóságok másfél évig dolgoztak a művelet előkészítésén, és húszezernél is több rendőrt vontak össze Hamburgba, mégsem sikerült megakadályozni az erőszakot, mert senki sem számított arra, hogy a baloldali szélsőségesek minden eddiginél brutálisabban lépnek fel. Ezek az emberek „bűnözők, és gátlástalan erőszakos cselekményeiket senki sem tudta volna előre megjósolni”–hangsúlyozta Andy Grote belügyi szenátor, a tartományi rangú város kormányának közbiztonságért felelős tagja.

Olaf Scholz első polgármester leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a rendőrök „igazán hősies”tevékenységének bírálatát. A rendőrök „nagyon nagy munkát végeztek, hálát és támogatást érdemelnek”–mondta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.